Újabb domborművel gazdagodott a Székesfehérvári Múzeumi Panteon. Radetzky Jenő ornitológus emléktábláját szombaton avatták fel a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületénél. Nagy Benedek szobrászművész alkotását dr. Cser-Palkovics András polgármester és Radetzky Jenő, az egykori tudós fia leplezte le.

A hűvös novemberi idő ellenére tavaszt idéző madárcsicsergés várta az érkezőket a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületénél, ahol szombaton délelőtt avatták fel Radetzky Jenő ornitológus emléktábláját. A város és a múzeum vezetői mellett családja három generációja: gyermek, unoka, dédunoka, egykori diákjai, volt munkatársai, tisztelői vettek részt az ünnepségen. Radetzky Jenő Székesfehérvár és Fejér megye díszpolgára, akinek természettudományos és tanári tevékenységét számos szakmai díjjal is elismerték.

Ünnepi köszöntőjében Székesfehérvár polgármestere kiemelte, a Múzeumi Panteon lehetőséget ad arra, hogy tisztelettel adózzunk elődeinknek, miközben átgondoljuk: székesfehérvári polgárként, lehetőségeinkkel élve, mi mindent teszünk városunkért, megyénkért. „Előttünk járó nagyjaink azt üzenik nekünk, hogy miközben saját álmaik, saját értékeik voltak, mindig gondoltak a közösségre. Radetzky Jenő tanárként, tudósként, természetvédőként komoly értékeket hagyott örökül.” Dr. Cser-Palkovics András hozzátette, a Szent István Király Múzeum egykori munkatársának, a Chernel István Madárvárta alapítójának szakmai tevékenysége is jól tükrözi azt az összefonódást, amely szerint ez a megye és annak fővárosa egymás nélkül nem értelmezhető. Egymás értékeink ismerete, a megvalósuló fejlesztések mind-mind az itt élőket szolgálják. „A Madárvártán Radetzky Jenőnek köszönhetően megismerhetjük az ezerszínű madárvilágot, de az ornitológusnak, valamint egykori és jelenlegi kollégáinak köszönhetően a Sóstó Természetvédelmi Terület megmentésénél, értékeinek megőrzésénél támaszkodhatunk tudományos munkásságukra. Nekünk nincs más dolgunk, mint felelősséggel folytatni az elődök által megkezdett munkát.” – hangsúlyozta a polgármester.

A köszöntőt követően dr. Cser-Palkovics András Radetzky Jenővel közösen leplezte le a domborművet, majd dr. Lukács László néprajzkutató, egyetemi tanár emlékezett meg az ornitológus életművéről. Felidézte, hogy az István Király Múzeum „természettudományos kiserődjeként” működő Madárvártán nyaranként diákokat nevelt a madarak, a természet szeretetére, megbecsülésére, védelmére, tudományos kutatókat, madárbarátokat fogadott, segített. Radetzky Jenő kezdeményezésére több területet is védetté nyilvánítottak Fejér megyében, ahol néhány év alatt megszaporodtak a védett madarak (pl. a Velencei-tavi madárrezervátum, a sárszentágotai szikes táj, a nádasdladányi, abai, sárszentmihályi, seregélyesi, szabadbattyáni és mohai park). 1964-ben megalakította a Fejér Megyei Madárbarátok Körét, amelynek működése szinte az egész Kárpát-medencére kiterjedt. Szerepet vállaltak a madarak védelmében, téli etetésében, megszámlálásában, tudományos kutatásában és az ismeretterjesztésben. Számos tanulmánya, cikke jelent meg a megyei és az országos folyóiratokban (Természet Világa, Búvár, Élet és Tudomány).

A szakmai megemlékezés után Rieger Tibor szobrászművész méltatta a Múzeumi Panteont. Nagy Benedek szobrászművész bronzból készült alkotásai Székesfehérvár Önkormányzatának támogatásával valósultak meg. A neves ornitológus domborműve a hetedik a sorozatban, amelyet a székesfehérvári múzeum halhatatlanjainak emlékére hoztak létre. „Ez egy egyedülálló dombormű sorozat, amelynek nagy erénye az egységes hangvétel. Bár az egyes művek születése évekre elhúzódott egymástól, még sincs törés közöttük. Köszönhető ez az alkotó, Nagy Benedek kiforrott kifejező eszközeinek és stabil szellemi alapállásának. A formavilágban újra és újra megjelenő plasztikai kifejező eszközök, mint valami zenei motívumok, a teljesség felé viszik az alkotást, ami által azt érezzük, hogy a művekhez semmit sem lehet hozzátenni, sem elvenni. Ez a nagy remekművek sajátja. (…) Ebben a kétségbeesett, zűrzavaros korban az emberi normalitás egészséges derűje jelenik meg az alkotásokban. Szeretném, ha Székesfehérvár büszke lenne erre a csodálatos remekmű-sorozatra.” – zárta méltatását Rieger Tibor.

A dombormű avatásán a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai, Janzsó Anna és Varga Emília Szabó Lőrinc Madarak és Nyitnikék című versét szavalták el, majd az ünnepség koszorúzással zárult.