Dr. Cser-Palkovics András polgármester és Mészáros Attila alpolgármester számolt be arról az 5022 főt megszólított reprezentatív kutatásról, amit a Magyar Városkutató Intézet végzett Székesfehérváron 2016 őszén.

A székesfehérvári fiatalok helyzetének felméréséhez a Magyar Városkutató Intézet 5022 fős középiskolásokat, helyi felsőoktatásban tanulókat és fehérvári lakcímmel rendelkező 18-35 év közötti fiatalokat megszólító reprezentatív kutatást végzett a városban 2016 őszén, Székesfehérvár Önkormányzatának megbízásából. 

Mint arról dr. Cser-Palkovics András polgármester beszámolt, ugyan a felmérés tavaly ősszel volt, de a kiértékelés kicsit hosszabb időt igénybe. Célja az volt, hogy a fiatalok véleményét megismerjék. Tájékoztatást adott arról is, hogy az országos ifjúságkutatás is hasonló időszakban zajlott, mint a székesfehérvári. S míg az országos 8000 főt érintett, addig városunkban 5000 fiatalt kérdeztek meg, így a személyi kör városunkban arányait tekintve nagyobb volt.
A kutatás kiindulási alapja az volt – mondta a polgármester -, hogy számos olyan program indult a városban, ami a fiatalokat célozta, és a kutatás eszközeit használva megpróbálták azt felmérni, hogy ők maguk hogyan vélekednek ezekről. Hasonló, de kisebb létszámú kutatás 2006-ban készült, így éppen itt volt az ideje egy újnak. A kutatás eredményeit tárgyalni fogja a képviselőtestület, és csatolni fognak hozzá egy intézkedési tervet is, majd a Székesfehérvári Diáktanács, illetve a hallgatói érdekvédelmi képviseletek bevonásával fognak lépéseket tenni azokon területeken, ahol probléma van. Mint mondta, mindezek csak azokon a technikai eszközökön és kommunikációs csatornákon keresztül valósulhatnak meg, amelyek a fiatalokat meg tudják szólítani.
Említett olyan területeket, melyeken vannak teendők. Ilyen a fiatalok külföldben való gondolkodásának problémája, ha tartósan szeretne ott kint tartózkodni a fiatal, de ugyanígy a sportolás vagy az egészségvédelem tekintetében is vannak meglepő tapasztalatok. Itt említette meg, hogy a kutatás legmegdöbbentőbb adata volt, hogy szinte minden negyedik fiatal rendszeresen szed valamilyen fájdalomcsillapítót, vagy altatót. Ezeken a területeken különösen fontos a felvilágosítás.  

Mészáros Attila egy prezentáción keresztül ismertette az újságírókkal a kutatási eredményeket. Elmondta, hogy a középiskolások körében online kérdőíveket töltettek ki tanórákon, a felsősoktatásban tanulókat a Neptun rendszeren keresztül érték el, míg a fiatal felnőtteknek levélben tették fel a kérdéseket.
Ezekből kiderült, hogy a megkérdezett fiatalok több mint kétharmada él teljes családban, mindkét szülőjével együtt – a nem fehérvári tanulóknál ez az arány valamelyest magasabb. A szülők végzettsége nagyban befolyásolja a fiatalok iskolai életútját és tanulmányi eredményeiket.
Fogyasztásuk tekintetében nem térnek el jelentősen abban, hogy mire mennyit költenek egy hónapban. A fiatal felnőttek és a felsőoktatásban tanulók nagy része a szüleitől külön kasszán él, az anyagi függésük alacsony.
Szabadidejükben főként interneteznek, ám a középiskolás korosztály esetében gyakoribbak az aktív tevékenységek a szabadidő eltöltése során, mint a másik két csoport esetében.
A vizsgálat feltárta, hogy a fehérvári fiatalok nagy része sportol, ám a város szabadtéri sportolásra lehetőséget biztosító helyszíneit – mint például a Bregyó-közi Sportközpontot – kevesen látogatják.
A segítő szervezetek ismertsége, elismertsége és a beléjük vetett bizalom csekély, elsősorban a családhoz és a barátokhoz fordulnak, ha valami problémájuk van.