A Városházán ismertették a 2015. évi helyi adóbevételek alakulását. Dr. Cser-Palkovics András polgármester, Égi Tamás alpolgármester és dr. Bóka Viktor jegyző tájékoztatójából kiderült, hogy Székesfehérvárnak 14,5 milliárd forint adóbevétele van. Ennek legnagyobb részét a helyi iparűzési adó teszi ki, amiért a városvezetés köszönetét fejezte ki a gazdaság szereplőinek és a munkavállalóknak.

Először összegezték sajtótájékoztató keretében a helyi adóbevételek alakulását, pedig – mint a polgármester hangsúlyozta – érdemes számot adni arról, hogyan alakultak a város bevételei, valamint a helyi gazdaság teljesítménye, és érdemes e folyamatok mögé is nézni. Az Adóiroda áttekintése alapján kiderül, hogy a legtöbb bevétel az iparűzési adóból származik, ez mintegy 12 milliárd 730 millió forintot tesz ki, ami azt jelenti: a Székesfehérváron működő vállalkozások és cégek fejlődnek. A tervekhez képest 147%-on teljesült az idegenforgalmi adóból befolyt összeg, ami így 50 millió forintos bevételt jelent. 

„A város bevételeinek jelentős hányada a helyi adókból származik. Elsősorban az iparűzési adóról beszélünk, de ezáltal a teljes adóbevételről is.” – hangsúlyozta dr. Cser-Palkovics András polgármester. „Először a 2014-es esztendő végén mondhattuk el, hogy a gazdasági válság előtti adóbevételeket újra elérte Székesfehérvár, most örömmel adunk hírt arról, hogy minden eddigi rekordot megdöntött a helyi gazdaság teljesítménye – ennek köszönhető az adóbevételek növekedése. A 2015-ös költségvetés alapján bevételként várt 13 milliárd 100 millió forintot a teljesítés jóval meghaladta: a 14,5 milliárd forint 11%-os növekedést jelent.” – fejtette ki a polgármester.

Dr. Cser-Palkovics András elmondta, hogy magánszemély helyi adót Székesfehérváron továbbra sem fizet, a bevételeket a helyi gazdaság termeli meg. Kiemelte továbbá, hogy az iparűzési adó 11%-os fejlődés, vagyis a helyi gazdaság tekintetében ez ekkora gazdasági növekedést jelent 2015-ben. Az idegenforgalmi adó 147%-os növekedése kapcsán érdekes szám a vendégéjszakák számának az előző évhez képest 107 ezerről 142 ezerre ugrása – a jelentős emelkedés többek között a „Tele élettel!” programmal, a városban szervezett programokkal is összefügg. Az adóbevételekből a gépjárműadó 350 millió, az építményadó 1,1 milliárd, a késedelmi pótlékok és mulasztási bírságok 67 millió forintot tesznek ki. 

Az összes adóbevétel 14 milliárd 560 millió forint, ez mintegy 1 milliárd 300 millió forinttal több, mint a 2014. évi adóbevételek esetében. Az adóbevételek az éves bevételi költségvetési főösszeghez, azaz a 31,8 milliárd forinthoz viszonyítva, meghaladják annak 45 %-át, ami rendkívül magas arány. Ez teszi lehetővé, hogy a város saját erőből is biztosíthassa a stabil működés és a fejlődés lehetőségét.

A polgármester hangsúlyozta, hogy az iparűzési adó bevétel növekedése már az előző esztendőben is megjelent, amit a 2015-ös évben a város gazdasága tartani tudott: „Köszönöm valamennyi gazdasági szereplőnek, hogy ezt a rekordot elérve az Önkormányzatot működtetési és saját fejlesztési forrásokhoz juttatta hozzá. A cégeken és vállalkozásokon keresztül köszönöm valamennyi munkavállalónak, akik munkájukkal hozzájárultak a gazdasági növekedéshez és az adóbevétel gyarapodásához. A városnak azt kívánom, hogy 2016-ban is ilyen ütemű fejlődést tudhasson magáénak!”

Égi Tamás alpolgármester kiemelte, hogy a költségvetést meghatározó adónemek az idegenforgalmi adó – amivel természeténél fogva nehéz tervezni, számolni –, valamint az iparűzési adó: „Az iparűzési adóbevétel növekedése összegszerűen több mint 1,2 milliárd forint. Ezt a növekményt körülbelül 50 cég többletteljesítménye jelentette a városban. A közel 12 ezer vállalkozásból az 50-es szám ugyan nem tűnik magasnak, de a termelés tekintetében azt jelenti, hogy Székesfehérvár gazdasága „sok lábon áll”, több területről teljesítenek jól a vállalatok. Fontos, hogy nem egy cég vagy ágazat kiugró teljesítménye határozza meg ezeket a számokat, és nem ettől függően alakul a város jövője.” Az alpolgármester elmondta, hogy az adóbevétel növekménye a következő év költségvetésében bázisként szerepel: a tartalékképzés mellett lehetőséget biztosít a helyi közösség számára fontos célok önerőből való finanszírozására, ami további fejlődést generál.