A Szent István Egyetem Építéstudományi Kara országos vándortárlatát Brájer Éva alpolgármester, dr. Haraszti Zsigmond, Budapest Főváros Levéltára főigazgató-helyettese és dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója méltatta, dr. Kiss Gyula, a kar dékánhelyettese pedig számos érdekességgel szolgált a neves építészmester ma is példamutató személyiségéről, rendíthetetlen kitartásáról, pályafutásának rögös kezdetéről és égbetörő sikereiről.

A Ybl Bicentenárium 2014 – A Magyar Építészet Éve keretében Székesfehérvár önkormányzata - intézmények és civil szervezetek közreműködésével - számos rendezvénnyel tisztelgett a 19. század második felének legnagyobb magyar építésze előtt. Felavatták Ybl Miklós szobrát a Zichy ligetben, ünnepi koncertet, megemlékezést, az életművét bemutató szabadtéri tablókiállítást, múzeumi emlékülést, a hozzá kötődő városi épületek nyomán őszi sétát szerveztek, megkoszorúzták Ybl Miklós szüleinek sírját a Csutora temetőben, és Ybl-díjas építészek alkotásait is megismerhették az érdeklődők az Alba Plazában.  

A budapesti Szent István Egyetem Építéstudományi Kara mesterképzésén résztvevő hallgatói különleges technikával készült makett-kiállítással tisztelegtek intézményük névadója előtt.  Az elmúlt hetekben a Városháza emeleti Díszfolyosóján bemutatott tárlaton a maketteket három fekete szekrényben helyezték el különböző témakörök szerint. Apró betekintő nyílásokon keresztül, több irányból, különleges perspektívában láthattunk szakrális épületeket, palotákat és középületeket, illetve korabeli szerkezeti részleteket is.

A vándorkiállítás Budapestről Tapolcára, majd néhány hete Székesfehérvárra, a Városháza emeleti Díszfolyosójára érkezett. A mai záró eseményen dr. Csurgai Horváth József, a Városi Levéltár és Kutatóintézet igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Brájer Éva alpolgármester méltatta az Ybl Bicentenárium országos és helyi eseményeit, kiemelve a makett-kiállítás különlegességét. Elmondta: „Székesfehérvár büszke Ybl Miklósra annak ellenére, hogy éppen itt, szülővárosában hozzá kötődő jelentősebb épületek fizikai valójukban nem láthatóak. Remélem, hogy - visszatekintve az elmúlt év emlékező eseményeire – sikerült ezt a tiszteletet megmutatnunk nemcsak múlandó formában.” Hozzátette:„Számomra Ybl Miklós épületeinek rendszerében, szerkezetében rend, fegyelem, talán némi kérlelhetetlenség, ellenmondást nem tűrés mutatkozik. Érdekes, hogy Ybl Miklós arcképeiről ugyanez az érzés köszön vissza…, ám épületei összhatásukban mégis gyönyörűek, lágyak, és nem hagyják magára az ember esztétikai szívét. Ybl művei, az általa épített örökségek múltunk felbecsülhetetlen értékű tanúi, egyben felelősséget is adnak számunkra itt a Földön. Kint a világmindenségben azonban van a 166.886-dik kisbolygó, 450 millió kilométerre a Naptól, amelyet öt és fél év alatt kerül meg. Ő az Ybl Miklós kisbolygó, amely egyenes tekintetével figyeli ezt a felelős magatartást.” 

Dr. Haraszti Zsigmond, Budapest Főváros Levéltára főigazgató-helyettese  többek között a makettkiállítás összeállításáról és érdekes koncepciójáról beszélt, amely az emberi kíváncsiságra alapoz, és nem a hagyományos bemutatási technikákat követi. Dr. Kiss Gyula, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara dékánhelyettese névadójuk személyiségéről, pályafutásának érdekességeiről számolt be. Szavai szerint Ybl nagyon szigorú ember volt, aki – ha kiment az építkezésre – olykor szétverte a botját egy rossz kövön, ugyanakkor tanácsokkal is szívesen ellátta az embereket. Feladatait nagy tisztességgel, szent akarattal, gyorsan, kiváló minőségben, elfogadható áron végezte, pályatársai sokszor nehezteltek rá, mert ő kapta a megbízásokat. Úgy tudott kiemelkedni a többiek közül, hogy eleinte nem volt a sors kegyeltje, hosszú éveket várt a tervezési engedély elnyerésére és a cégtagságra. Kitartása példamutató a mai kor fiatal építészei számára.

Az Ybl maketteket bemutató vándorkiállítást a Városháza után a Tóparti Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában, majd később Gödöllőn mutatják be.