A nyomelemek elengedhetetlenül fontosak anyagcserénk megfelelő működéséhez. Fő feladatuk, hogy a biokémiai reakciók és folyamatok normális lefolyását biztosítsák. Legfőbb nyomelemek a vas, a cink, a jód, a mangán, a szelén és a réz.

Vas

Egy felnőtt nő szervezete kb. 2,5-3 g, egy férfié 3,5-5 g vasat tartalmaz. A vas fő feladata az oxigén- és szén-dioxid-, illetve az elektronszállítás. A felszívódás mértéke a vasraktárak telítettségétől függ, az anyagcsere szabályozása pedig a vékonybélben történik.

Fő források:

Csirkehús, marhahús, belsőségek, hüvelyesek, petrezselyem, csipkebogyó, mák, mogyoró, brokkoli, spenót, bimbós kel, máj, ribiszke….

Cink

Egy felnőtt ember szervezetében kb. 2,5 g cink van. A cink főként a szemben, a bőrben és a hajban (70%), valamint a férfi nemi szervekben található. A fennmaradó 30%-ot a májban, a vesében, az izomban és a csontban találjuk. A vér cinktartalmának mintegy 80%-a a vörösvérsejtekben van.

Cinkre szükség van az A-vitamin aktiválásához, az immunrendszer normál működéséhez. A cink nagyon sok enzim és hormon alkotórésze. Biztosítja a DNS szerkezetét, a hámtakaró épségében is nagy szerepet játszik.

A cink nátha megelőzésében és kezelésében játszott jelentősége egyre nyilvánvalóbb. A C-vitaminnal együtt (kombinációban) a bőr rugalmasságáért is felel, ami fontos a szélnek és hidegnek kitett bőr esetében.

Jó tudni, hogy a nyomelemek más nyomelemek jelenlétében másként szívódnak fel. Ha például magas a cinkbevitel, akkor hosszútávon csökkenhet a réz és a vas felszívódása. Az, hogy milyen mértékben szívódik fel egy nyomelem, függ attól is, hogy a szervezet mennyire telített vagy hiányos az adott elem tekintetében.

Fő források:

Teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek, olajos magvak, halak, húsok, tojás…

Jód

Egy felnőtt ember szervezetében kb. 15-20 mg jód található, amelynek 70-80 %-a a pajzsmirigyben van. A jód az anyagcsere-folyamatok, a növekedés, a szellemi fejlődés és a fehérjeszintézis szabályozásában játszik szerepet. A szellemi fejlődés elmaradását, a visszamaradottságot jód utánpótlással előzik meg világszerte.

Attól, hogy milyen az élelmiszerek jódtartalma, függ az éghajlattól, a talajtól és a víz jódellátottságától is.

Fő források:

Leginkább a tengeri halak (szardínia), kagylók, algák tartalmaznak sok jódot, de megtalálható a húsokban, a tojásban, a tejben és az ivóvízben is.

Legközelebb a szelénről, a rézről és a mangánról fogunk beszélni.

Rovatunk támogatója: