Az őszi időszak a kirándulások legfőbb szezonja, hiszen nincs annál kellemesebb, mint amikor a kellemes, 18-20 fokos időben - miközben arcunkat lágyan simogatja az éltető napfény – túrabakancsot, vagy sportcipőt húzunk és nekivágunk a „nagyvilágnak” némi elemózsiával és sok-sok feltoluló nyári emlékkel a gondolatainkban. Az ilyen kiruccanós napok tökéletesen alkalmasak arra, hogy a friss levegőn feldolgozzuk hátunk mögött hagyott élményeinket, s közben újakat szerezzünk.

A Bakony lábánál, a Vértestől nem messze húzódik nemcsak Fejér megye, de az egész ország egyik leginkább vadregényes, legszebb része. A Gaja-patak a térség egyik legfontosabb vízfolyása, a Zirc melletti Nagyesztergárnál ered, majd Fejérbe lépve Bodajkot és Fehérvárcsurgót is érintve robog a megyeszékhelyig. Székesfehérvár mellett a Sárvízzel és a Séddel egyesülve a Nádor-csatorna viszi tovább a vizét a Dunába. Két gyönyörű szurdokvölgye van, az egyik Bakonynána alatt a Római-fürdő, a másik Bodajk mögött található. A Római-fürdőként ismert szurdokvölgy mélyen a mészkőfelszínbe vágódott áttörés, legszűkebb pontján zúgók és kisebb vízesések sorozata alakult ki, amely hazánk egyik legvadregényesebb vidékét hozta létre.

A környéket egyébként nem csak ősszel, minden évszakban érdemes felkeresni. Kora tavasszal pazar látvány, hóolvadás után, amikor a Gaja-patak látványosan, bővizűen zuhog bele a sziklákkal körbefogott tavacskába, és a nap is átsüt még a lomb nélküli fakoronákon, ugyanakkor nyáron, a nagy hőségben kifejezetten felüdítő élmény megpihenni a hűsítően csobogó vízesés mellett, az addigra árnyassá váló völgy rejtekében. Egész évben gyalogtúrázók és hegyikerékpárosok remek pihenő- és táborozóhelye a környék. A völgy sziklafalai három barlangot-üreget is rejtenek (Gaja-sziklaüreg, Rigó-lyuk, Sobri Jóska barlangja). A területen komoly vadgazdálkodás is folyik, a vadaskertet még 1888-ban gróf Károlyi Gyula létesítette. A park nemzetközi hírű, a nagyvadak mellett az apróvadak sokasága, de madárvilága is jelentős.

A Gaja-szurdok, a hegység legkeletibb részén, Fehérvárcsurgó és Bodajk között fekszik, ott ahol a hegyek már dombokká szelídülnek. Családoknak, piknikezőknek is tökéletes választás a jó infrastruktúrájú Gaja-völgyi Tájcentrum meglátogatása, de rövidebb túrákra is alkalmas a vidék. Tömegközlekedéssel Székesfehérvárról indulva autóbusszal a Bodajk és Balinka közti Ifjúsági Tábor megállóhelyen kell leszállni, onnan 10 perc séta a Gaja-völgyi Tájcentrum bejárata. Fehérvárcsurgó Székesfehérvártól 16 km-re található, a falu legnagyobb nevezetessége a szépen helyreállított Károlyi-kastély, amely csak idegenvezetéssel látogatható, de kívül-belül nagyon impozáns, feltétlenül javasolt a megtekintése. Érdekesség, hogy több magyar filmet is forgattak itt részben, a leghíresebb talán a Te rongyos élet és a Vörös grófnő.

A kastélyt a Károlyi József Alapítvány kezeli, szakmai működését az épületben élő Károlyi család irányítja. A kastély tagja a Kulturális Találkozóközpontok Európai Hálózatának, így minden évben számtalan, kiemelkedő rendezvénynek ad otthont. A falut Isztimér felé hagyjuk el, balra látjuk a Fehérvárcsurgói-víztározót, 2 km-re jobbra lesz a nagy parkoló, Fehérvárcsurgói Vadaspark tábla mutatja az irányt. Bodajkról a Balinka felé vezető műúton balra találjuk a parkolót. Az egész Gaja-szurdok kitűnően bejárható a kisgyermekes családoknak és a nehezebben mozgó, idősebb korosztálynak is. Most már mindkét bejárat babakocsi barát, nem kell létrázni a vadvédelmi kerítés felett. A szurdok kb. 4-5 km hosszú, kényelmes tempóban, megállók nélkül 1 óra alatt végigjárható, visszafelé a dombokon keresztül még bő másfél órát érdemes rá szánni.

Alig több, mint másfél éve készült el a táj szépségeinek bemutatását leginkább szolgáló építmény, a Károlyi-kilátó, ahonnan páratlan panoráma nyílik a Gaja-szurdokra és a fehérvárcsurgói víztározóra. A Károlyi-kilátó felépítése része annak a 2014-ben indított rekonstrukciós programnak, amely során – egyebek mellett – esőbeálló épült a tájcentrumban, kiszélesítették az ott haladó Kéktúra útvonalát, megerősítették a Gaja-patak mederfalát, valamint kiépítették az Alba Regia-forrás környékét. A legnagyobb értékű beruházás azonban az egykori Bársony-ház, a Bársony István természetíró emlékszobáját is magában foglaló erdészeti-vadászati múzeum teljes felújítása volt. Legközelebb a Vértes felé folytatjuk barangolásunkat.