Előadás a Wycliffe munkájáról
Írta: Temesvári Márta   
2008. április 26.

Különleges vendég érkezett nemrég a Székesfehérvári Református Egyházközség Széchenyi úti imaházába. A vasárnap délelőtti istentisztelet után a Wycliffe Bibliafordítók Egyesületének magyarországi munkatársa, Sümegi Nóra tartott előadást a bibliafordítói munkáról, s bemutatta az általa képviselt szervezetet.

A diavetítés során a hívek megismerkedhettek a misszió legfontosabb helyszíneivel: az Afrikában, Ázsiában és Óceániában lévő kis törzsekkel, akik már oly’ régóta várnak arra, hogy a saját anyanyelvükön olvashassák a Szentírást. A Wycliffe nekik szeretne segíteni. Magyarországi képviselőjük, Sümegi Nóra elmondta: előadásával arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy milyen nagy kiváltság az, hogy mi, magyarok benne vagyunk az első negyven nemzetben, akik a saját anyanyelvükön olvashatják és hallhatják Isten üzenetét. Ezen kívül egy kis kitekintést is ad arra, hogy megmutassa: sokkal több olyan nép nyelvén nem létezik még most, a 21. század küszöbén sem Isten igéje, mint amilyenen már le van írva. A lemaradás leginkább a kis nemzetiségi nyelvekre vonatkozik. Olyan területekre, ahol van ugyan Biblia az adott ország hivatalos nyelvén, viszont az ott élő kis népcsoportok nyelvére nincsen lefordítva. Ezen pedig azért kellene változtatni, mert a kis népcsoportok tagjai egymás között sokszor csak a saját nyelvükön beszélnek, s a hivatalos nyelvet vagy nem értik magas szinten, vagy azzal szemben egy történeti, nép-nemzetek közötti ellenszenv áll fenn, így az Üzenet sem érinti meg őket akkor, ha azon a nyelven tolmácsolják nekik. A Wycliffe Bibliafordítók Egyesületének tagjai e probléma megoldásához úgy fognak hozzá, hogy először is odaköltöznek ezekhez a kis népekhez, hogy a helyi segítők támogatásával alaposan megismerjék kultúrájukat és megtanulják nyelvüket. A bibliafordítás során ugyanis nagyon sok olyan kérdéses szakaszhoz érkeznek a fordítók, ahol a kulturális különbözőségek miatt nagy bölcsességet és megfontolást igényel, hogy miképpen fordítják le, illetve írják körül azokat a gondolatokat, amelyekre nem létezik szó az adott nyelvben. Nagyon gyakori, hogy ezeknél a népeknél nagyon magas az írástudatlanság aránya. Ilyenkor a bibliafordító írásoktatási munkát is végez, amely nemcsak azért fontos, hogy az emberek a Bibliát el tudják olvasni, hanem azért is, hogy az életszínvonaluk növekedhessék. A saját identitásuk megtalálásához szükség van az írásbeliségre. A következő fázis az, amikor megtanítják őket arra, hogyan kezeljék a Szentírást, amit nem is olyan egyszerű először kézbe fogni. És, hogy miért vállalkoznak a Wycliffe tagjai erre a rendkívül idő- és energia-igényes munkára? Sümegi Nóra szerint azért, mert mindannyian olyan csodálatos dolgokat tapasztaltak meg a saját életükben Isten igéjén keresztül, amelyet másokkal is meg akarnak osztani.