Székesfehérváron emelték nemzeti ünneppé Szent István napját 1938-ban, így a város különleges büszkeséggel készül minden esztendőben augusztus 20-ára.

A Szent István téren megtartott Díszközgyűlésen dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott beszédet, amelyben a város történelmi szerepére, valamint az erősödő helyi közösségek tenni akarásának teret biztosító jelenre is kitért.  Az ünnepi ülésen került sor a városi kitüntetések – a Székesfehérvár Díszpolgára, a Pro Civitate és a Tiszteletbeli Polgár címek – átadására is, majd a résztvevők közösen tisztelegtek államalapító királyunk emléke előtt. 


A Fehérvári királyok menete verőfényes napsütésben, népes kísérettel érkezett meg a Szent István térre, ahol Székesfehérvár Önkormányzata ünnepi közgyűlését tartotta. A nemzeti ünnepen szervezett díszülésre nagyon sokan kilátogattak. Az ünnepséget a Fehérvár fanfár nyitotta a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar előadásában. Az idei Bartók Béla, valamint a jövőre meghirdetett Kodály Zoltán Emlékév tiszteletére Zemlényi Eszter énekművész és Tóka Ágoston zongoraművész adott elő válogatást a két zenei óriás népdalfeldolgozásaiból, tisztelegve életművük előtt. 

A Díszközgyűlés résztvevőit dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte. Ünnepi beszédében mindenkit arra kért, hogy ezen a napon, amelyen 1083-ban László király itt, Fehérváron – a valaha oly fenséges koronázó bazilikában – oltárra emelte az így szentté avatott államalapító király földi maradványait, örömmel ünnepeljünk. „Ne a szent király nem mozduló testét, kőbe faragott alakját, vagy üres sírját lássuk magunk előtt, mert mindez csupán az emléke, ami ugyan természetesen értékes, és szívünknek kedves, de nem az öröksége! Nézzünk inkább körül! Lássuk a lányokat és a fiúkat az utcán járni, hallgassuk beszédjüket, üssük fel otthonunkban valamelyik könyvünket és olvassuk a magyar szót, kapcsoljuk be a rádiót és hallgassuk zenénket, menjünk képtárba, nézzük sportolóinkat az olimpián, ez Szent István király áhított jövője! Ő nem 1083, a kongó sírhely és a köbe faragott múlt, hanem 2016 és az élet pezsgése, a nemzet megmaradása és szabadsága!”

Dr. Cser-Palkovics András Fehérvár polgármestereként szerencsésnek nevezte magát, hiszen a vágyott egység a közös törekvésekben többnyire megmutatkozik a város ügyeiben. Mert bár – mint mondta – ott ülnek a Közgyűlésben minden politikai erő képviselői, és hol kisebb, hol nagyobb lánggal fel is lobbannak a viták, mégsem megsemmisítendő ellenségnek tekintik egymást, hanem a fehérvári polgárok személyes képviselőinek. „Ez alkalommal is szeretném megköszönni minden városi, politikai ellenfelemnek azt, hogy amikor az ésszerűség azt követeli, Fehérvár érdekében készek a kompromisszumra, a határozott kiállásra, és így együtt, nagyobb erővel tudunk tenni városunk érdekeiért.”

„Polgármesterként az egyik legfontosabb célom, hogy városunkban kiteljesedjen az a közösségi gondolkodás, az együttes haszonért való az a fajta szövetkezés, amit annyira hiányolhatunk nemzeti szinten! Teret – képletest és valóságost is – akarok adni mindenkinek, aki a közjóért kíván tenni, és másokat is maga mellé tud állítani! Támogatni fogok a jövőben is minden olyan kezdeményezést, ami százezer különböző érdeklődésű emberből akár időlegesen is, mondjuk egy Királyi Napok rendezvénysorozat idejére százezer, a városa eseményei iránt érdeklődő fehérvárit farag! Jó lenne, ha tízen- vagy huszonéveseink számára már a legközelebbi jövőben is a város neve, címere egy pólón ne gáz legyen, hanem ugyanolyan rokonszenv-megnyilatkozás, mint mondjuk New York, Berlin vagy Amszterdam nevének hordása…” – szólt a fehérvári fiatalokhoz a polgármester.

