Borlói Rudolf 1927. október 16-án született Békésen. Középiskolai tanulmányait követően 1948-ban a Budai Zeneakadémiára, majd a következő évben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola zeneszerzés szakára nyert felvételt. Ezt megelőzően a jelenlegi Vasas Művészegyüttes karnagya lett, s e tisztségét 1959-ig töltötte be. A Zeneművészeti Főiskolát 1954-ben fejezte be, és a Ceglédi Állami Zeneiskolában helyezkedett el. 1967. február 1-jén a Székesfehérvári Állami Zeneiskola, a mai Hermann László Zeneművészeti Szakgimnázium és AMI igazgatója lett, s ezt a feladatot látta el nyugdíjazásáig; neki köszönhető, hogy elindult az iskolában az orgona tanszak, majd az országban az elsők között a népzenei tanszak.

Az őt Székesfehérvárhoz kötő kapcsolata 1976 nyarától még szorosabb lett, hiszen ekkor költözött Budapestről a városba. Az igazgatói feladatok ellátása mellett karmesterként irányította a Székesfehérvári Szimfonikus Zenekart. Szakmai tudásának egyik jelentős elismerése, hogy 1981-től a Pécsi Zeneművészeti Főiskolán oktatott.

Mint zeneszerző rengeteg egyedi, jellegzetes stílusú művet komponált: számos kamara jellegű művet, illetve zenekari műveket is alkotott, és – mind Cegléden, mind Székesfehérváron – aktívan részt vett a város kulturális életében. Zeneszerzői és karmesteri tevékenységéért 1972-ben a Népek Barátsága Liga Ezüst fokozatát, 1973--ban Alba Regia Emlékérmet, 1986-ban Pro Urbe elismerést kapott.

Tanítványai, kollégái tisztelték, szerették őt. Elfogadó ember volt, de ha kellett, tudott határozott is lenni: egy az iskolában szükséges hangszerért céltudatosan és eltökélten lépett elő a hivatalban. Lenyűgöző zenei tudása mellett sokoldalú ember volt, kitűnt irodalmi érdeklődésével és műveltségével, foglalkozott a népzenében, néplélekben megjelenő magyarságtudattal, gyakran mélyedt el biológiai témákban, foglalkoztatta az élet keletkezése, a csillagászat, és még a műszaki szerkezetek, motorok is érdekelték, szívesen konstruált kisebb gépeket.

Művei a mai napig jelen vannak a város életében. A Szent István-székesegyház felújítását követően az épület történetét bemutató fényfestés kísérőzenéje a Missa Numerosa című művén alapult. Fiataloknak, kezdőknek komponált igényes darabokat, és a nevéhez kapcsolódik a sok évtizede működő országos kamarazenei verseny elindítása. 90. születésnapján a kiváló szellemi erőben lévő komponista személyesen részt vett Rekviem című művének előadásán: a szólistákra, vegyes karra és szimfonikus zenekarra írott öttételes alkotása az időtlen gyász gondolatát közvetíti.

Székesfehérvár Önkormányzata ezzel a gondolattal nyilvánítja részvétét szeretteinek a város közössége, a volt tanítványok és a zeneszerető közönség nevében!