Felavatták Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző, egykori igazgató emléktábláját a Hermann László Zeneiskola bejárati homlokzatán.

Vargha Tamás országgyűlési képviselő, honvédelmi államtitkár ünnepi gondolatait a jeles zeneszerző gazdag és tartalmas életpályájának a méltatásával kezdte, kiemelve a tanulmányutakat, a tanítványoknak átadott örökséget, majd a székesfehérvári kötődést: „Sokat köszönhet a magyar zenei élet Farkas Ferencnek, és sokat köszönhet városunk is, hiszen a második világháború rombolása után ő volt az, aki újra elindította igazgatóként az akkori zenekonzervatóriumot, ami ugyan 1949-ben bezárása került, de mi fehérváriak az 1950-ben megalapított állami Zeneiskola elődjének tartjuk az ő konzervatóriumát.” A képviselő egy visszaemlékezésből is idézett, ami a zeneszerző hatalmas munkakedvét, elszántságát és szakmai kiválóságát példázta, majd az utókor feladatáról és kötelességéről szólt az emléktábla apropóján.

Az ünnepségen Nagy Edit szobrászművész alkotását Vargha Tamás és dr. Cser-Palkovics András polgármester leplezték le. A Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI főbejáratánál közös koszorút helyezett el Vargha Tamás és dr. Cser-Palkovics András, Palócz Réka, az iskola igazgatója, valamint az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nevében Ribi-Kassai Edit operatív vezető és Percze Ilona.

A rendezvényen Bartók-fuvoladarabot adott elő Szili Alexandra és Vasvári Tamás, valamint elhagzott Farkas Ferenc: Gyümölcskosár dalciklusának Tündér című műve Koncz Fruzsina és Vasvári Tamás előadásában.

Székesfehérvár Önkormányzata 2016-ban döntött arról, hogy emléktáblát állíttat Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző munkásságának és életművének tiszteletére.

Farkas Ferenc kiváló képviselője a huszadik századi magyar komponista nemzedéknek és nagy jelentőségű nevelő. Enciklopédikus tudásának és széles látókörének segítségével tudta megőrizni egyéniségét Bartók és Kodály hatása mellett. Hetvennél több filmzene köthető a nevéhez, és számtalan színpadi kísérőzenét és rádiójátékot komponált: már fiatalon is képes volt bármilyen műfajban, stílusban zenét szerezni. 1935-től foglalkozott tanítással, először a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában. 1946 őszén Pátzay Pál szobrászművész kezdeményezésére a Székesfehérvári Zenekonzervatórium élére Farkas Ferencet kérték fel. Kiváló növendékei között ott van például Kocsár Miklós, Kurtág György, Ligeti György, Petrovics Emil ésSzokolay Sándor. Színpadi alkotásai között operák, balettek, daljátékok, operettek és színpadi játékok egyaránt találhatók, mint A bűvös szekrény, a Furfangos diákok, a Kossuth-díjas Csínom Palkó vagy az Egy úr Velencéből. Ezenkívül zenekari-, szóló- és kamaradarabok, versenyművek, kantáták, misék, kórusművek, dalok és népdalfeldolgozások gazdagítják életművét.