Állva ünnepelt a közönség A Pál utcai fiúk bemutatóján |
Írta: Fraller Ildikó | |||||
2015. július 02. | |||||
Seregélyesen mutatták be A Pál utcai fiúk modern grundmesét. A szabadtéri előadás rendezője Kalányos Tamás, a producer Sajtos József, a helyi általános iskola igazgatója, a szereplők helyi és környékbeli iskolások, fiatalok. A darab különlegessége abban áll, hogy a jelenetek szövegét maguk a szereplők írták, akik ezzel a dramaturgia alakításában is főszerepet kaptak. A barátságról, az összefogásról és a „Grundról” szóló darab sikerét a négy teltházas előadás és az állva tapsoló közönség is jelzi – az alkotók bíznak a szeptemberi folytatásban. A jelszó: „Haza, Barátság, Jóakarat”!
A Pál utcai fiúk című előadás alapötlete egy lokálpatrióta kezdeményezés volt: a helyi általános iskola (Seregélyesi Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola) igazgatója, Sajtos József egy olyan megmozdulást szeretett volna elindítani, ami bevonja a helyi fiatalokat, a helyi lakosokat, és majd amiből hosszú távon egy seregélyesi fesztivál alakulhat ki. A kezdeményezés annyira jól sikerült, hogy a tervezett kettő helyett négy előadást bonyolítottak le, a bemutatót június 27-én, szombaton tartották. A rendező Kalányos Tamás volt, társrendezője Szegedi Tamás András, a producer pedig Sajtos József. A szereplők helybeli és környékbeli fiatalok, akiknek a modern grundmese megalkotásában nagy szerepük volt: a rendezővel együtt írták a szöveget. Kivettek belőle vagy hozzáírtak jeleneteket, amik az eredeti Molnár-műben nincsenek benne. Ezek például olyan expozíciók, amelyek azt mesélik el, hogy egy-egy ismert jelenet hogy tudott kialakulni, hogyan jutottak oda a szereplők. Ilyen például a Pásztorok csokoládé-jelenete – ami itt kakaó – a modern grund fiai nem a Nemecsektől való bocsánatkérést mutatták meg, hanem azt, amikor ezt a fiúk fontolgatják. A fiatalok önálló megfogalmazásai, zenei kezdeményezései elkezdtek élni, és mire a fiúk a szövegkönyvet a kezükbe kapták, már tudták a darabot.
Ez A Pál utcai fiúk tehát egy mai történetet mesél el, ezért is lett „modern grundmese”: a mai Boka Jánosokat, a mai Nemecsek Ernőket és a mai Geréb Dezsőket keresték. Az előadás örökérvényű kérdései azonban megőrizték Molnár Ferenc regényének üzenetét: mit jelent a haza, a barátság, a jóakarat, vagy épp az árulás. Az aktualizálás a színpadon nem vált öncélúvá, a közönség fogadtatása azt jelzi, hogy a nézőket megérintette a modern feldolgozás, és valódi színházi élményt teremtettek a mai grund gyerekei. A nézőket egy mai építkezési állvány látványa fogadta, amit élettel töltöttek meg a srácok. Kalányos Tamás eredetileg klasszikus előadást tervezett farakásokkal, tűzzel, vízzel, vörös ingekkel – a tűzön kívül ezek az elemek végül nem jelennek meg az előadásban: a rendezői útkeresésben fontos szerepet töltöttek be a fiúkkal azok a beszélgetések és az interjúk, a karakterelemzős játékok, amelyek az elképzelésből kialakították a színpadi előadást. A játékok és a drámapedagógiai foglalkozások – ebben a rendezőt a drámainstruktor szakon tanuló egyetemista Szegedi Tamás András segítette – fontosak voltak a gyerekeknek és a rendezőnek egyaránt, hiszen az elképzelések leginkább ezek alapján formálódtak: a szabadtéri előadás tulajdonképpen a drámapedagógiai munka végkifejlete. „A közhelyekkel az a baj, hogy elcsépeltek, pedig nagyon fontos gondolatokat fogalmaznak meg. Ezért is tett jót az, hogy a mai kor társadalmát szem előtt tartva próbáltunk ezekről a fogalmakról beszélni. Hogy mit jelent a haza, a barátság, az árulás, vagy a jóakarat – itt és most. Egy előadás attól jó, ha ’itt és most’ történik, és a mai emberekhez kell, hogy szóljon.” – mondta Kalányos Tamás. Az előadás Boka figurájában fogalmazza meg, mit is jelent, amikor véget ér a gyerekkor: erről szól A Pál utcai fiúk.
