A program keretében emléktáblát avattak Rotter Lajos gépészmérnök, repülőgép-tervező és pilóta tiszteletére, a székesfehérvári repüléstörténet centenáriuma alkalmából. A táblaavatási ceremóniát a Honvédelmi Minisztérium, Székesfehérvár Önkormányzata, valamint az Albatrosz Repülő Egyesület és a Székesfehérvári Repülésért Alapítvány szervezte.

A 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj emlékére egybegyűlteket Szabó József nyugállományú repülős alezredes, az ejtőernyős zászlóalj egykori tagja köszöntötte, aki méltatta az alakulatot, amelynek működése meghatározó volt a magyar katonai és sportejtőernyőzés fejlődésében, illetve máig elért eredményeiben. Beszédében elmondta, hogy a résztvevők immár 24. alkalommal találkoznak, hogy közösen emlékezzenek. Az alakulatnál egykor szolgálatot teljesítők először 1981-ben gyűltek össze, a második találkozóra pedig 1986-ban került sor. Ezekből a találkozókból alakult ki a Magyar Ejtőernyősök Bajtársi Szövetsége. A Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesülete megalakulásával, Pápai Gyula repülőezredes vezetésével hagyománnyá váltak a találkozók. Szabó József kiemelte: a találkozóknak köszönhetően elhunyt bajtársaik köztük maradnak, emléküket pedig örökre megőrzik.

A centenárium alkalmából az Albatrosz Repülő Egyesület kezdeményezésére a Honvédelmi Minisztérium emléktáblát állíttatott Rotter Lajos gépészmérnök, repülőgép-tervező és pilóta emlékékre. Rotter Lajos, a magyar és a nemzetközi vitorlázórepülés kimagasló egyénisége, a tehetséges mérnök és repülőgép tervező, illetve pilóta már középiskolai évei alatt kapcsolatba került a repüléssel. A kitűnő szakember a harmincas évek zseniális repülőmérnöke, két világhírű, Székesfehérváron készült és világcsúcsokat elérő vitorlázó gép, a Karakán és a Nemere tervezője és megépítője volt.

Szilády Dezső, az Albatrosz Repülő Egyesület elnöke beszéde elején külön köszöntötte Ifj. Rotter Lajost. „Éppen száz esztendeje annak, hogy Sóstón, 1916-ban elkezdték írni a légben járók történetét. Székesfehérváron a repüléstörténet azóta is íródik – igaz, ma már nem Sóstón, hanem Börgöndi repülőtéren. A város fejlődésében mindig is jelentős szerepet játszott a repülés. Az aviatika iskolájából mindig komoly emberek jöttek ki, akik kiváló alapot biztosítottak az utánpótlás számára. Az itt alkotó emberek olyan nagy dolgokat vittek véghez, amire az egész világ felfigyelt. A sok kiváló aviatikus közül kiemelkedik Rotter Lajos neve, aki a Karakán és a Nemere vitorlázó repülőgépek tervezőjeként szerzett magának jogos elismertséget. Amikor az Albatrosz Repülő Egyesületnél szóba került egy emléktábla állításának az ötlete, akkor Vargha Tamáshoz, Székesfehérvár országgyűlési képviselőjéhez, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyetteséhez, dr. Cser-Palkovics András polgármesterhez és Brájer Éva alpolgármesterhez fordultunk, akik azonnal a kezdeményezés mellé álltak. Nekik köszönhetjük, hogy ma emléktáblát avathatunk.” – mondta Szilády Dezső, aki hozzátette: a repülés ma is újabb sikereket hoz a városnak, hiszen Józsa Dávid, az Albatrosz Repülő Egyesület szakosztályvezetője egyéniben és csapatban is világbajnok lett a műrepülő vb-n.

Ezt követően Vargha Tamás miniszterhelyettes, dr. Cser-Palkovics András polgármester és Szilády Dezső elnök leplezték le az emléktáblát, amelyet Takács Tamás alezredes, római katolikus tábori lelkész áldott meg.

Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője, a Honvédelmi Minisztérium miniszterhelyettese beszédében kiemelte: Székesfehérvár nemcsak a nemzet történelmi fővárosa és katonaváros, hanem a repülés városa is. „A fehérvári repülés száz esztendejét a 2016-os emlékév során több alkalommal is felidézhetjük, melynek keretében együtt ünnepelhetünk. A magyar repülés 1910-ben született, s ehhez képest csak hat esztendővel későbbre datálódik a székesfehérvári repülés történetének kezdete. Száz évvel ezelőtt ismét fővárossá lett Székesfehérvár, ezúttal a repülés fővárosává. 1916. augusztus 2-án a Hadiügyi Kormányzat arról tájékoztatta a lakosságot, hogy Sóstón léghajós alakulat létesítéséhez szükséges létesítményt építenek. Így jött létre az a katonai bázis, amely a helyéül szolgált a Nemere nevű vitorlás megszületésének, valamint itt szolgált a háború előtt Vitéz Szentgyörgyi Dezső is, aki a II. világháború legeredményesebb magyar pilótája volt. Az ádáz dunántúli harcokban elpusztult a bázis jelentős része, de a lelkes pilóták és szakemberek új életet leheltek a lerombolt légi bázisba, akik minden áron életben tartották a székesfehérvári repülés kultúrát. Ennek a tenni akarásnak a kimagasló nagysága volt Rotter Lajos magyar gépészmérnök, repülőgép-tervező és pilóta. Fontos, hogy legyen egy hely, ahol koszorút helyezhetünk el, s ahol emlékezhetünk rá, valamint a nevéhez fűződő világrekordra is: az általa tervezett vitorlázógéppel 3 óra 55 perc alatt 326 km-es céltávot ért el.” – zárta gondolatait Vargha Tamás, aki köszönetét fejezte ki az Albatrosz Repülő Egyesületnek a kezdeményezésért, valamint a 62. Önálló Ejtőernyős Zászlóalj tevékenységét is méltatta.

A város és a résztvevő szervezetek képviselői koszorút helyeztek el az emlékműnél, majd a Veterán Repülők és Ejtőernyősök Fejér Megyei Egyesülete által szervezett program a Börgöndi repülőtéren folytatódott