A költségvetés a város legfontosabb rendelete, amely alapjaiban határozza meg Székesfehérvár működését és fejlődési irányait. A 2019.évi költségvetéstervezet összeállítását most is több hónapos előkészítő munka előzte meg a szakterületek és az intézmények bevonásával, figyelembe véve a magasabb szintű jogszabályok, az önkormányzati stratégiák és koncepciók, a korábban már elfogadott rendeletek és határozatok, valamint a hatályos szerződések alkotta keretrendszert. A határidőre elkészült tervezetet hagyományosan a sajtó jelenlétében adta át az előkészítésért felelős dr. Bóka Viktor jegyző Székesfehérvár polgármesterének, hogy dr. Cser-Palkovics András az aláírást követően benyújthassa a javaslatot a képviselőtestületnek.

A költségvetés főösszege több mint 66 milliárd forint lesz idén, amelynek kiemelkedő eleme a minden korábbit meghaladó, közel 20 milliárd forintos iparűzési adóbevételből és további helyi adóból befolyó összesen 25,1 milliárd forint. A tervezet a kiadási oldalon biztosítja a feladatellátáshoz igazodó, biztonságos, a humánerőforrásokat szem előtt tartó működtetést, amelyben benne van a központi költségvetésbe befizetendő szolidaritási hozzájárulás, a több éves fejlesztések folytatását, a saját bevételek mértékének stabil fenntartását és a tartalékképzést.

A költségvetésben meghatározott célokat az Önkormányzat 2019. évben is úgy éri el, hogy Székesfehérváron a magánszemélyeknek továbbra sem kell helyi adót fizetni, hangsúlyozta a tervezetet ismertető sajtótájékoztatón dr. Cser-Palkovics András. Székesfehérvár polgármestere elmondta, a költségvetés úgy áll össze, hogy az a kiemelt cél teljesüljön, miszerint a városban élők és a városi szolgáltatásokat igénybevevők a lehető legmagasabb minőséget kapják, hogy jó legyen fehérvárinak lenni, Fehérvárhoz tartozni. Ennek a célnak az erősítésére 2019. évben a költségvetésben – a mára már „természetessé vált” egészségügyi, nevelési, közművelődési, közösségi közlekedési és egyéb szolgáltatásokon túl – a szociális kiadásokat jelentősen bővíteni tudjuk.

Az intézmények fenntartása mellett a humánerőforrást érintő bérintézkedések, valamint a közalkalmazotti kafetériarendszer megtartására is készült egy külön keret. Az Önkormányzatnál tervezett kiadások magukban foglalják a humán szolgáltatások, a rendvédelmi és közbiztonsági feladatok ellátását, valamint az ingatlangazdálkodást.

A főösszeg több mint felét, 33,3milliárd forintot fejlesztésekre, felújításokra fordít a város. Ebben szerepel 6,6 milliárd forint önkormányzati forrás, amelyet épületfelújításra, út-, híd-, parkoló-, csapadékcsatorna és köztérfejlesztésre és városüzemeltetési feladatok ellátására fordítanak. Az Önkormányzat gazdasági társaságai által tervezett idei fejlesztésekre – ezek közül is kiemelkedik a Székesfehérvár Városgondnoksága „ÚT 2017-2019” útfelújítási programja – 2 milliárd forint szerepel a tervezetben.

A fennmaradó 33,1 milliárdos részt városüzemeltetésre, működtetésre, térségi ellátásra, jóléti kiadásokra fordítja a város. Az önkormányzati fenntartásban működő egészségügyi és szociális ágazatra összesen 3,1 milliárd forintot, az oktatási szférára 4,2 milliárd, míg a kultúrára 3 milliárd forintot költenek. Folytatódik az Ybl Miklós Intézményfejlesztési Program, a Saára Gyula Útfelújítási Program, az orvosi rendelők felújítását célzó Kégl György Városi Egészségügyi Program, valamint a közbiztonsági és a születési program is. A 2019-es tervezetbe egyéként több, a korábbi években elhangzott ellenzéki javaslatot is beépítettek.

A polgármester kiemelte, a benyújtott költségvetésben szerepel több fontos társadalmi cél, amelyre ebben az évben külön forrást kívánnak biztosítani. Így a 65 év felettiek támogatása, az okos osztályterem, a nyelvoktatás szociális támogatása, a digitális felnőttképzés, a helyi közlekedés-kedvezmény, valamint a Magyar Honvédség Parancsnokságának kialakításával járó fejlesztések.

Ezekkel a célokkal is szeretnék kifejezni a megbecsülést minden Fehérváron dolgozó munkavállaló és az őket foglalkozató gazdasági szereplők irányába, akik lehetővé teszik a törvényi minimumot jóval meghaladó városi szolgáltatások magas színvonalú működtetését, az ütemezett fejlesztések finanszírozását.