Székesfehérvári és Fejér megyei fejlesztések európai uniós forrásból |
Írta: Kész-Varga Mónika | |||||
2017. június 10. | |||||
A magyar gazdasági növekedés ösztönzése céljából létrejött Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) Monitoring Bizottság ülése városunkban zajlott.
A Városházán összegyűlt grémium tagjai az értekezlet elején Székesfehérvár és Fejér megye európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztési terveiről hallhattak tájékoztatástdr. Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke előadásában. A különböző fejlesztési lehetőségekről Rákossy Balázzsal, a Nemzetgazdasági Minisztérium európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárával közös sajtótájékoztatónszámoltak be.
Az államtitkár a sajtótájékoztató keretében arról beszélt, hogy a megyéket és városokat támogató fejlesztési források falhasználása új fázisba érkezett. A GINOP Monitoring Bizottságával kapcsolatban elmondta, ez az a testület, mely félévről félévre brüsszeli és magyar kollégákkal áttekinti a fejlesztési célokat szolgáló források legnagyobbikának, vagyis a GINOP-nak a működését. Hangsúlyozta, hogy Székesfehérvár és Fejér megye jó példáját adja annak, hogy a különböző fejlesztési források hogyan építhetőek egymásra akár a GINOP, akár a TOP tekintetében. Majd példaként emelte ki a Velencei-tó térségében megvalósuló beruházásokat. Hangsúlyozta: sikeres megye sikeres megyei jogú város nélkül nem képzelhető el, és fordítva. A két területi egység összefogása nélkülözhetetlen. A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programmal kapcsolatban elmondta: az 1300 milliárd forintos rendelkezésre álló összegnek egy részét célzottan a megyék kapják meg előre meghatározott összegben, míg a másik felét a megyei jogú városok. Ebből Fejér megye 36,1 milliárd forintot kap a következő évek folyamán, míg a két megyei jogú város tekintetében Székesfehérvár 18,6 milliárd forintot, Dunaújváros pedig 9,6 milliárd forintot. Az államtitkár szólt arról is, hogy a 12 milliárd forinton felül, amelyek európai uniós és hazai kormányzati társfinanszírozásban állnak rendelkezésre, vannak csak teljesen tisztán kormányzati támogatásból megvalósuló fejlesztések a megye és a megyei jogú városok területén. Ebből kimagaslik a Modern Városok Program, így azokat a hiátusokat, amiket az uniós források, vagy egyéb fejlesztési források nem tesznek lehetővé, ki tudja egészíteni. Újításként mondta el, hogy amennyiben a nyertes pályázókkal a szerződéskötések a kormány részéről megtörténnek, akkor a kivitelezésekhez szükséges teljes összeget meg fogják kapni a települések. Így a vállalkozókat, alvállalkozókat ki fogják tudni majd fizetni. A másik pedig, hogy ezek a beruházások számos engedélyeztetési eljárást kívánnak meg, amik a kormányhivatalokon keresztül kiemelt ügyrendben kerülnek majd elbírálásra, így a forrásokat sokkal hatékonyabban és gyorsabban, valamint olcsóbban tudják majd felhasználni. Székesfehérvár polgármestere, dr. Cser-Palkovics Andrásmegköszönte, hogy a GINOP soros ülését városunkban tartja, amely nagyon fontos ablaka a fejlesztéspolitikának. Kiemelte, az uniós források felhasználása, a gazdaságfejlesztés 60%-a ezen a területen kerül elköltésre. S ez a fenntarthatóság és a fejlődés érdekében így van jól. Majd elmondta, a TOP és a GINOP források egymást tudják erősíteni, s mindkettő akkor fog jól működni, hogyha a másik jól működik. Ezért jó, hogy ezek államtitkársági szinten egy kézben vannak. Hangsúlyozta, hogy kiváló együttműködés volt jellemző az Államtitkársággal akár a tervezési időszakban, akár most a