Ezt követően – a tervezet szerint – 2020. január 1-jéig nem már nem módosítanák a kialakuló adómértékeket. A rendelet hatálya alá továbbra is a cégek esnek majd, hiszen Székesfehérváron helyi adót magánszemélyeknek továbbra sem kell fizetniük. A témáról dr. Cser-Palkovics András polgármester tartott sajtótájékoztatót. 


A hétfői közgyűlés egyik legfontosabb témája a helyi adórendelet 2016-os módosítása lesz. A változtatásokkal az Önkormányzat három célt szeretne elérni. „Elsőként fontos a város stabilitása, hogy megfelelő bevételekhez jusson az Önkormányzat. Ebből tudjuk a városüzemeltetéshez kapcsolódó feladatokat ellátni, valamint biztosítani a város fejlődését. Gondoljunk csak az útfelújításra indított Saára Gyula, valamint az intézmény-felújításról szóló Ybl-programra. Másrészt fenn szeretnénk tartani azt a helyzetet, hogy magánszemélyeket ne terheljen helyi adó az elkövetkező években sem Székesfehérváron. A helyi gazdaság erejének köszönhetjük, hogy ezt biztosítani tudjuk. A harmadik célunk pedig egy stabil és kiszámítható adórendszer a gazdaságnak. Hogy az adókörnyezet ne módosuljon évről-évre, hanem előre kalkulálható legyen.” – ismertette dr. Cser-Palkovics András.

Székesfehérvár polgármestere kiemelte, hogy olyan rendeletet szeretnének elfogadni hétfőn, amelyhez 2020-ig nem kell „hozzányúlni”, azaz a gazdasági élet szereplői hosszú távon tervezhetnek vele.

A pénteki sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az iparűzési adónál két változásra tesznek javaslatot, és mindkettő kedvezőbb helyzetbe hozza a hatálya alá esőket. A most hatályos helyi rendelet szerint az egymillió forintos adóalapot meg nem haladó vállalkozásoknak eddig sem kellett iparűzési adót fizetniük. Ezt a határt most 1,5 millió forintra emelik, amelynek köszönhetően a jövőben mintegy 3000 fehérvári kis vállalkozás nem fizet majd iparűzési adót városunkban. Bevallást nekik is kell készíteniük, de minden befizetés alól mentesülnek.

A másik tervezett változtatás a háziorvosokat érinti kedvezően. Az általuk befizetett iparűzési adó 50 %-át fejlesztésekre eddig is „visszakapták”, ezentúl a háziorvosoknál 75 %-ra tervezik emelni azt az összeget, amit visszaigényelhetnek majd.

Az építményadó a helyi iparűzési adó alig egytizedét teszi ki. Ennél az adónemnél lesznek emelkedő tételek, aminek persze a vállalkozások nem örülnek, de a polgármestere azt reméli, hogy az ő működésüket is szolgálják majd a város által ezekből a bevételekből megvalósítandó fejlesztések.

„Fontos, hogy marad a sávos adóztatás és 100 m2-ig – mondjuk például egy kisebb fodrászüzletetnél - továbbra is nulla forint lesz az építményadó. Az ennél nagyobb tételeknél, egészen a 10 ezer m2-es csarnokokig jelent emelkedést a mostani tervezet. Az ennél nagyobb üzemeknél viszont 400 forint helyett 200 forintot kellene majd fizetni négyzetméterenként. Azért, mert az ezekben a csarnokokban tevékenykedő cégek jelentős mértékű iparűzési adót fizetnek. Szeretném kiemelni, hogy előzetesen több egyeztetést is folytattunk: a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, valamint a nagy építményadó-fizetőkkel. Megfogalmaztak néhány javaslatot, amelyeket részben be is építettünk a tervezetbe. Emiatt már csökkent is a tervezett növekedés, valamint a várható bevétel mértéke. Jelenleg 6-700 milliós növekménnyel számolunk az ezévi várható 1,1 milliárdos építményadó-befizetéshez viszonyítva.”

Székesfehérvár polgármestere elmondta, hogy ma már nincs olyan megyei jogú város hazánkban, amely nem szed építményadót, és kitért arra is, hogy a város és a gazdasági szereplők egymásra vannak utalva. Kölcsönösen csak akkor fejlődhetnek, ha a másik fél is fejlődik. Éppen ezért kérte a gazdasági szereplők megértését, cserébe pedig stabilitást ígért és azt, hogy olyan várost fejlesztenek, amely a magyar gazdaság egyik legversenyképesebb erőcentruma.

A jövőről szólva dr. Cser-Palkovics András azt emelte ki, hogy két témában is szeretnének párbeszédet, közös gondolkodást kezdeményezni. „A versenyképesség és a munkaerővonzó-képesség növelése miatt fontos a bérek alakulása. Szeretnénk kikérni a cégek véleményét, hogy 2016-ban milyen bérpolitikát terveznek, és milyen lehetőséget látnak a bérek emelésére. A másik fontos téma az adóerő-képességi rendszer alakulása. A szolidaritás jegyében a nagyobb gazdasági erővel rendelkező városoktól forrást von el az állam, amelyet a szegényebb településeknek csoportosítanak át. Székesfehérvár esetében ez azt jelenti, hogy vannak olyan feladatok – például az intézményi ingyenes étkeztetés biztosítása –, amelyeknél számít az adóerő-képesség, azaz csak részben biztosítja az állam a szükséges forrást, a többit a helyi költségvetésből kell előteremteni. Abban kérem a cégek segítségét, hogy lobbizzunk közösen! Az itt élőket szolgálnánk azzal, ha minél több forrás itt maradna a térségben abból, ami itt termelődik. Azt kell szorgalmaznunk, hogy az elvárható mértékű szolidaritás mellett inkább a helyi fejlesztéseket szolgálják a városban működő cégek adóforintjai.” – hangsúlyozta.  

Székesfehérvár számára azért is fontos, hogy ne nőjön az adóerő-képesség keretében elvont összeg, mert a város Győr után lakosságszám-arányosan a második legnagyobb adófizetője a magyar államnak. A polgármester szerint eddig minden kérdésben sikerült jó megállapodást kötniük, reméli, hogy ebben a hosszú távon, a gazdaságfejlesztési célok megvalósításához fontos kérdésben is kompromisszumra jutnak az állammal.