A Pelikán Galériában pénteken nyílt meg Sirpa Ihanus képzőművész kiállítása, ami a 100 éves független finn állam és a 60 éves Székesfehérvár – Kemi testvérvárosi kapcsolat előtt tiszteleg.

Róth Péter alpolgármester ünnepi köszöntőjében a magyar és a finn nép rokonsága kapcsán az eredet mellett a párhuzamokról szólt, mint például a két nemzet független önrendelkezését befolyásoló külső hatalmakról – amit nálunk a török, a Habsburg Birodalom, majd a kommunista Szovjetunió, míg a finneknél a svédek, azután a cári Oroszország befolyása jelentett. A finn kultúrához fűződő személyes vonzalom mellett azt hangsúlyozta, hogy fontos a város polgárainak megismerniük más, távoli nemzetek művészeinek munkáit. „Az embert általában az idegenség, a más nyelv, az eltérő szokások, az ismeretlen kultúra alapvetően inkább zavarja, riasztja. De úgy helyes, hogy ezt az idegenkedést le tudjuk győzni, meg tudjuk haladni, hiszen fejlődésünk záloga a megismerés és az együttműködés még azokkal is, akik egyben-másban lényegesen különböznek tőlünk.” – fogalmazott. Az alpolgármester azzal ajánlotta a tárlatot, hogy a galériába látogatók – megfogalmazva elismerésüket – a finn alkotók, a finn emberek, egész Finnország iránti tiszteletük kifejezésével maguk is gazdagabbak lesznek.

Maria Silvennoinen, a FinnAgora kulturális menedzsere finn nyelven köszöntötte a megnyitó vendégeit, tolmácsolva a Finn Nagykövetség üdvözletét. A centenárium magyarországi eseményei, programjai kapcsán elmondta, nagyon színes és széles palettát mutatnak a rendezvények, amik nagyrészt azoknak az embereknek köszönhetőek, akik kötődnek a finn művészethez, kultúrához. Mint mondta, Sirpa Ihanus kiállítása kiváló példája ezeknek a nagyszerű kezdeményezéseknek, amiért köszönetet mondott a városnak, a Pelikán Galériának és a kurátornak, valamint a kiállító művésznek. Az évforduló, mint mondta, kiváló alkalmat teremt a kapcsolatok felfrissítésére, megerősítésére, az új lélek átadására.

Az alkotóról Ari Kupsus, a kiállítás kurátora elmondta, hogy Sirpa Ihanus ugyan hosszú ideje, 1985 óta él Magyarországon, itt végezte el a képzőművészeti egyetemet – művészeti alkotásai mégis hordoznak magukban valamiféle erős finn jelleget. Művészetében a finn gyökereket a fények használatában, a színvilágban – a fehér, a kék, a szürke árnyalatait értve például – és a finn kultúrára jellemző egyszerű esztétikumban lehet megfigyelni. A szobrász-papírművész Ihanus absztrakt és egyszerre élő módon közelít a művészethez, természetes anyagokhoz nyúlva teremt modern alkotásokat, például papírból és fémből. Munkái valamiféle ősi hangulatot, szakralitást is képviselnek, látva az ezüst és arany színek megjelenését; ami a korábbi ikonfestészetéhez köthető.

A kiállított munkák, mint például a Kék kapu, a Fekete ablak, Az ajtó, a Három függöny vagy a Vörös Nap saját készítésű merített papírok, amelyekre a művész akril és pasztell technikával dolgozott, a Holokauszt emlékmű és a Tangó III pedig a tárlat bronz szobrai között láthatók.