Ünnepi beszédében a városvezető a Székesfehérvár történelmi főváros szerepéből adódó kötelezettségekre is kitért. Hangsúlyozta, hogy a Nemzeti Emlékhely és az Árpád-ház program most módot ad kellő tisztelettel felmutatni őseink, nagyjaink emlékeit és iránymutató tetteit. „Előttünk áll egy újabb emlékezetes, történelmi mozzanat megünneplése is, hat év múlva alkotmányosságunk megszületését, mai demokráciánk csíráját, az Aranybulla 1222-es, fehérvári kibocsátását ünnepelhetjük, és velünk együtt persze az egész magyarság itt, Székesfehérváron! … Eztán persze még számos új és új változás kellett ahhoz, hogy mára egyforma szabadsággal szavazhasson minden egyes ember arról, hogyan alakuljon nemzete sorsa, ki és hogyan képviselje mások előtt az ő akaratát. De döntéseink életünkről, helyünkről a világban, ma már csakis a mi kezünkben vannak, és ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy abban is maradjanak! Arra biztatok hát minden fehérvárit, hogy soha ne habozzon, ha alkalma van nemzete érdekében a szavát hallatni, ha egy szavazáskor a véleményét kérdezik! Soha ne habozzon, ha alkalma van nemzete érdekében cselekedni! És soha ne habozzon, ha úgy érzi, hogy szeretett városát, a mi közös otthonunkat, Fehérvárt, bármilyen tervvel, tettel jobbá, szebbé, gazdagabbá teheti!” – zárta ünnepi gondolatait Székesfehérvár polgármestere.

A Díszközgyűlés folytatásában Kozáry Ferenc, a Vörösmarty Színház színművésze adott elő középkori verset „Históriás ének Szent István királyról címmel. Ezt követően kitüntetések átadására került sor,  Székesfehérvár Közgyűlése ugyanis hagyományosan Szent István napján köszönti az élet különböző területein a városért sokat tett személyeket.

„Székesfehérvár Díszpolgára” címmel tüntették ki Bobory Zoltánt. A költő, prózaíró, művelődés- és irodalomszervező, Kárpát-medencében gondolkodó magyar értelmiségi és büszke székesfehérvári. A Vörösmarty Társaság elnöke, vezette korábban a Szent István Művelődési házat, illetve Öreghegy északi részét képviselte Székesfehérvár Közgyűlésében. Elkötelezett a második magyar hadsereg emlékének méltó megőrzése mellett, nevéhez Don-kanyari zarándokutak és a Don-kanyari Emlékkápolna felépítése is fűződik. Részt vett a Szent István Emlékév előkészítésében és lebonyolításában, tagja Székesfehérvár Szenátusának. Fontos motorja Székesfehérvár szellemi életének, munkásságával hozzájárul városunk közösségének erősítéséhez.

„Székesfehérvár Díszpolgára” címet adományozott a Közgyűlés Dr. Gógl Árpád részére. A belgyógyász, klinikai farmakológus, nyugalmazott osztályvezető főorvos számos tudományos és orvosszakmai szervezet munkájában vett részt, 1994 és 1998 között a köztestületként megalakuló Magyar Orvosi Kamara első elnöke. 1979-től dolgozott a székesfehérváriakért, először a Szent György Kórház főorvosaként, majd több, mint egy évtizeden át az Országgyűlésben képviselőként. Egészségügyi miniszterként elindította Székesfehérvár kórházának fejlesztését, mely egy jelentős szünet után az elmúlt években folytatódott, és a következő évekre is ad feladatot városunknak. Sikeres orvosi, tudományos és közéleti életműve Székesfehérvárt erősítette.

A Kiss József által a város épített környezetéért végzett munkát posztumusz „Székesfehérvár Díszpolgára” címmel ismerte el a Közgyűlés. Az ARÉV volt vezérigazgatója igazi székesfehérvári volt: városunkban született, majd az iskolai évek után itt kezdte pályafutását is, az ARÉV elődvállalatánál. Jelentős székesfehérvári munkák mellett a mélyépítés speciális feladatai tartoztak felügyelete alá. Negyedszázadon át vezette az ARÉV-et. Nemcsak egy nagyvállalat igazgatójaként tevékenykedett aktívan, hanem nyugdíjas éveit is tevékenyen, jelentős közösségépítő munkával töltötte.  Az ARÉV Baráti Kör Egyesület elnökeként együtt tartotta az építőiparban egykor dolgozókat, sőt a szakmában most dolgozókat is közösséggé kovácsolta. Kiss József életének díszpolgári címmel történő elismerésével Székesfehérvár közelmúltbeli történetének is emléket állíthatunk. A díjat fia, ifj. Kiss József vette át.

