Mari nap lesz Iszkaszentgyörgyön az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér épületében (Rákóczi u. 2.) április 14-én, csütörtökön 17 órától. Az érdeklődők 2016 Finnugor Kulturális Fővárosában egy újabb finnugor népet ismerhetnek meg. A meghívott előadó az Eötvös Loránd Tudományegyetem mari lektora, Tatiana Jefremova a Mari Köztársaságról, a mari nyelvről, a kultúráról és a jellemző hagyományokról tart interaktív előadást. A kulturális program során a résztvevők kérdezhetnek az előadótól és megismerkedhetnek néhány érdekes használati eszközzel is.

A marik a Volga középső folyásának vidékén élnek, az országnak több mint a felét erdő borítja. Hosszú időn keresztül szoros kapcsolatban álltak a szomszédos mordvinokkal és udmurtokkal, ezenkívül kultúrájukban a török nyelvű népek is nyomot hagytak. Az erdőkben gazdag Mariföldön a lakosság hagyományosan halászattal, vadászattal és gyűjtögetéssel foglalkozott, a mari vadászok még a 19. században is használtak nyilakat. Állattartásukra jellemző a legeltető-istállózó állattartás, legfontosabb háziállataik a ló, a szarvasmarha és a juh.

A marik nagy része akárcsak régen, ma is elsősorban falun él. Falvaik, hasonlóan a finnugor szomszédnépek falvaihoz, folyópartra épültek, lakóépületeik rönkfából készültek, nyeregtetővel. A mari konyha alapját a földművelés és az állattartás termékei adták, de megtalálhatók náluk a természet ajándékai is. A mari menyasszony háziasszonyi tudományát még ma is úgy próbálják ki, hogy háromrétegű palacsintát készíttetnek vele.

Népművészetük egyik legősibb ága a fa művészi megmunkálása, különösen nagy súlyt fektettek a rituális edények díszítésére. Ősi szertartásaik egészen a közelmúltig fennmaradtak: hitvilágukra az ősök kultusza, a sokistenhit, a természet erőinek megszemélyesítése volt jellemző. Tisztelettel övezték a Napot, a Holdat és a csillagokat, a szelet, esőt, földet, vizet, erdőt, melyeknek külön-külön isteneik, szellemeik voltak.


Az iszkaszentgyörgyi program ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várnak!