Milyen jelentőséggel bírt hazánk történetében az első alkalommal megrendezett Biblia Éve rendezvény-sorozat a protestáns egyházak hívei számára? Mi a tapasztalat, érdeklődéssel fordulnak-e az emberek a Biblia és annak üzenete felé? Mit jelent a mai magyar társadalom számára az adventi várakozás, Jézus születése? Erről és még sok érdekes témáról beszélgetett hallgatóságuk előtt Somogyi László református és Bencze András evangélikus lelkipásztor a Malomházban megrendezett adventi rendezvényen, december 10-én.
Hogyan fogadták a protestáns egyházak hívei és vezetői Székesfehérváron a Biblia Éve rendhagyó kezdeményezését és a hozzá kapcsolódó programsorozatot? Mészáros Attila újságíró e szavakkal fordult a lelkipásztorokhoz az advent második vasárnapját követően megrendezett kerekasztal beszélgetésen a Malomházban, ahol nagyszámú hallgatóság is megjelent.
A rendezvény elején Bencze András válaszolt a kérdésre elsőként: az egész hazai evangélikusság, s így a fehérváriak is nagy örömmel és lelkesedéssel fogadták a Biblia Éve kezdeményezést. Ugyanakkor - a rendezvények nyomán - észre lehetett venni, sokan megismerték ugyan a Bibliát még sem ismerik megfelelően. Somogyai László hozzátette: érdemes azt a költőinek tűnő kérdést feltenni, valóban ismerjük a Bibliát? Egyúttal idézte is a 111. zsoltár 10. versének gondolatait: „ A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme; jó belátása van mindenkinek, a ki ezt gyakorolja; annak dicsérete megmarad mindvégig.”
Bátran állítható, hogy a Biblia üzenete sajátos - egyedülálló. A Biblia Évében meg lehetett látni azt is, hogy attól a Valakitől származik, aki jól ért az élet értelméhez. Bencze András: tudnunk kell, hogy a Szentírás nem kultúrtörténeti kincs, jóllehet, sokan megelégednének ennyivel is. Az értéke arról szól, Aki benne van, a központi személyről: Jézus Krisztusról. A Biblia mindannyiunkhoz szóló igehirdetést tartalmaz. De miért olvassák mégis kevesebben a Bibliát ? – tette fel a moderátor a kérdést.
Somogyi László elmondta, tény, hogy az új fordítású Biblia a ma élő fiatal nemzedékekhez valóságosan közelebb hozta az Írás üzenetét, s ez által az egyik zsoltár üzenete válhatott valósággá: „Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált.” (119,162) Ugyanakkor igaz az is, hogy a Bibliát el lehet olvasni, egyszer, kétszer, sőt többször is, de „kiolvasni” már nem. Szükséges viszont egy határozott szándék is arra, hogy a Bibliát szeretnénk kutatni, s valódi érdeklődéssel forduljunk annak mondanivalójához, vágyakozzunk megérteni az üzenetét.
De hogyan is kezdje el olvasni a könyvet, az, aki addig még sohasem tette? Mi lenne rá a helyes „módszer”?- érdeklődött az újságíró. Bencze András szerint szükséges mindenképpen „hittel” neki fogni. Somogyi László pedig azzal folytatta, hogy nem szokták azt tanácsolni, hogy valaki rögtön a Szentírás elejéről, a mózesi könyveknél lapozzon bele. Ezek a szakaszok ugyanis „első nekifutásra” valóban nehezen érthetőek és a hosszú nemzetségtáblázatokba is könnyű „belegabalyodni”. Ehelyett az a tanács, hogy kezdjük el az evangéliumoknál, például Máté vagy Lukács evangéliumánál az olvasást. Ilyenkor meg lehet látni, hogy a négy evangélium szerzője Jézus életrajzában egy és ugyan azon lényegi üzenetet domborított ki. S hogy a Biblia éve milyen új programokat hozott a gyülekezetek életébe?
Somogyi László elmondta, észrevehető volt, hogy sokan megmozdultak a közösségben. Számos ötlettel és leleményes programokkal álltak elő. A református gyülekezet eseményeiről szólva megemlítette az év elején megrendezett Biblia tablók kiállítását, (amelyből a biblia keletkezésének több évszázados történetét ismerhették meg a látogatók), a Wycliff bibliafordítók munkáját ismertető alkalmat, a nyári gyülekezeti tábort, Pecsuk Ottó Biblia Évéről tartott beszámolóját és az októberi református napokat is. Hozzátette: a rendezvényeket követően sokan felfedezték, a Biblia sokkal gazdagabb üzenetet tartalmaz, mint azt korábban gondolták. Aktualitása lenyűgöző, hiszen beszél a családról, gyermekvállalásról, a főnök-beosztott viszonyról, a közéletről, politikákról és konfliktusok megoldásáról.
