A szüleim akkor vették meg az öreghegyi telket – ahol azóta is élnek –, amikor anyukám megtudta, hogy beköltöztem a pocakjába. S mivel éjjel-nappal rugdalóztam, ultrahang pedig akkoriban nem „dívott”, hát úgy gondolták, biztosan iker leszek (és persze fiúk, akik már most rosszalkodnak), s nappal az egyik, éjjel a másik hancúrozik a meleg magzatvízben lubickolva.

Másfél szobás lakásban laktak, s nővéremre – valamint a lehetséges helyhiányra – való tekintettel „nagyban” kellett gondolkozni, vagyis házban, telekben. Hogy legyen szoba mindhárom gyereknek. Így került birtokba ez a földdarab, ahol akkor nagyon sok spenót zöldellt. S hiába bontotta meg a kerti miliőt jópár évig az építkezés, majd a kertrendezés rotációs kapája, valamint az ásó, a spenót maradt, töretlenül, örökkön szétszórt magokkal, és egészségesen kinőtt növényekkel.

Nálunk a spenót még a hagyma mellé is önkényesen beköltözött (Fotó: Temesvári Márta)

A spenót örökös lakója lett a gyepnek, a kertnek, s még a murvás udvarnak is. Bár elvileg e növény a parajszövőmoly fő gazdanövénye, és levéltetvek, spenótperonoszpóra is előfordulhat a leveleken, mi még egyikkel se találkoztunk soha.

A paréjként is elhíresült növény 30 centiméter magasra nő, Közép- és Délnyugat-Ázsiában őshonos. Állítólag Perzsiából származik, s innen került – a mórok által – Spanyolországba. (A mai Irán területén még most is vadon nő. Mint a szüleim kertjében…) Nevét egy régi perzsa szóról kapta, mely így hangzik: aspanakh.

Vízcsepp az egyik spenótlevélen (Fotó: Temesvári Márta)

Kínában a VII. században ismerték meg, amikor a kínai császár ezt a zöldséget kapta ajándékba Nepál királyától. A franciáknál a 16. században lett népszerű, s hazánkba is elég korán eljutott: 1590-ben már találunk említést róla Szikszai Fabricius Balázs Nomenclaturájában.

A spenót legnagyobb PR-osa egyébként Medici Katalin volt, aki szülővárosát – Firenzét – elhagyva hozzáment a francia királyhoz (II. Henrikhez), és olyan szakácsot vitt magával az udvarba, aki tudta, hogyan kell a kedvenc spenótos ételeit elkészíteni. (Ezért mondják azokra az ételekre, hogy „firenzei”, amelyeket spenótágyon szolgálnak fel.) A francia királyné természetesen spenótmagvakat is vitt magával. S állítólag ő vezette be a franciáknál a villa használatát is, mert addig csak kanállal, késsel – és ujjakkal ettek.

A spenótra a gyerekek általában undorral tekintenek – én se kedveltem tinédzserként, ezt el kell ismernem. Sőt, most se szeretem a spenót főzeléket, inkább nyersen szeretem elrágcsálni, vagy salátába keverni, mivel nagyon jól emészthető, alacsony kalóriatartalmú (energiatartalma: 23 kcal/97 kJ 100 g-ban, és csupán 3,6 g szénhidrátot tartalmaz).

Spenót – összebújva egy kaporral (Fotó: Temesvári Márta)

Vitaminokban, antioxidánsokban, különösen a K-, az A-, B2-, B6-, E- és C-vitaminokban, mangánban, folsavban, vasban és magnéziumban gazdag. A folsav növeli a vastagbél sejtjeinek ellenállóképességét a mutációval és a DNS-károsodással szemben. A vastagbélrák esélye kisebb a béta-karotinban, folsavban gazdag zöldséget fogyasztók körében.

Található még benne nagyon sok hasznos fitonutriens, amelyek fontos szerepet játszanak szemünk egészségének megőrzésében, a gyulladáscsökkentésben, valamint csonterősítő és daganatellenes hatásuk is van, miközben az immunrendszert is erősítik.

A kismamáknak kimondottan ajánlott a spenót fogyasztása – folsavtartalma miatt –, ráadásul nyersen, hogy megmaradjanak benne az értékes tápanyagok. A kisbabás anyukák is jó, ha a spenót után nyúlnak, mert segít a szoptatásban, vérszegénység esetén, és erős menstruációnál is hatékony megoldás lehet.

Eső utáni spenótlevél-fotó szüleim kertjéből (Fotó: Temesvári Márta)

Ha már nagyobb a gyerekünk, és hiperaktív (bár szinte minden gyerek annak tűnik a szemünkben, ha már nagyon fáradtak vagyunk, a gyerkőc pedig nem, sőt, minket is folyamatos és aktív mozgásra biztat, és csak pörög és pörög és pörög, főként éjjel, amikor aludni akarunk….), akkor adjunk neki spenótot, mert magas szerves sótartalma hat a vércukor mennyiségére, és hamarabb megnyugszik a gyerek. (Ha bele tudjuk tömni a zöldet, mert általában a kicsik ódzkodnak a sóskától, spenóttól, brokkolitól, s minden olyan finomságtól, amit nem von be vastagon csokimáz és cukorszirup...)

Kiváló méregtelenítésre is, serkenti az anyagcserét, megszünteti a puffadást, és segít az optimális fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcsere-folyamatoknál a B-vitamintartalma miatt. Lúgosító hatását gombás megbetegedéseknél lehet felhasználni. Mivel élelmi rostokban gazdag, segít jól átmosni a bélrendszert és megszabadít a lerakódott salakanyagtól.

Spenótot használhatunk turmixokhoz is: nagyon finom és egészséges italokat facsarhatunk, préselhetünk gyümölcsökből és spenótlevélből!

 Például így is készíthetünk turmixot spenótból:

https://www.youtube.com/watch?v=yHmbwAo_zLs

A spenót képes csökkenteni a vércukorszintet, kordában tartja a magas vérnyomást, a keringési rendszerünket, s a benne lévő flavonoidok éleslátásunkat őrzik. A spenótban minimum tizenháromféle flavonoidvegyület található, amelyek csökkentik a sejtek oxidatív károsodását – a spenót kivonatai lassítják a gyomorráksejtek osztódását.

Sőt, a spenóttól emberfeletti erőre is szert tehetünk! De tényleg! Bizonyíték erre Popeye, a tengerész, aki néhány tányér spenót elfogyasztása után sorra győzi le ellenfeleit, akik el akarják hódítani előle szerelme, Olivia szívét.

Az erről szóló „bizonyíték” több része is megtekinthető itt:

https://www.youtube.com/watch?v=s2gORkWCyjE

 Bár ez csak mese, ám az nem vonható kétségbe, hogy ha a spenót tápértékét kalóriára vetítjük, akkor azt látjuk, hogy sokkal több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint a többi zöldség, így kijelenthetjük, hogy ez a legegészségesebb salátanövény.

A mi spenótunk jól tudja, hogy ő "salátanövény": ezért költözött be a saláták közé (Fotó: Temesvári Márta)

Megenni pedig nemcsak nyersen lehet és főzelék formájában, hanem… Erről írok legközelebb!

A cikk első megjelenése:

http://www.fmc.hu/2017/05/21/spenot-a-szuperelelmiszer/