A Kincsek és titkok című tárlat a nagyszentmiklósi aranylelet, a bécsi szablya és a prágai Szent István-kard titkaiba avatja be az érdeklődőket, emellett a látogatók bepillantást nyerhetnek az avarok és a honfoglaló magyarok kincseinek rejtélyeibe is.

A Szent István Király Múzeum legújabb időszaki kiállításának megnyitóján elsőként az intézmény igazgatója, Kulcsár Mihály köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, a Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozat részeként ismét egy olyan tárlatot tudnak bemutatni, amely lebilincseli minden érdeklődő figyelmét. Kulcsár Mihály köszönetét fejezte ki a szegedi Móra Ferenc Múzeumnak és a Szent István Király Múzeum valamennyi munkatársának, hogy a Kincsek és titkok című kiállítást Székesfehérváron is megtekintheti a nagyközönség.

„Évekre visszamenő, szép hagyomány, hogy a Székesfehérvári Királyi Napok rendezvénysorozat keretében megnyitjuk az Osszáriumot, emellett egy kiállítás is csatlakozik az ünnepi programokhoz. Kifejezetten az a célunk a tíznapos ünnepség során, hogy a sok ezer ember – aki fehérváriként, vagy idelátogató vendégként megfordul városunkban – betérjen a Szent István Király Múzeumba, és ízelítőt kapjon abból az ezeréves történelemből, amelyről ez a rendezvénysorozat is megemlékezok. Kincsek és titkok – ebben a két szóban, azt gondolom, minden benne van: az idelátogatók egészen biztosan értékelik majd a hű másolatokat, illetve a titkot, vagyis a megtalálási körülményekhez kapcsolódó érdekességeket is. A kiállítás tekintetében ezen kívül a szépséget szeretném még kiemelni, amelyet a Szent István Király Múzeum Díszterme képvisel. Az a tapasztalatunk, hogy amikor ilyen kincsek érkeznek Székesfehérvárra – akár a sajátjainkat bemutatva, akár olyanokat, amelyek kötődnek a városhoz –, akkor sok ember jön és nézi meg ezeket a tárgyakat. Ezek a tárlatok egyfajta missziót is betöltenek, hiszen fontos, hogy legyenek látogatók, és gyönyörködjenek ezekben a szépségekben.” – mondta dr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere, aki minden érdeklődőt invitált a Kincsek és titkok című kiállításra annak érdekében, hogy a titkok se maradjanak tovább titkok.

A kiállítást Szilágyi Kata régész, a kiállítás kurátora nyitotta meg. „Nagy megtiszteltetést jelent számomra, hogy megnyithatjuk a Kincsek és titkok című kiállítást koronázóvárosunk eme patinás intézményében! Nekem és a szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársainak is nagy örömet jelent, hogy a kiállítást érdemesnek találták a bemutatásra a székesfehérvári közönség előtt. A nagy történelmi múlttal rendelkező Székesfehérvár önmagában is megköveteli a helyi érdekességek és emblematikus leletek bemutatását, illetve a múzeumban dolgozó szakemberek közös gondolkodását és munkáját – ennek a megnyilvánulásait láthatják most. A kiállítással kapcsolatban kiemelendő, hogy minden egyes helyszín újfajta megközelítést kíván. A Szent István Király Múzeum Díszterme a maga varázslatos szépségével önmagában is olyan atmoszférát jelent, amelyben nem lehet nem megállni, érezni, gondolkodni. Hiszem, hogy ezek a momentumok nemcsak a múzeum iránt elkötelezett emberekben kavarognak.” – tette hozzá Szilágyi Kata.

A nagyszentmiklósi aranykincs 1799-ben árokásás közben került elő Nagyszentmiklós határában: a felbecsülhetetlen értékű kincset jelenleg a bécsi Kunsthistorisches Museumban őrzik, azonban a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában lévő hű másolatokat most a székesfehérvári nagyközönség is megcsodálhatja. A kincs előkerülése óta eltelt 200 évben a tárgyak eredete heves viták tárgyát képezte, amelyet a sok elmélet is bizonyít. Az elmúlt két évszázadban három népcsoporthoz is kötötték a leletegyüttest: a 8. századi avarokhoz, a 9. századi dunai bolgárokhoz, illetve a honfoglaló magyarokhoz. A ma elfogadott tudományos elmélet szerint a kincsegyüttes az avar fejedelmi kincstár része lehetett.

A nagyszentmiklósi kincshez hasonlóan a szegedi Móra Ferenc Múzeum tulajdonában található a bécsi szablya hű másolata is, amely több mint 500 éven át a német királyok és császárok koronázási díszkardjaként szerepelt. A pompás kidolgozású szablya a 10. században, nagyfejedelmi műhelyben készülhetett, 1794-ig Aachenben őrizték, majd 1801 óta Bécsben látható, ugyancsak a Kunsthistorisches Museumban. Feltételezések szerint Salamon király (1053-1087) édesanyja, Anasztázia királyné ezt a kardot ajándékozta 1063-ban Nordheimi Ottó bajor hercegnek – vélhetően a fehérvári bazilika kincstárában őrizhették. A pompás szablya a 10. században készülhetett nagyfejedelmi műhelyben – egyedi példányként – a fejedelmi tulajdonos számára.

A kiállításra ellátogatóknak különleges élményt biztosít a prágai Szent István-kard hű másolata is, amelyet első királyunk, Szent István tulajdonaként tartanak számon. A kardot a feltételezések szerint Gizella királyné hozhatta magával hozománya részeként. A fegyver soha nem került földbe, az Árpádok királyi kincstárában, a bazilika alapítása után Fehérváron őrizték. A kard külföldre kerüléséről két kutatást tartanak számon. Az egyik elmélet szerint 1270-ben, IV. Béla halála után lánya, az új királlyal, V. Istvánnal szemben álló Anna vitte magával a kincstár több darabjával együtt vejéhez, II. Ottokárhoz Prágába. Egy másik feltételezés szerint a kardot 1353-ban Nagy Lajos küldte más Szent István ereklyékkel együtt IV. (Luxemburgi) Károly német-római császár és cseh király prágai udvarába ajándékként. Ezt követően prágai Szent Vid székesegyház tulajdonába került, ahol ereklyeként őrzik – hű másolata a Szent István Király Múzeum tulajdonát képezi.
 
A kétnyelvű (magyar és angol) tárlaton  a látogatók a fentieken túl néhány eredeti lelettel is illusztrálva, interaktív eszközökkel nyerhetnek betekintést az avarok és a honfoglaló magyarok történetének, viseletének, ötvösművészetének kérdéseibe is. A múzeum munkatársai emellett további érdekességgel is készültek: a püspöki székesegyház déli tornyában folytatott feltárások során megtalált vörösmárvány sírkőlap is megtekinthető a Székesfehérvári Királyi Napok idején, a múzeum Díszudvarán.
 
Az egyedülálló kiállítás 2017. január 15-ig, hétfő kivételével naponta 10.00 - 18.00 óra között tekinthető meg a Szent István Király Múzeum Dísztermében.