Bencze András arról szólt, hogy egyik kedves gyülekezeti tag a Biblia éve alkalmából megajándékozta az evangélikus közösséget egy 1714 -ből származó Szentírással. A könyvben talált régi bibliaolvasó kalauz segítségével haladtak az olvasással. Számos gyülekezeti program, esemény, istentiszteleti alkalom keretében emlékeztek. Érzékelhető volt, hogy felébredt az érdeklődés a „Könyvek könyve” iránt. Sokan tudnak a Bibliáról, de sajnos sem ismerik eléggé. A Szentírás az őszintén kereső, érdeklődő ember számára választ tud adni. Ehhez azonban be kell vallani: „nem tudom a választ, és szükségem van a bátorításra”.
Éppen ezért nagyon hasznos lenne, ha a pedagógusok és a politikusok is olvasgatnák a Bibliát. Ha tudjuk is, hogy „nagy bajban vagyunk”, akkor azzal is tisztában kell lennünk, hogy „Isten szeret minket”. A kérdésre, hogy mit tartogat az elkövetkezendő időszak az emberiség számára, s egyáltalán, mit tudhatunk meg a jövőről a Biblia alapján, Somogyi László elmondta: az igében olvashatunk a jövőről, s félelmetesen reális, aktuális képet kapunk róla. A Timóteushoz írt második páli levélből idézett: „ Mert lesznek az emberek magukat szeretők, pénzsóvárgók, kérkedők, kevélyek, káromkodók, szüleik iránt engedetlenek, háládatlanok, tisztátalanok,” (3,2) Ez a folyamat világosan látható az évszázadok során kiépült, tekintély válsággal küzdő, egoista társadalmakban, a szüleik iránt engedetlen gyermekeknél.
A globalizáció folyamatában a Bibliában előrejelzett antikrisztusi korszak is kibontakozik, és látható az izolálódás, a kisközösségek tönkremenetele úgy a kelet-európai társadalmakban, mint nyugaton. Bencze András kifejtette, Luther Márton beszélt arról, hogy Isten kormányzása felfedezhető törvényei révén az egyházban és a világi méltóságok által a földi hatalmakban is. Vagyis általuk is Isten a történelem ura. Még akkor is, ha ez sok esetben nem nyilvánvaló. Mindez azt üzeni, akkor is igyekezzünk megmaradni józanságban és mértékletességben, ha gonoszság egyre inkább kibontakozik és terjed a közéletben.
Mindezekhez a gondolatokhoz kapcsolódott Somogyi László is, mondván: Bárhogy is ítéljük meg a jelenségeket a hétköznapjainkban, tudnunk kell, hogy Isten akaratából történnek az események a világban, vagyis „meg enged” bizonyos cselekedeteket. Ehhez párosul, hogy sajnos a keresztyének sem tartják minden esetben magukat biblikus normákhoz. Pedig óriási fegyver van a kezükben. Ez az imádság! Imádkozni a nemzetünkért, hazánkért. Óriási felelősség ez és lehetőség is. S ez ellen nem létezik ellenséges politikai sem. Igen is van keresztyén közéleti szerepvállalás. Advent napjait éljük, közeledik a karácsony.
Ezzel kapcsolatosan is megosztották gondolataikat a hallgatósággal a lelkészek. Somogyi László: a keresztyéneknek advent idején az Urukkal történő valós találkozásra kell készülniük. Éppen ez az advent örök és megújuló üzenete. Bencze András szerint azért várakozunk, mert van Kire várnunk. Úgy tűnik, a gyermek Jézust egykor csak Mária várta, s a napkeleti bölcseket egy csillag vezette el Betlehem városába. Zárszavában Somogyi lelkész arról beszélt: az advent Jézus második, egyre közeledő eljövetelére kell, hogy figyelmeztesse valamennyiünket, hiszen olyanok is találkoznak majd Vele, akik nem hittek az ő eljövetelében.
S ez nem rémhír, hanem örömhír: „aki hallja, adja át !” A rendezvényen a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola tanulóinak klarinét játékát is meghallgathatták a vendégek.