végrehajtási időszakban is. A bizottság tagjainak a városfejlesztés lehetőségeivel kapcsolatban, valamint a programalapú városfejlesztésről adott tájékoztatást és a 2014-2020-as programidőszakot értékelte. Beszélt a város adottságairól és főbb kihívásairól, melyek között kiemelte a foglalkoztatottság kérdését, annak „pozitív” oldalát, vagyis a munkaerőhiányt. A gazdaságfejlesztés terén szólt a megyei jogú városok szerepéről, amelyek között Székesfehérvár a legerősebbek közé tartozik. Elmondta, hogy a bérek tekintetében is a legelőkelőbb helyen áll városunk. A munkaerőpiac vonatkozásában az egyik legnagyobb vonzáskörzettel rendelkezik a város és annak ipara, mintegy 50 000 fővel több a napi népesség, mint az állandó lakosok száma. Többek között ezért volt jó számukra a TOP források címkézett lehetősége, valamint a Modern Városok Program is. A fejlesztések tervezési időszakának céljai között gazdasági, humán, környezetvédelmi és területi felosztást említett. A városfejlesztési irányok főbb pénzügyi forrásai kapcsán elmondta, hogy a TOP keretében 18,5 milliárd forint állt rendelkezésére a városnak, a Modern Városok Programnak köszönhetően 50-60 milliárd, míg saját költségvetésből 7,5 milliárd forintot költenek fejlesztésekre a helyi gazdaság által megtermelt helyi adóból. S ezen túl meghatározza a város fejlődését a gazdasági szereplők forráshoz jutása és annak hatékony felhasználása is. Kiemelte a Modern Városok Program széles felhasználási alapját városunk esetében. Elmondta, hogy nagyon sok területet érintenek ezek a fejlesztések az oktatás területén való infrastrukturális fejlesztésektől, a sport és kultúra területét érintő projektek megvalósulásán át egészen a zöldberuházásokig. Az ülésen dr. Molnár Krisztián, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy 2010-et megelőzően a megyéknek nem volt szerepük a területfejlesztések és az ágazati programok megvalósulásában. A kormányváltást követően a megyék konszolidálásra kerültek, és az intézményfenntartói szerep helyett új típusú területfejlesztési és ágazati programban való közreműködői feladatokat kaptak. Elmondta, hogy ezzel összefüggésben elindítottak egy tervező-elemző munkálatot és kidolgozták a megye stratégiai programját, amely a mostani munkát megalapozza. Ez egy teljesen új kezdeményezés volt: alulról építkező rendszerben tudtak dolgozni, s a megye 108 településéről gyűjtötték össze az igényeket, így konzultálva készült el a megyei programcsomag, a lakosság igényei alapján. Elmondta, hogy a szétosztás tekintetében megyei szintre került a döntéshozatal, amit szintén pozitívumként emelt ki. A ciklus legnagyobb eredményének nevezte, hogy a megyék fejlesztése a megyei jogú városok fejlesztésével szervesen együtt történik. Így a TOP-forrás tekintetében is együttgondolkodva fogalmazták meg az elképzeléseiket a két megyei jogú várossal. Beszélt arról, hogy gazdasági mutatók terén kedvező helyzetben van a megye. 2016 év elejére – a fővárost nem számítva – az egy főre jutó vásárlóerő, valamint a bruttó átlagkereset terén a megyék rangsorában első helyen állunk, míg az egy főre eső GDP országosan a megyék rangsorában a harmadik helyen áll. Majd tájékoztatást adott a forráslekötésekkel kapcsolatban is. Elmondta, hogy a 36 milliárd forintból már 22 milliárd forint tekintetében döntés született, amiből 16 milliárd már szerződéssel lekötött. Míg az elkövetkezendő hetekben újabb támogatási szerződések megkötésére fog sor kerülni.
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
Powered by !JoomlaComment 3.21
3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |