Az egyik talán legfontosabb változás a minimálbérek drasztikus emelése. A minimálbér 15 százalékkal 127 500 forintra, a garantált bérminimum pedig 25 százalékkal 161 ezerre emelkedett. Az elfogadott bérmegállapodás értelmében a fentiek mellett 27 százalékról 22-re mérséklődik a munkaadók által a bruttó bér után fizetett szociális hozzájárulási adó. Ezzel összefüggésben a 27 százalékos eho (egészségügyi hozzájárulás) 22 százalékra csökken.

 

A nyugdíjak 1,6, a közfoglalkoztatottak bére pedig 3 százalékkal lesz több idén, mint volt 2016-ban. A teljes munkaidőben foglalkoztatott közfoglalkoztatottak bére 2017. január elsejétől 81 530 forint lesz a jelenlegi 79 155 forint helyett, míg a legalább középfokú iskolai végzettséget és szakképesítést igénylő munkakör betöltésénél a közfoglalkoztatott garantált közfoglalkoztatási bére 106 555 forintra emelkedik a jelenlegi 101 480 forintról. 

 Az első házasoknak 24 hónapig - gyermekáldás esetén a családi kedvezmény mellett is - jár a havi 5 ezer forintos állami nászajándék,azaz az első házasoknak járó kedvezmény a családi kedvezménnyel együtt igénybevehető már az adóelőlegből is. Ez a módosítás visszamenőleges hatályú, így az új szabály a 2014. december 31-ét követően megkötött frigyek esetében is alkalmazható. A kétgyermekes családok adókedvezménye is tovább emelkedik idén, gyermekenként havi 15 ezerrel csökkenthető a fizetendő személyi jövedelemadó összege. 

Több mint 4 millió munkavállaló kaphat – a cafetéria részeként, kedvezményes adózás mellett - 100 ezer forintot készpénzben. A közszféra alkalmazottjainak ezen felül 100 ezer forintot, míg a magánszféra dolgozóinak 350 ezer forintot utalhat Szép-kártyára a munkáltató. A dolgozók összességében akár 1,5 milliárd forintot is nyerhetnek jövőre azáltal, hogy a juttatások adóalapjának megállapításához alkalmazandó szorzó - a jelenlegi 1,19-szeresről - 1,18-szorosra mérséklődik. A munkába járás adómentes költségtérítése 9 forint per kilométerről 15 forintra emelkedik.

 

Új juttatás 2017. január 1-től a mobilitási célú lakhatási támogatás, ami a hazai munkaerő mobilitás elősegítését célozza. A foglalkoztatásban töltött évek számához igazodóan a minimálbér 40-25-15 százalékáig biztosít adómentességet az állam. 

Adómentes lesz a bölcsődei mellett az óvodai szolgáltatás, óvodai ellátás is. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha a szülő kisgyermeke bölcsődei vagy óvodai ellátásáért fizetendő díjról odaadja a munkáltató nevére szóló számlát a munkáltatójának, akkor a vállalkozás által megtérített összeg teljesen köztehermentes. Vagyis se a munkavállalónak, se a munkáltatónak egy forint adót sem kell fizetnie. Ezzel összességében mintegy 1 milliárd forintot spórolhatnak a kisgyermekes családok.  

A társasági adó mértéke egységesen 9 százalékra mérséklődik a korábbi 19, illetve 10 százalékról, valamint a kisvállalati adó (kiva) mértéke 2 százalékponttal, 14 százalékra csökken. Az egyéni vállalkozók személyi jövedelemadója is egységesen 9 százalék lesz jövőre.

 

A kisadózó vállalkozások tételes adójánál (kata) a bevételi értékhatár 6 millióról 12 millió forintra emelkedik, amiből az áfatörvény-változásokkal összhangban az eddigi 6 millió helyett 8 millió forintos bevételig élvezhetnek áfamentességet. (Az alanyi áfamentesség határa ugyanis 6-ról 8 millióra nő.)

 

A kisvállalati adó (kiva) esetében az adó mértéke 2 százalékponttal 14 százalékra csökken, mellette az eddigi 25 helyett 50 foglalkoztatottig választható ez az adózási forma, 100 fő foglalkoztatottig pedig a hatálya alatt is maradhat. A kiva alanyiság megszűnését eredményező értékhatár 500 millióról 1 milliárdra nő, vagyis amíg a bevétele nem haladja meg ezt az összeget, maradhat a vállalkozás a kiva hatálya alatt.

Hozzászólások

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."