A rendező társa Szegedi Tamás András volt. A próbafolyamat irányításában az érdekelte, hogy a gyerekek hogy látják mindazt, amit Molnár Ferenc megírt: a szereplők a szócsövek és az alkotók is a darabban: „Amit én rendezőként hozzátettem, az a „Tessék!” és a„Köszönöm!” volt. Óvakodtam a határozott instrukcióktól, inkább kérdésekkel közelítettem hozzájuk: Mit szeretnél elérni? Hogy tudod azt elérni? Sok kérdésből és sok alternatív megoldásból született meg az, ami az előadásban benne van.” – írta le a megvalósítás elveit Szegedi Tamás. A produkció megvalósításában nagyon sokat segített a helyi önkormányzat és több fehérvári, megyei médium, valamint a Baptista Szeretetszolgálat, amelynek vezetője, Szenczy Sándor az előadás fővédnökeként részt vett a bemutatón is. A produkció fő támogatója Sajtos József: az előadást maga az iskola finanszírozta. A tervezetthez képest jóval nagyobb mértékűre sikerült a költségvetés, ezért nagyon bíznak a pályázatokban és az utólagos támogatásokban. Az alkotók tervei és reményei szerint az őszi turnén minél több fiatal iskolás megnézheti majd az előadást, hiszen ez róluk szól.
TEREPSZEMLE A PÁL UTCÁBAN ÉS A FÜVÉSZKERTBEN Alkotók és szereplők az előadásról
nemecsek ernő – Dvéri Zsolt természetesen a Nemecsek szektorból nézné végig az előadást, ha nem a főszerepet játszaná, méghozzá az első vagy a második sorból, hiszen az üvegházas jelenetben ide jön ki a nézőtérre: „A sok poén, és az, hogy a nézőket is belevesszük az előadásba, biztosan tetszik mindenkinek.” – mondja Zsolt. Kedvenc jelenete a tubákolás, amikor Csónakos beavatja a kisfiút, és együtt képzelődnek; majd pedig eléneklik Gerébbel a Grund-dalt.
NEMECSEK ERNŐ – Róth Áron Nemecsek alteregója, természetfeletti angyala, akivel a főhős csak az előadás végén, az üveggömbös jelenetben találkozik ténylegesen, amikor már beteg. Ez az angyal segít, ott van, ha kell, de még ez is kevés ahhoz, hogy a grundot minden más elé helyező Nemecseket megmentse a haláltól. Az összetartozás a hétköznapokban is működik: „Amikor még volt iskola, volt olyan, hogy amikor valaki belekötött a másikba, rögtön ott volt mögötte a csapat. A suliban is úgy viselkedünk, mint a grundon.” – mesélt Áron a seregélyesi bandáról. Janó – Széplaky Géza számára igazán érdekes élmény volt, hogy szinte egy kész produkcióba érkezett, ráadásul egy olyanba, ahol a szereplők improvizációs játékaiból állt össze a szöveg. Az összeszokott csapatban hamar megtalálta a helyét, mint egyetlen felnőtt szereplő egy pillanatig sem érezte kívülállónak magát a gyerekek között. „A nézők megérzik, ha valami jó kedvvel születik, ha öröm van benne, ha bajtársiasság van benne. Itt a Pál utcai fiúk és a füvészkertiek egy banda volt a munka során; tegnap ’Áts Ferivel’ beszéltük éppen, hogy a darab egy kulcsszavában, a barátságban benne van a neve… Úgyhogy egy a csapat!” – mondta Széplaky Géza. Áts Feri – Dulovics Dusán azt vallja, hogy civilben nem vezető egyéniség. Akkor érzett rá a szerepére, amikor ráébredt, hogy a kicsiket neki kell egy csapattá kovácsolnia. A legjobban a díszletbeli próbák motiválták. „Az az energiaszint, amit megmutatunk az embereknek, ahogy megalkottuk a jeleneteket, ez az, amitől ez nem egy átlagos színielőadás. A próbafolyamat felszabadultsága a titka az előadásunknak.” – fejezte ki gondolatait Dusán.
