Tüsszögünk, könnyezünk, fújjuk az orrunkat és nehézlégzéssel küzdünk. Mindez csalhatatlan jele annak, hogy virágzik a parlagfű. Hazánkban mintegy másfél millió allergiás és 350-400.000 asztmás beteg él. Köztük akár élsportolók is, hiszen ezzel a betegséggel is lehet aktívan élni! Dr. Vidák Zsolt tüdőgyógyász segítségével arra keressük a választ, hogyan tudjuk hatékonyan enyhíteni a tüneteket.
Az allergia szezon február közepétől szeptember végéig tart, bár melegebb október esetén kitolódhat a hónap közepéig. A mogyoró virágzása indítja be a sort, aztán április elején robbanásszerűen 6-8 növény kezdi meg virágzását. Az első panaszos időszak ezért erre a hónapra esik. A parlagfű augusztusban kezdi el szórni spóráit, majd két hónapon át agresszíven kínozza az embereket.
Az alábbi táblázat segítségével megtudhatjuk, hogy melyik hónapban milyen virágzásra kell számítanunk:
A múltkor már említettem, hogy az allergiás tünetek kialakulásában elsősorban a hisztamin nevű anyag felszabadulása játszik szerepet. Nem véletlen, hogy a leghatékonyabb allergia-szerek az antihisztaminok, emellett a gyulladáscsökkentő orrspay-k, szemcseppek használata is hasznos lehet.
Az asztma tüneteinek kialakulásában bonyolult kémiai folyamatok játszanak szerepet. Kiváltásáért elsősorban a pollenek és az agresszív vírusok a felelősek. A meleg időben, amikor a pollenek aktívan száguldoznak a levegőben, az asztmásoknak gyakrabban kell használniuk a Ventolint. Az ilyen gyorshatású szerek általában veszélytelenek, ám a túl gyakori használat szívfrekvencia szaporulathoz vezethet, ami egy szívbeteg esetében akár végzetes is lehet.
Aki asztmás, annak ajánlott szteroid tartalmú kombinációs szert használnia, mert a gyulladás gátlása ennek a betegségnek az alap-problémája, és a gyorshatású szereknek nincsen gyulladásgátló hatásuk, csupán a hörgők simaizmának görcsét oldják. A tünetek megszűnése után is fontos, hogy a beteg kisebb dózisban ugyan, de folytassa a napi kezelést, mivel ezzel megvédi a hörgő nyálkahártyáját az ismételt estleges gyulladás kialakulásától.
Az utóbbi években egyre elterjedtebbek a sópipák. Sokan használják, de vajon milyen hatásfokkal bírnak? – Erről kérdeztem egy Székesfehérváron is praktizáló tüdőgyógyászt, dr. Vidák Zsoltot.
Balogh Zoltánné, pulmonológus- allergológus szakasszisztens légzésfunkciós vizsgálat közben (Fotó: Temesvári Márta)
„Van ugyan kedvező hatásuk, ám az állapotromlás tüneteit nem védik ki, inkább kiegészítő kezelésként javasolom őket.” – mondta. – „Fontos megemlíteni, hogy tablettákat az úgynevezett montelukast hatóanyag kivételével sem gyerek, sem felnőtt korban nem ajánlott szedni. A korábban széles körben elterjedt Diaphyllin például mára már teljesen kiszorult a gyakorlatból.”
A főorvos kihangsúlyozta, hogy az asztmások teljes életet élhetnek rendszeres gyógyszerhasználat mellett. Semmilyen megszorítás nincs sem az étrendjükben, sem a rendszeres testmozgásban. Ne feledjük: számos sportoló, még olimpikonok is élnek asztmával!
Itt vagyok például én is. Évek óta kettlebell edzőként is dolgozom az újságírás mellett, és az aktív sportban nem gátolt az asztmám soha, amikor „jó betegként” betartottam az orvosi utasításokat. Amikor nem figyeltem magamra, s elhanyagoltam a saját kezelésemet, akkor persze jött a nehézlégzés, a fulladás. Olyankor nem bírtam az állóképességi gyakorlatokat, a tüdőmet összegyűrődött papírgalacsinként érzékeltem már pár perces testmozgás után is. A saját példámon megtanultam, hogy mi az, amire figyelni kell, mert mindennek van következménye.
A cikk folytatása elolvasható az alábbi linkre kattintva:
http://fmc.hu/2018/08/07/igy-vegyuk-fel-a-harcot-a-pollenek-ellen/
| Hozzászólások |
|