„Pro Civitate” díjjal négy személyt tüntetett ki Székesfehérvár Közgyűlése. Elsőként Dr. Görög István ny. ezredes, a HTBK Országos Szövetség alelnöke vette át az elismerést a város polgármesterétől. A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Székesfehérvári Szervezetének valódi motorja dr. Görög István, igazi közösségi ember, több, mint két évtizede szervezi a baráti kör életét. Nevéhez fűződik a „Fehérvár köszönti katonáit” 1996-ban útjára indított programsorozat, mely máig egyik meghatározó rendezvénye városunknak. Tevékenysége eredményeként létrejött a Pákozdi Katonai Emlékpark. Székesfehérvár katonai hagyományainak elkötelezett ápolója, az országhatárokon átnyúló nemzeti katonai hagyományőrzés szorgalmazója.

A székesfehérvári atlétika sportág érdekében végzett kimagasló eredményű szakedzői és sportvezetői munkája elismeréseként „Pro Civitate” díjat vehetett át Hirt Károly, az ARAK elnöke. 1986 óta edző Székesfehérváron, korábban a Videotonban, majd 1993-ban az ARAK alapítója volt. Az 1996-os és a 2000-es olimpián is szerepeltek tanítványai: Korányi Balázs és Tölgyesi Balázs, akik országos csúcstartók. 1997-ben Bronz kitüntetést kapott a Magyar Atlétikai Szövetségtől. A Regionális Atlétikai Központ a sportág hazai központjává nőtte ki magát, számos rangos verseny zajlik a létesítményben. Itt talált méltó otthonra a Hirt Károly vezette Alba Regia Atlétikai Klub is. Kitüntetésével egyúttal a fehérvári sportélet meghatározó közösségét is elismerte a Közgyűlés.  

„Pro Civitate” díjat adományozott a város Nagy Györgyné részére. A Szegényeket Támogató Alapítvány korábbi elnöke pedagógusként teljes életpályáján a jövő nemzedékét szolgálta, oktatta nevelte. Tanári hivatását maradéktalan odaadással, szívvel, lélekkel látta el, mindemellett gyermek-és ifjúságvédelmi felelősként szolgálata kiterjedt a rászorult, veszélyeztetett gyermekek megsegítésére is. A SZETA elnökeként megteremtette a gyermek-és ifjúságvédelmi felelősök klubját, amely hiánypótló szakmafejlesztési célt szolgáló munkaközösségként több éven keresztül nyújtott segítő kezet közvetve a szociális hátrányt szenvedők részére. Szívvel - lélekkel, hittel, aktívan szolgálta Székesfehérvár közösségét. 

A Székesfehérvár hitéletében folytatott áldozatos, több évtizedes tevékenysége, valamint példamutató emberi magatartása elismeréseként „Pro Civitate” díjjal tüntette ki a Közgyűlés Ugrits Tamást. Huszonöt éve szentelték pappá, majd 1998-tól püspöki titkár, 2002-től irodaigazgató. Pápai káplán, szentszéki bíró, a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda iskolabiztosa, püspöki tanácsos. Fontos szerepet tölt be városunk egyházi közéletében, elkötelezett a fiatalok nevelésében. Hozzáértő, gondos, egyházmegyei szervező és szeretetteli lelkipásztori tevékenységével 25 éve szolgálja a közösséget. Papi jubileuma alkalmából, személyes munkája és városunk iránti elkötelezettsége méltó elismerése a díj, amellyel Székesfehérvár városa nevében mondott köszöntet a Közgyűlés.  

„Pro Civitate” díjat vehetett át Dr. Vajda Mariann, aki Székesfehérvár szülöttjeként egész gyermekorvosi pályafutása alatt rengeteget tett nem csak a kis betegeiért, hanem azok szüleiért, a családok egészéért. Az egyetem elvégzése után azonnal visszatért szülővárosába. Kezdetben kórházi orvosként tevékenykedett, ahol az Ő nevéhez kötődik a gyermek intenzív osztály létrehozása. Már kórházi orvosként megkezdte a gyermek vesebetegek szakellátását és házi gyermekorvosi tevékenysége mellett is végez vesegondozást. Szakmai tevékenysége és orvosi kvalitásai mellett kiemelkedő emberségessége, mindenki felé segíteni akarása méltóvá teszi a díjra.