Szabadtéri tablókiállítás nyílt Ybl Miklós tiszteletére
Írta: Havasi Timea   
2014. június 16.

Image

Ünnepélyesen megnyitották a Városház téren azt a szabadtéri tablókiállítást, melyet a 200 éve Székesfehérváron született Ybl Miklós emlékének szentelt a Városi Levéltár és Kutatóintézet. A huszonöt tabló bemutatja többek között az Ybl-család székesfehérvári kötődéseit, az építészóriás pályafutását, a nevéhez fűződő Fejér megyei és székesfehérvári épületeket, a sajtó visszaemlékezésit és azt, hogy szülővárosa miként őrzi Ybl emlékét.

 

A megnyitón dr. Cser-Palkovics András polgármester és dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója méltatta a kiállítást. 

Ybl Miklós, a magyar egyetemes építészet egyik legnagyobb alakja, a XIX. századi historizmus legjelesebb mestere 1814. április 6-án született Székesfehérváron német származású szülőktől. Édesapja, Ybl Miklós székesfehérvári kereskedő és fontos közéleti szereplő, édesanyja pedig Eiman Anna volt. Ybl Miklós páratlanul gazdag életműve kevéssé kötődik szülővárosához, kézjegyét annál inkább őrzi számos budapesti és vidéki épület, kastély és templom. Legfőbb alkotásaként említik a Magyar Állami Operaházat, melynek elkészítésére kiírt meghívásos pályázatot Ybl Miklós nyerte el. Az építész tiszteletére 1953-ban, évenként kiosztott díjat alapítottak, melyet a szakma legnagyobb elismeréseként tartanak számon. 2014. január 22-én, halálának évfordulóján kezdődött a „2014 Ybl Bicentenárium – Magyar Építészet Éve” országos rendezvénysorozat, melyhez saját szervezésű programokkal, kezdeményezésekkel kapcsolódik Székesfehérvár. Többek között május 11-én, a XXIX. Alba Regia Éremgyűjtő Találkozón adták ki az Ybl Miklós-emlékérmet, a „Fehérvári nagyjaink” éremsorozat második darabját, amellyel a 200 éve Székesfehérváron született neves építész előtt tisztelgett a város. 

 


 

A Városi Levéltár és Kutatóintézet szabadtéri tablókiállítása ugyancsak kapcsolódik az Ybl Bicentenárium fehérvári programsorozatához. A tablókon olvashatunk többek között az Ybl család székesfehérvári kötődéseiről, id. Ybl Miklós birtokairól és a város életében betöltött szerepéről. Külön fejezeteket szenteltek a neves építész fiatalkorának, szakmai felemelkedésének és annak az időszaknak, amikor már elismert építész volt. Számos tabló foglalkozik a nevéhez fűződő Fejér megyei épületekkel, József főherceg alcsútdobozi, mára elpusztult monumentális pálmaházával, a csákvári katolikus templommal, a lovasberényi Cziráky-kastállyal, a székesfehérvári Vörösmarty tér 8. és 10. szám alatti épületekkel, valamint a Zichy-liget 4. szám alatti Karl-házzal. Külön tabló tárgyalja az építészóriás 1879. évi székesfehérvári Országos Mű-, Ipar-, Termény- és Állatkiállításon való részvételét. Ugyancsak foglalkozik a kiállítás az építészről és munkásságáról megjelent korabeli sajtóanyagokkal és azzal, hogy Székesfehérvár városa miként őrzi Ybl emlékét. Megismerhetünk továbbá Ybl-díjas építészeket és Ybl Miklóshoz kötődő érmeket, emlékérmeket.

A kiállítás illusztrációit a Magyar Nemzeti Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum, Budapest Főváros Levéltára, a Szent István Király Múzeum, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Fejér Megyei Alba Regia Szervezete, valamint a Városi Levéltár és Kutatóintézet gyűjteményeiből állították össze.

 


 

A megnyitón dr. Cser-Palkovics András köszönetét fejezte ki a szervezőknek a kiállítás szakmai előkészítéséért és létrehozásáért. Elmondta: „Székesfehérvár méltó módon és nagy büszkeséggel vállalja, hogy Ybl Miklós szülővárosa és ifjúkorának városa volt. Éppen ezért fontos, hogy intézmények, hivatalos és civil szervezetek összefogásával egy nagyon gazdag és szép, az országos rendezvények közé is beilleszkedő ünnepségsorozatot rendezhetünk Székesfehérváron.” Hozzátette: tavaly, a 2013-as Szent István Emlékév keretében is rendeztek egy belvárosi tablókiállítást, amely a tapasztalatok szerint elnyerte a polgárok tetszését. Ezt a jól bevált és sikeres módszert hozták vissza az Ybl kiállításra is. Dr. Cser-Palkovics András bízik abban, hogy a következő hetekben sokan megtekintik a tárlatot, így tudatosul a polgárokban, hogy milyen gazdag múlttal rendelkezik a város nemcsak ezer, hanem kétszáz év távlatában is.

Dr. Csurgai Horváth József
, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója beszámolt Ybl Miklós születésének éve, az 1814-es esztendő fontosságáról Székesfehérvárt illetően. Ugyanezen év májusában született Rónay Jácint, és szintén 1814-ben lett magyar nyelvű a város közigazgatása, megelőzve Pécset és Győrt. Dr. Csurgai Horváth József elmondta: Ybl Miklós nagyon fiatalon elhagyta ugyan Székesfehérvárt, de a várossal való kapcsolata mindvégig megmaradt.

 


 

A „200 éve született Ybl Miklós Székesfehérváron” című tablókiállítás 2014. augusztus 31-ig tekinthető meg a Városház téren.

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."