A magyar Országgyűlés 2000-ben döntött arról, hogy április 16-a legyen a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon kezdődött el Kárpátalján a zsidók gettókba, gyűjtőtáborokba telepítése. Az első megemlékezéseket 2001-ben szervezték meg.

A ma délelőtti székesfehérvári események a Zsinagóga Emlékműnél rendezett tiszteletadással kezdődtek. A Rákóczi út - Várkörút kereszteződésében állt 1864 és 1944 között az a zsinagóga, melyet a háborút követően romboltak le, és amelynek helyén 2004-ben állítottak emlékművet. Az eseményen részt vett többek között Vargha Tamásállamtitkár, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Brájer Évaalpolgármester, Pleizer Lajos, a Fejér Megyei Közgyűlés alelnöke, dr. Simon László, a Fejér Megyei Kormányhivatal főigazgatója, illetve jelen voltak önkormányzati képviselők, civilek és diákok. A programon Radnóti Miklós„Levél a hitveshez” című költeménye hangzott el Szabó Diána, a Teleki Blanka Gimnázium és Általános Iskola diákja tolmácsolásában, majd beszédet mondott Neubart István, a Székesfehérvári Zsidó Hitközség elnöke. Többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy emlékeztetnünk kell a vérkorszakra, amikor nem volt értéke az emberi életnek, amikor megkülönböztették és üldözték az embereket származásuk, vallásuk miatt. Beszélt a zsidótörvényekről, a túlélők hatalmas veszteségeiről, a gettókat, lágereket leromboló katonákról és azokról az ismert, vagy ismeretlen emberekről, akik saját életük kockáztatásával mentették a halálba indulókat.Neubart István hozzátette: „Sokan megjegyzik, hogy a zsidók mindig a holokausztról beszélnek. Ennek legfőbb célja, hogy a múlt hibáiból tanulva soha többet, sehol és senkivel ne történhessen hasonló tragédia. A mindenkori kormányoknak, a politikusoknak és a társadalom tagjainak minden eszközzel fel kell lépni az antiszemitizmus, rasszizmus, kirekesztés minden formája ellen. Kiemelkedően fontos a tények pontos feltárása és megismertetése, mert azok elhallgatása, téves értelmezései tévútra vezetnek.” 

A székesfehérvári megemlékezések a Vörösmarty Színházban folytatódtak, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester nyitotta meg a „Falak, jelek, sorsok – Magyar zsidók deportálása Auschwitzba” című kiállítást. A Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely vándortárlatának célja, hogy középiskolás diákok, tanáraik, a téma iránt érdeklődők megismerhessék a magyar történelem egyik legtragikusabb eseménysorát, a vidéki zsidó közösségek 1944 tavaszán és nyarán történt elpusztítását. A tárlat tablói korabeli fotókon, tényszerű ismereteken és személyes történeken keresztül mutatják be a zsidóság meghurcoltatásait az első letartóztatásoktól, a megbélyegzéstől, az otthon elhagyásától kezdve a gettósításon, a vagonírozáson és a deportáláson át egészen az auschwitz-birkenaui halálos végállomásig. Láthatóak tablók a későn jött döntésekről, a deportálások leállításáról, a tragédia haszonélvezőiről, az embermentésről és az emlékezés felelősségéről is.

Dr. Szikora János, a Vörösmarty Színház igazgatója a megnyitón felkavaró erejűnek és megrendítőnek nevezte a tárlatot. Szavai szerint a holokauszt egy ma is időszerű történelmi lecke, melyet mindig észben kell tartanunk ahhoz, hogy naprakészek legyünk belőle, ha váratlanul, életünk bármely napján vizsgázunk emberségből. Dr. Cser-Palkovics András polgármester a megnyitón hangsúlyozta: a holokauszt eseményeire azért kell emlékeznünk, hogy a borzalmak soha többé ne ismétlődhessenek meg a világban, Európában, Magyarországon és Székesfehérváron sem. A város vezetője felidézte annak a csaknem háromezer zsidónak az emlékét, akik Székesfehérváron, vagy annak környékén éltek, és a közösséget szolgálták. Mind mondta:  „Meggyőződésem szerint ennek a kiállításnak akkor van értelme, ha közel engedjük magunkhoz a tartalmát és az üzeneteit. Az a dolgunk és a felelősségünk, hogy felhívjuk a figyelmet a borzalomra, az embertelenségre, és a katasztrófából szerzett ismeretanyagot átadjuk a fiataloknak. Ők a zálogai annak, hogy a gaztettek ne ismétlődjenek meg újra!” A megnyitón Kozáry Ferenc színművész Kertész Imre „Sorstalanság” című regényéből idézett, Heller Adrián pedig zongorán játszott zsidó népi és héber dallamokat.

A „Falak, jelek, sorsok – Magyar zsidók deportálása Auschwitzba” című kiállítás május 15-ig, a teátrum nyitva tartási idejében bármikor megtekinthető a Vörösmarty Színház emeleti galériáján. Diákcsoportokat előzetes bejelentkezés alapján fogadnak, regisztrálni a Az email cím védve van a spam botoktól, a megtekintéséhez a JavaScript bekapcsolása szükséges  email címen lehet.