Csónakos – Fellegi Balázs rasztái legendákat szültek az előadás kapcsán: azt mondják, éppen ez a hajviselet indította el a ’modern’ grundmese megszületését. Csónakos esetében a karakter találta meg a színészt: ez a Pál utcai fiú laza, mindig vevő a poénokra, de tud azért komoly is lenni. A személyiségeket illetően a modernség abban áll, hogy a mai srácok deszkás cipőben mászkálnak, de a karakterek maradtak az eredetiek. „A történet nagyon aktuális, és nem a konkrétumok a lényegesek: egy kicsit a fiatalságról szól, és arról, hogy mindenkinek van egy grundja. Szerintem valóban kapnak valamit a nézők ettől az előadástól. Néha nevetést, néha könnyeket, de ez a legtöbb, mait adhatunk a színpadról állva.” – fogalmazott az előadásról Fellegi Balázs. Kolnay – Nyári Ádám, neki köszönhető, hogy Kolnaynak keresztneve lett, Andrásnak hívják. Kezdetben Ádám az előadásbeli rivális, Barabás szerepét kapta, de nem igazán találta a helyét ebben a szerepben a próbák folyamán: igazán Kolnayként tudot felszabadulni. „Ez a történet annyira mai, hogy akár meg is történhetne, mi pedig mindent beletettünk, amit tudunk. És mivel egy részét mi alkottuk a darabnak, tényleg olyan, mintha mai gyerekek lennének benne, mert hogy azok is vannak” – magyarázta a sikeres előadást Ádám. Hiszen a legtöbb jelenet rávezetéssel készült, a szituációk előbb megvoltak a tényleges, szerepszerű megformálásoknál. Ahogy Ádám visszaemlékezéséből kiderül, az első kétórás találkozó után, amit Szegedi Tamás vezetett, a fiúk még alig tudták egymás nevét, de már teljesen megbíztak egymásban. Kalányos Tamásnak többször mondták a fiúk, hogy filmet kellene rendeznie, mert olyan látványos jelenetekben gondolkodik. Mindamellett, hogy a rendezők a szerepformáláshoz maximális segítséget adtak a fiúknak, a legfontosabb mégis az, hogy velük éltek a félév alatt: ez a kapcsolat erősíti legfőképpen a kölcsönös bizalmat és a másik teljes megismerését. Barabás – Suták Dávid egy farsangi bohóckodás alapján került a darabba. Hogy milyen gyerek Barabás? „Kötekedő, nagyképű.” És hogy mi köze ennek Suták Dávidhoz? „Kötekedő vagyok, nagyképű vagyok, kábé ennyi. Sokat tanulok a többiek reakcióiból.” – vallott a szerepéről Dávid. Geréb – Rimai Ádám eleinte jobban reménykedett, hogy Áts Feri szerepét kapja majd, mert érzései alapján számára könnyebben formálható figura lett volna. Ma már persze nem adná Gerébet: „Ez a hős végig egy érzelmi hullámvasúton van. Elsősorban nem a negatív figurát akarom megmutatni ebben a szerepben, hanem azt, hogy miért teszi, amit tesz. Nincsen fekete vagy fehér karakter, és ez a Molnár-műben teljesen elő is jön; ezért vállalom azt a küzdelmet, hogy megértessem a nézőkkel az indítékait.” – fogalmazta meg Ádám. A siker titkát az emberközeliségben látja: ennek a darabnak ebben a modern felfogásban most így van mondanivalója, nem a 20. század elejéről megidézett pillanatokkal, hanem ebben a formában, ebben a kontextusban tud úgy megszólalni, hogy érezhető legyen, valóban ilyenek a mai fiatalok. ’Geréb’ szerint a kulcsszavak az összetartozás és az áldozat. Nagy Pásztor – Penzer Patrik eleinte nem érezte magáénak a rosszfiú szerepét: „A bemutatón jöttem rá, hogy ez az én szerepem, eddig nem tudtam, hogy játsszam: egy csendes őrült vagyok valójában, a nézésemmel tudok ölni. Ilyen a Nagy Pásztor.” A féléves munka és a különlegesen összetartó csapat érdeme, hogy minden ilyen jól sikerült szerinte. A társulatnak köszönhető az is, hogy egyáltalán játszhatott az előadásban, mert a nem túl jó bizonyítvány miatt majdnem meghiúsult a szereplés – de a többiek kiálltak mellette, így maradhatott. Kedvence a kicsit flegma, kihívó követ-jelenet, amelyben a füvészkertiek bejelentik, hogy nem támadnak titokban. A legjobban azonban az tetszik Patriknak, hogy Kalányos Tamás rájuk hagyta a szövegkönyv „megírását”. Kis Pásztor – Csürök Gergő homlokán az utolsó előadás előtt egy kötözött seb. Mint kiderült, nem a smink része, a szerephez méltó sérülés valódi. Gergő ezt szerette volna eljátszani, mint elmondta, közel áll hozzá Kis Pásztor személyisége, elég, ha az iskolai csínyekre gondol. A Pál utcaiak megjelenésében is a személyiség dominál: kapcsolataikban a legfontosabb a barátság, ez jelenik meg jelmezeik, hajviseletük és sminkjük egyediségében; a füvészkertiek viszont egy verbuvált társaság, az előadás végére az egységesedés teljesen egyértelművé válik a nézők számára, hiszen ruhában és hajban szinte egyformává válnak – mondta el Németh Kristóf, a haj-smink-ruha kreációk megálmodója, megalkotója. Az előadásban közreműködik a Le PARKOURS: Kiss Lőrinc és Finta Dominik kaszkadőrként szerepelnek a grundon. A díszletként használt építkezési állványzat remek lehetőségek a modern koreográfiákhoz, szaltókhoz, csatajelenetekhez, a nézők visszajelzései alapján a látványban nagyon sokat köszönhet az előadás a parkouros attrakcióknak. A társulatot Graczer Edit öltözteti: „Nagyon jó kis társaság ez, a gyerekek fantasztikusak. Arra próbáltam irányítani őket, hogy mit jelent a valódi színházi életben az öltözés, az öltöztetés: minden nagyon profin ment. A kemény munka ellenére nagyon sok szeretet kaptam tőlük.”
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
Powered by !JoomlaComment 3.21
3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |