Kicsit úgy érzem most magam, mint azok a mókusok, akiket Misi Mókus meglátogatott az örökké termő fa szigetén: lustán fetrengek (vagyis inkább meg se mozdulok az édes semmittevésben), a pocakom dagadásig tele, és nem tudom rászánni magamat arra, hogy elhagyjam a gyümölcstől roskadozó fa csábító hatósugarát.

S ahogy észreveszem magamon, hogy még a zümmögő, döngicsélő, pimaszkodó rovarokat sincs erőm elhessegetni – mint ahogy az említett mókusok is lusták voltak e mozdulathoz –, kicsiny fáziskéséssel tudatosul bennem, hogy ez már tényleg a vég, és tenni kell valamit…

A cseresznye viszont itt van, kecsesen illegeti magát, ahogy lengedezik az ágakon… Nincs más hátra, bizony le kell szedni, és csinálni belőle egy jókora tepsi cseresznyés pitét vagy gyümölcssalátába szórni, esetleg jöhet egy frissítő turmix vagy mentás sorbet (ha már úgyis meleg van).

A mentás-cseresznyés turmix hozzávalói:

2 csésze fagyasztott cseresznye
½ csésze juharszirup
2 teáskanál citromlé
¼ csésze mentalevél
¼ csésze kókusztej
¼ csésze víz
⅛ teáskanál só

A hozzávalókat turmixoljuk össze, amíg teljesen sima és lágy nem lesz! Tegyük be kb. 3 órára a fagyasztóba, majd ha kész, vegyük ki és várjunk negyedórát, hogy a hőmérséklete ideális legyen! Szórjuk meg pár szem cseresznyével és mentával, s már kanalazhatjuk is!

A cseresznyére nemhiába vágyik a szervezetünk nyáridőben (is): mivel 78-82 %-a víz, így kiváló szomjoltó. – Ezt még az ókori katonák is tudták!

A cseresznye őshazája Törökország és Nyugat-Szibéria. A legenda szerint a gazdag lakomáiról híres Lucullus hadvezér hozott először Rómába egy nagyobb szemű fajtát i.e. 64-ben a perzsa hadjáratról (a mai Törökország területéről, a pontuszi Kerasuntból), mert katonái nagyon megkedvelték ezt a gyümölcsöt. Így az ókorban már termesztették Itáliában az „istenek eledelét”. Hazánkban csak a török uralom idején terjedtek el a nemesített fajták.

A cseresznye nemcsak finom, de nagyon tápláló is. Tartalmaz C- és A-vitamint, bioflavonoidokat, antociánokat, melatonint és ellagsavat is.

A benne lévő antioxidánsok segítenek elpusztítani a szabadgyököket (amelyek gyorsítják az öregedési folyamatokat és károsíthatják a sejteket, mert szabadon keringenek a szervezetünkben), s ebből adódóan segítenek néhány daganatos betegség leküzdésében. (A cseresznyében lévő kvercitrin az egyik leghatásosabb daganatellenes szer. – A rák elleni küzdelemben is használatos.)

A cseresznyében olyan anyagok vannak, amelyek segítenek megelőzni a szívbetegségek kialakulását, enyhítik az ízületi gyulladásokat, a köszvényt, a fejfájást. A cukorbetegség leküzdésében is van szerepe. A szénanátha ellen is használhatjuk, magas vastartalmát pedig a kövek oldására és a vérszegénység gyógyítására.

Ha a kismama „hányós”, akkor ajánlatos minél több cseresznyét fogyasztania, mely gyümölcs egyébként a depresszió, az alacsony vérnyomás és az alultápláltság ellen is hatásos.

Tisztító hatását kifejti a húgy-, az ivar- és az emésztőszervekre is: Télen általában mindenki sok húst eszik, ami miatt felhalmozódhat a szervezetünkben a húgykősav. Ez erős fájdalmat okozhat a csuklókban, ujjakban. A cseresznye segít megtisztítani a vérünket – és így enyhülhet, vagy teljesen el is múlhat a fájdalom. A vértisztítás a reumatikus megbetegedések esetében is jól jön: csökkenti a végtagok kikopásával járó gyulladásokat, fájdalmakat.

Ha „jól” étkezünk, az a bőrünkön is megmutatkozik: a helytelen táplálkozás beteges bőrt eredményez. Cseresznyekúrával viszont megtisztul a bőrünk is, szebbé, üdébbé válik!

Persze, nemcsak belülről szépíthetjük magunkat e növénnyel, hanem kívülről is! A görög nők cseresznyéből és görög joghurtból (miből másból….) készítettek pakolást azért, hogy szép feszes és fényes legyen a bőrük. Ez az élénkítő massza jó a pattanások ellen is. Nem kell hozzá más, mint egy csésze kimagozott és péppé zúzott cseresznye, valamint két kanál görög joghurt jól összekeverve, s már mehet is fel az arcra, nyakra, mellkasra! Legalább fél órát kell hagyni hatni a bőrön.

Ha pöttyök is vannak az arcunkon, akkor a cseresznyét kiwivel keverjük össze. Ha pedig eper is akad otthon, akkor frissítő pakolásként 6 szem epret törjünk össze 10 szem cseresznyével, adjunk hozzá frissen csavart citromlét, s masszírozzuk be a bőrünkbe a pépet. Hat-nyolc percig hagyjuk hatni, majd hidratáló krémmel kenjük be az arcunkat.

Fáradt, ráncos arcra a méz-cseresznye hidratáló pakolás ajánlatos – fél órás hatóidőt számolva. Rugalmatlan és fakó bőrre a joghurtos-cseresznyés változatot turbózzuk fel eperrel – és húsz percig várakozzunk „felkent arccal”.

Ha szép nagy cseresznyefánk van otthon, és bőséges terméssel ajándékoz meg minket, akkor ne dobáljuk el a magokat (bár kétségtelenül egyszerűbb „köpködni”, és van is valami feeling-je, hiába szól ránk az anyánk, hogy „NE a fűre!!!!”), mert a magok erősítik a szívizomzatot! Nyugodtan törjük meg a magokat, és fogyasszuk el – főként, amikor véget ér a cseresznyeszezon.

A cseresznyének nemcsak a húsát és a magját tudjuk felhasználni, hanem a szárát is! Ebből a részéből nagyon finom, aranysárga teát lehet főzni, amely tüdő- és gyomorbajok esetén hasznos.

Fontos, hogy a friss cseresznye elfogyasztása után ne igyunk vizet, mert a gyümölcs héján élesztőgombák vannak, amelyeket a gyomorsav elpusztítja. Ha viszont vizet iszunk rá, akkor az emésztőnedvek felhígulnak, nem lesznek elég erősek, és puffadás, gyomorfájás alakulhat ki (az élesztőgombák erjesztő hatása miatt).

Érdekesség:

A franciák az erjedő cseresznyéhez hozzáadják az összetört magok egy részét is, így a cseresznyepálinkának mandulához hasonlatos mellékíze lesz.