A változásokkal kapcsolatban Budapesten, a LARUS Rendezvényközpontban szerveztek konferenciát. Az esemény célja, hogy bemutassa: hogyan hangolhatók össze a hazai gazdaságfejlesztési célok, az uniós elvárások és a brüsszeli források hatékonyabb felhasználására való törekvés. A programon Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics András az önkormányzatok jövőbeni szerepéről tartott előadást.


A LARUS Rendezvényközpontban tartott előadásokon az érdeklődők megismerhették, hogy a kormányzat milyen területeken kíván továbbra is vissza nem térítendő támogatásokkal finanszírozni, valamint melyek azok a területek, amelyek fejlesztése hatékonyabbá válik a kedvezmények, a hitelek és egyéb pénzügyi eszközök alkalmazása révén. A szakértőktől azt is megtudhatták, hogy a hazai és az uniós források együttesen hogyan segítik a hazai kis- és középvállalkozások tőkéhez jutását a következő években. A nagyszabású programon dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere „Az önkormányzatok jövőbeni szerepe – A kormányzati kkv-támogatási stratégia finomhangolása uniós forrásból” címmel tartott előadást.

Bevezetőjében Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy az önkormányzatok és a helyi gazdaságok sorsa nagyon sok tekintetben kapcsolódik, mivel a közös fejlődés miatt egymásra vannak utalva. A 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklus kapcsán dr. Cser-Palkovics András örömtelinek nevezte, hogy teljesen más szemléletmódban történik meg az uniós fejlesztési források felhasználása, mint 2006 és 2013 között. A változások aspektusaként a települési önkormányzatok és a megyei jogú városok számára kiemelendőek a kormány gazdaságfejlesztési törekvései, melynek keretében a 2014-2020-as időszak hét évében az uniós források 60 százalékát fordítják ilyen célra. Ez az önkormányzatok érdekét is szolgálja, mely garanciát biztosít a fenntartható fejlődés eléréséért. Mivel várhatóan 2020 után kevesebb uniós forrás áll majd a tagállamok rendelkezésére, így Székesfehérvár jövőbeni fenntartható fejlődését továbbra is a beruházások, a munkahelyek és a helyi adóbevételek megerősödése biztosíthatja majd.

A szemléletváltás második lényeges elemeként azt emelte ki dr. Cser-Palkovics András, hogy a TOP (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) források hazai felhasználásában a megyék és megyei jogú városok számára területi szinten megkülönböztetett szerep jut. Ez azt jelenti, hogy a TOP források hazai felhasználásában a megyék és megyei jogú városok számára kifejezetten helyben, saját igényeiknek megfelelően készülhetnek el a tervek, a stratégiák és a programok. Ez a megyék esetében közel 800 milliárd, a megyei jogú városoknál pedig kicsivel több, mint 387 milliárd forint támogatást jelent. Székesfehérvár vonatkozásában ez a támogatás kicsivel több, mint 17 milliárd forintos forrást biztosít.

Székesfehérvár 2014-2020 közötti városfejlesztési stratégiájában nagy hangsúlyt kap a történelmi múltra és örökségre építkező modern, a társadalmi-gazdasági-környezeti kihívásoknak megfelelő városkép kialakítása. A gazdaságfejlesztési célok megvalósítása érdekében Székesfehérvár négy pilléren álló városfejlesztési stratégiát dolgozott ki: Európai szinten elismert gazdasági erőcentrummá való fejlesztés; a város népességmegtartó erejének megőrzése; a társadalmi és környezeti feltételek javításával a helyi gazdasági szereplők és lakosság szolgálata, valamint Székesfehérvár térségi központ szerepének erősítése.

Előadásában dr. Cser-Palkovics András az előbb említett négy pillér közül a legfontosabbnak a város gazdasági erőcentrummá válását nevezte meg. Ennek biztosítékául a fejlesztés-transzfer, a központi szerep megerősítése, a versenyképes munkaerőkínálat, az alkalmazott kutatások és vállalati innováció ösztönzése, stabil helyi vállalkozások, továbbá a megerősödő műszaki felsőoktatás létrehozása alapvetően fontos. A gazdasági sikerek kapcsán lényeges elem, hogy egy OECD-felmérés szerint Székesfehérvár egy 267 000 fős városias térség központi területe, amely Budapest, Debrecen és Győr után a negyedik legnagyobb hazánkban. Székesfehérvár gazdasági eredményeiben nagy szerepet játszanak a jelentős iparűzési adóból származó bevételek, a gépipari és elektronikai koncentráció, valamint a sikeres adósságkonszolidáció.

Székesfehérvár gazdasági erőcentrummá válásban három jelentős forrást, a Modern Városok Programot, a GINOP (Gazdaságfejlesztési és Innovatív Operatív Program) területi gazdaságfejlesztési programot figyelembe vevő forráskihelyezést és a TOP tartalmi kereteit, a hozzá kapcsolódó Integrált Területi Program gazdaság-fejlesztési eszközeit emelte ki Székesfehérvár polgármestere.

A fejlesztések érdekében a megyei jogú városok kezében fontos eszköz az Integrált Területi Program (ITP), valamint a közvetlen gazdaságfejlesztési célú intézkedéseket szolgáló TOP 6.1 Gazdaságfejlesztési pont, amely a gazdaságélénkítést és foglalkoztatás-bővítést szolgáló önkormányzati helyi gazdaságfejlesztést teszi lehetővé. A jövő kihívásainak az ipari területek fejlesztését, a foglalkoztatási igények biztosítását, a Növekedési Zóna Program lehetséges újragondolását, a TOP (városi ITP-k), a GINOP és a Kormányzat által meghirdetett Modern Városok Programok összehangolását, továbbá a végrehajtás intézményrendszer fejlesztését nevezte meg dr. Cser-Palkovics András.

„A stabil és hosszú távú fejlődés érdekében az önkormányzatoknak és a gazdasági szektornak erős szövetségesnek kell lenniük. Úgy gondolom, csak együtt lehetünk képesek arra, hogy nagyszabású fejlesztéseket hajthassunk végre. Ez a szektor és az önkormányzatok nagyban felelősek azért, hogy az adott településen és annak környékén élők milyen életminőségben, valamint körülmények között élnek. Véleményem szerint közösen kell mindent megtennünk annak érdekében, hogy 2020-ban minden egyes szektor úgy jöjjön ki ebből a fejlesztéspolitikai időszakból, hogy az erősödést, beruházásokat eredményezett.” – zárta gondolatait dr. Cser-Palkovics András.