Az ünnepségen köszöntőt mondott Fekete György professzor, az MMA elnöke, illetve dr. Cser-Palkovics András polgármester is. A beérkezett pályaműveket bemutató tárlatot az érdeklődők február 19-ig nézhetik meg a Városháza díszfolyosóján.

A pályázatot hagyományteremtő céllal először 2013-ban írták ki fiatal építészek számára. Célja olyan tervezési feladatok megoldása, amelyek mögött ugyan nincs azonnali építési szándék, ugyanakkor a helyi közösség szempontjából fontosak.

A 2014. évi pályázatot Székesfehérvár városa fogadta be, úgy is, mint Ybl Miklós szülővárosa. A tervezési feladat egy emlékház, múzeum, mely egyfelől közérthető módon mutatja be Ybl Miklós életművét, másfelől a városlakók és az építészek találkozási pontjául is szolgál (műhelybeszélgetések, konferenciák, könyvesbolt, kávézó). A pályázat helyszínét a várossal közösen választották ki: az egykori városfal helyén kialakult Várkörút mentén az 1930-as években épült villasorba illeszkedik a tervezési terület, egyik oldalról a Szent István Király Múzeum, a másik oldalról Schmidl Ferenc építész villája adja a telekszomszédságot. A telek átmenő jellege, egy új belvárosi gyalogos feltárás lehetősége, a nívós szomszédos épületek, a területen jelenleg is álló és a koncepcióba illesztendő kortárs szoborpark mind-mind inspiratív, ugyanakkor komoly kihívást jelentő adottságai az építési területnek.

A felhívásra 31 pályaterv érkezett. A díjkiosztó ünnepségen mindenekelőtt dr. Cser-Palkovics András polgármester köszönte meg a fiatal építészek munkáját: „Székesfehérvár sok szállal kapcsolódik az Ybl-családhoz. Szülővárosnak szoktuk mondani, de valójában jóval több ennél - az első impulzusok a város iskoláiban érték a neves építészt.”

A polgármester megköszönte a pályázatot kiíró építészeknek, hogy székesfehérvári helyszínt választottak: „Azt gondolom, mindenki számára izgalmas területről van szó: a Belvároshoz tartozik, kulturális életünknek meghatározó része ma is. Fontos gondolatkísérlet ez, számunkra pedig nagy lehetőség. Jó látni a szakmai ötleteket, koncepciókat, amit a történelmi múlt is körülvesz, a különböző korszakok épületei ölelésében a megújuló Várkörút határol, a szoborpark okán pedig kulturális életünknek, mai világunknak is fontos része. A pályázat eredménye számunkra sok tanulsággal szolgál, és egyben lehetőség is. Fel van dobva számunkra a labda, hogy szakmai egyeztetéseket követően mit kezd vele a város.”

Fekete György szó szerint "kutya nehéznek" titulálta a feladat megoldását. „Két fontos tanulságot vontam le, amikor végignéztem a pályázatra beadott munkákat. Egyrészt meg kell öregedni ahhoz, hogy az ember észrevegye, egy dologban több igazság is lehetséges. Akinek valaha bírálni kellett, tudja, milyen nehéz, amikor azonos minőségek, de többféle filozófiai, esztétikai megközelítéssel elkészített munkák között kell igazságot tenni. Szerencsére ez alkalommal Finta Józsefre hárult ennek a vetélkedésnek a levezénylése. A második, amit említek, hogy Magyarországon a művészet különböző területein harc kezd uralkodni. A Művészeti Akadémia nem megy bele a harcba, a versenyt és a vetélkedést tartja fontosnak, ahol nem az alkotók versenyeznek egymással, hanem a művek. Kutya nehéz építészeti szituációban születtek meg ezek a pályamunkák, én a saját pályázati történetemben nem találkoztam ilyen bonyolult és nehéz helyzettel, ahol jelen van a történelem, a sikátor, a tér, a magasság és a mélység, a szomszédok évszázados különbséggel megépült instrumentjei. Azt kérem minden pályázótól, hogy a tanulságokat akkor is szűrjék le, ha nem az ő munkáik kerülnek hasznosításra.”

Finta József építész, a bírálóbizottság egységes véleményét tolmácsolta, amikor sikeresnek értékelte a pályázatot: „Kitűnő próba volt ez a 40 év alatti építész korosztálynak. A Bizottság örömmel fogadta, hogy izgalmas, de úgyszólván majd minden esetben megvalósítható tervek jöttek létre.  Ez biztató jelenség, miképpen az is, hogy nagy igény van az ilyen léptékű, sok gondolkodást, elmélyülést igénylő pályázatokra.”

A pályázat nyertesének Finta József, a bíráló bizottság elnöke Radnóczi Lászlót, a 10. sorszámú pályamű készítőjét hirdette ki. Második helyen két alkotópáros végzett megosztva: Hegedűs Andrea és Szuhányi Anna Szilvia 4. sorszámú, illetve Csáki Melinda és Boda István 25. sorszámú pályázatával.   Harmadik helyezést a bizottság nem adott ki. Elismerésben részesült továbbá Márton Klaudia és Zsovák Orsolya Zsuzsa 14. sorszámú, Juhász Ágnes, Varga Mónika és Székelyhidi Gábor 19. sorszámú, Fialovszky Tamás 22. sorszámú, valamint Vesztergom Ádám, Kemes Balázs, Őrley Balázs és Fekete Csilla 26. sorszámú pályázatával.     

A beérkezett pályaműveket bemutató tárlatot az érdeklődők február 19-ig tekinthetik meg a Városháza díszfolyosóján.