Ezt követően a Városháza Dísztermében rendezték meg „Az olasz hadba lépéstől a montellói magaslatig” című nemzetközi emlékülést dr. Cser-Palkovics András polgármester fővédnökségével, majd a Zichy-ligetben, a Magyar Királyi 17. Honvéd Gyalogezred emlékművének megkoszorúzásával ért véget a rendezvény. Az eseményeket megtisztelte részvételével Maria Assunta Accili, Olaszország magyarországi nagykövete. 

Az első világháború 1914 júliusában tört ki, és viszonylag gyorsan világméretűvé vált. Olaszország eleinte a semlegesség álláspontján volt, majd titkos megállapodást követően, 1915. május 23-án, az Osztrák–Magyar Monarchiának küldött hadüzenettel lépett be a Nagy Háborúba. A gyors sikerek helyett az olasz fronton több évig tartó állóháború alakult ki, az úgynevezett Isonzo csaták óriási áldozatokat követeltek mindkét oldalon. Roppant nagy volt a hősi halottak száma, ötszázezer itáliai katona maradt a harcmezőn, a Monarchia közel háromszázezer embert vesztett, amit csak tetézett a hadifogságba esett katonák tömege. Valamennyi, Székesfehérváron besorozott egység jelen volt az olasz hadszíntéren, a katonák mindvégig hősies helytállásukról tettek tanúbizonyságot. A harcokat komoly áldozatok árán, végül a győztesek oldalán fejezhette be Olaszország.

A keddi programsorozat méltó módon koszorúzással kezdődött a Szentlélek katonatemetőben, ahol a magyarországi internálótáborokba került és Székesfehérváron eltemetett olasz hősök emlékének adóztak a résztvevők. Koszorút helyezett el Maria Assunta Accili, Olaszország magyarországi nagykövete és dr. Cser-Palkovics András polgármester. A Kodolányi János Főiskola részéről dr. Szabó Péter rektor és dr. Vizi László Tamás oktatási rektorhelyettes koszorúzott, valamint elhelyezte az emlékezés virágait Prof. Dr. Antonio Dal Fabbro, az ANA Olasz Alpesi Tartalékosok Magyarországi Szekciójának elnöke is.

A koszorúzást követően a Városháza Dísztermében került sor „Az olasz hadba lépéstől a montellói magaslatig” című nemzetközi emlékülésre Székesfehérvár Önkormányzata, a Kodolányi János Főiskola Történeti Műhelye, a Gruppo Alpini Ungheria, valamint a Szent István Király Múzeum, a Városi Levéltár és Kutatóintézet, a Magyar Nemzeti Levéltár Fejér Megyei Levéltára, az MTA VEAB Történettudományi Szakbizottsága és a Magyar Történelmi Társulat együttműködésével. A magyar és az olasz nemzeti Himnusz elhangzását követően dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a résztvevőket.„Székesfehérvárnak, egy magát katonavárosnak valló településnek kötelessége az első világháborúra történő emlékezés úgy is, hogy ennek tudományos kereteket biztosítunk. Száz év után a megemlékezések arról is szólnak, hogy kellő távolságból átértékeljünk a történteket, és együtt emlékezzünk, ami Európában feladatunk és kötelességünk! Ennek nagyon szép szimbolikája a koszorúzás és a tudományos konferencia is.” – hangsúlyozta a városvezető. Arra hívta fel a figyelmet, hogy száz évvel ezelőtt és az utána következő években szinte nem volt olyan olasz, vagy magyar család, akit a borzalmas harcok ne érintettek volna közvetlenül. Ha ezzel a lelkülettel gondolunk a történtekre, könnyebben átérezzük, mint jelent az emlékezés száz év elmúltával.

Ugyancsak köszöntötte a résztvevőket a konferenciát szervező Kodolányi János Főiskola rektora. Dr. Szabó Péter többek között elmondta: „Örvendetes, hogy a megemlékezések során az egykori szembenálló felek immár együtt helyezhették el koszorúikat a mindkét oldalon nagy számban található hős halottak előtt, és ezzel példát mutattak a történelmi traumák feldolgozásából és a nemzetközi összefogásból.” Hozzátette: a főiskola bölcsész és társadalomtudományi képzéseiben, a minőségi oktatás során kiemelkedő szerepet szánnak a hallgatók történelmi ismereteinek és világlátásának fejlesztésére.

Maria Assunta Accili, Olaszország magyarországi nagykövete a konferencián elhangzott köszöntőjében kötelességeinkre és mai értékeinkre helyezte a hangsúlyt: „Egy emlék nélküli népnek nincs jövője. Sokkal tartozunk a nagyszüleinknek, az ő gyermekeiknek. Morális szempontból is kötelességünk, hogy emlékezzünk a múltunkra és őrizzük a hagyományainkat. Ha belegondolunk a XX. század véres eseményeibe, láthatjuk, hogy mennyi mindent értünk el száz év alatt. Fontos a béke és a kollektív emlékezet, és hogy megerősítsük közös értékeinket. Bízzunk a történészeinkben, a hagyományőrzőinkben, és úgy hagyjuk el a konferencia helyszínét, hogy tudjuk, mennyire hasznos a nagy európai családhoz való tartozás, az egységes Európa.”

A nemzetközi emlékülésen számos témakörben hangzottak el előadások. Szó esett az olasz hadba lépés részleteiről, az osztrák-magyar haderő logisztikai problémáiról, az olasz fronton történt árokharcászatról és közelharcról, a háborús elbeszélésekről az olasz és a magyar irodalomban, továbbá a székesfehérvári ezredek sorsáról a hadba lépéstől Montellóig.

A felemelő, méltóságteljes programsorozat utolsó, hivatalos programjaként megkoszorúzták a Magyar Királyi 17. Honvéd Gyalogezred emlékművét a Zichy-ligetben, ahol dr. Vizi László Tamás, a Kodolányi János Főiskola oktatási rektorhelyettese mondott beszédet.„Székesfehérvár, ez a több mint ezer éves koronázóváros, Magyarország történelmi fővárosa mindig katonaváros volt. Így volt ez az Árpádok alatt, a középkor évszázadaiban, de leginkább az elmúlt másfél évszázadban, és az ma is. Ne feledjük, hogy a Kiegyezést követően Székesfehérvár a Dunántúl legnagyobb katona garnizonjává vált, ahol több ezred kapott elhelyezést. A város mindig meleg szeretettel viseltetett katonái iránt, tisztelte és szerette őket, büszke volt rájuk, katonai hőstetteikre.” – hangsúlyozta, majd felidézte a 17-es honvédok, a 10-es huszárok és a 69-es Hindenburg bakák történetét, illetve az olasz fronton bekövetkezett eseményeket. „Százegy évvel a Nagy Háború kitörése után, és az olasz hadba lépés századik évfordulóján, Székesfehérváron együtt emlékeztek olaszok és magyarok az értelmetlen öldöklés áldozataira. Tisztelegtünk a hősök sírjai és emlékei előtt, akik immáron a magyar és az olasz nemzet közös mártírjai. Hiszen a harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldotta az emlékezés.” 
A záró eseményen katonadalok hangzottak el a Kákics együttes előadásában, illetve első világháborús katonaruhába öltözött hagyományőrzők működtek közre.