1982. szeptember 9. szomorú dátum Székesfehérvár történetében. Néhány perccel déli 12 óra előtt ezen a napon következett be a szárazréti vasúti átjáróban az a vonatbaleset, melyben tizenhatan életüket vesztették. A Komárom felől érkező nemzetközi gyorsvonat összeütközött a 37-es helyijáratos autóbusszal, melyen nagyon sok, iskolából hazafelé tartó gyermek utazott. Nyolc felnőtt és nyolc gyermek halt meg, a legfiatalabb egy mindössze 9 hónapos kislány volt. 

A tragikus baleset helyszínén az áldozatok nevét és életkorát megörökítő emlékmű, valamint tizenhat dísztujával egy emlékkert áll. Itt tartanak minden évben megemlékezést a szomorú évfordulón. A szerdai közös emlékezésen a hozzátartozók mellett Törő Gábor országgyűlési képviselő, dr. Cser-Palkovics András polgármester, Szigli István önkormányzati képviselő, valamint a szárazréti tagiskola több pedagógusa és a Vörösmarty Mihály Általános Iskola igazgatója is jelen volt. 

„33 év nagyon nagy idő. Gabriella, aki akkor 9 hónapos volt, ma már családanya lenne.” - ezzel a mondattal törte meg a csendet a néma főhajtást követően Kétyi József. A megemlékezés szervezője feleségét veszítette el a balesetben. Elmondta, hogy a hitből merít erőt ahhoz, hogy együtt tudjon élni a tragédiával, mint ahogy Szűz Mária is végignézte fia halálát és méltósággal viselte nehéz keresztjét. Kétyi József arra kérte a résztvevőket, hogy saját tragédiájukon túl emlékezzenek meg a más helyszíneken - Lökösházán, Pörbölyön, Mohorán, Siófokon – bekövetkezett vasúti balesetek áldozatairól is.