A cseresznye őshazája Törökország és Nyugat-Szibéria. A legenda szerint a gazdag lakomáiról híres Lucullus hadvezér hozott először Rómába egy nagyobb szemű fajtát i.e. 64-ben a perzsa hadjáratról (a mai Törökország területéről, a pontuszi Kerasuntból), mert katonái nagyon megkedvelték ezt a gyümölcsöt. Így az ókorban már termesztették Itáliában az „istenek eledelét”. Hazánkban csak a török uralom idején terjedtek el a nemesített fajták.
A cseresznyére nemhiába vágyik a szervezetünk nyáridőben (is): mivel 78-82 %-a víz, így kiváló szomjoltó. Nemcsak finom, de nagyon tápláló is. Jótékony hatásairól már írtam egy cikket két évvel ezelőtt, mely elolvasható itt.
E finom gyümölcs nemcsak belsőleg, hanem külsőleg is használható: A görög nők cseresznyéből és görög joghurtból (miből másból….) készítettek pakolást azért, hogy szép feszes és fényes legyen a bőrük. Ez az élénkítő massza jó a pattanások ellen is. Nem kell hozzá más, mint egy csésze kimagozott és péppé zúzott cseresznye, valamint két kanál görög joghurt jól összekeverve, s már mehet is fel az arcra, nyakra, mellkasra! Legalább fél órát kell hagyni hatni a bőrön.
Viszont: akár a gyomrunkba, akár a bőrünkre szánjuk ezt az ízletes csemegét, nem szeretné senki sem, ha kéretlen lakó is gazdagítaná az étket vagy az arcpakolást. Mit tegyünk tehát, hogy ne legyen „kukacos” a cseresznye?
Ahogyan a bevezetőben már említettem: a cseresznye nem kukacos, hanem a cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) és az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) lárváját találhatjuk benne. Ezek a kétszárnyúak rendjébe tartoznak, ezért a lárvájukat „nyű”-nek nevezzük. „Kukac” lárvája az ormányos bogaraknak van. Így például a mogyoró vagy a gesztenye lehet kukacos. – Ennek ellenére, az egyszerűség kedvéért (és mert a köztudatban eléggé elterjedt a hibás elnevezés) a továbbiakban „kukacos”-ként fogom említeni a valójában „nyűves” gyümölcsöt.
A cseresznyelégy nyűve a gyümölcsben növekszik, és ahogy fejlődik (étkezik), a mag körüli részek elbarnulnak, elpépesednek. Ha megfogjuk a cseresznyét, érezhetjük, hogy a tapintása nagyon puha. Innen is tudhatjuk, hogy lakója van. A másik módszer, amivel tesztelhetjük az „ártatlanságot”: tegyük vízbe a szemeket, és ha tíz perc múlva apró, fehér élőlényeket látunk lebegni, akkor azok bizony a kikergetett albérlők! (Bár ezt már csak azután tudjuk megtenni, hogy megvásároltuk a gyümölcsöt – vagy leszedtük a fáról.)
Ha enyhe a tél, akkor a gyümölcsöt károsító rovar populációjának kis hányada pusztul csak el, és sokkal kevesebb ép gyümölcsöt tudunk leszüretelni. A talaj felső 10 cm-es rétegében telel ugyanis báb alakban. A rajzás április közepén indul meg és nyár végéig tarthat. A nőstények a zöld vagy a pirosodó gyümölcsöket használják bölcsőnek.
S, hogy milyen csodálatos az evolúció: Egy gyümölcsbe egyetlen lárva költözik csupán! Feromon jelzéssel „üzen” a lakó a többieknek, hogy foglalt a cseresznye! - Az amerikai cseresznyelégy szintén ezt a gyümölcsöt szemeli ki magának, ám az ő esetében több nyű is élhet egy helyen!
A cseresznyelégy elleni védekezésnél jó tudni, hogy ezek az állatok nagyon szeretik a sárga színt. A biogazdálkodók ragacsos, sárga színű csapdákat szoktak elhelyezni a lomborona szintjeire úgy, hogy minél tovább érje őket a nap. Ezekbe a ragacsokba aztán beletapadnak az imágók, s így nem tudják lerakni a tojásokat. – Ez a módszer a felmérések szerint 50-70 %-os eredményt hozhat.
A vegyszeres permetezés kicsit hatékonyabbnak mondható, bár ez sem jelent 100 %-os védelmet. Ebben az esetben is jól jönnek az említett sárga lapok, mert segítenek észlelni a rajzás kezdetét. A támadás a rajzás után pár nappal várható, így az időzítésnél hasznos lehet pár ragacs, amiket két méterenként ajánlott szétszórva elhelyezni.
Anyukám szerint az egyetlen „jó megoldás” a korán termő fa ültetése. A Bigarreau Burlat vagy Early Burlat május vége fele érik (persze, ez függ az időjárástól is), ezért (elvileg) nem tudja károsítani a cseresznyelégy. Viszont: ha enyhe a tavasz, akkor a cseresznyelégy is előbb kezdi meg a rajzást.
Ejtsünk pár szót a permetezésről is: ha nem akarunk vegyszereket használni, akkor 70%-os izopropil alkoholból készíthetünk permetlét egy rész alkohol, három rész víz arányt alkalmazva. Bevethetjük az ürömteát is, ami 5 dkg szárított vagy fél kg friss ürmöm forrázatából áll – 5 liter víz felhasználásával.
Persze, gondolni kell arra is, hogy mi van akkor, ha a nyű kellőképpen jóllakott a cseresznyéből, csodálatosan kifejlődött, és úgy döntött, hogy elhagyja lakóhelyét? Nos, ilyenkor leugrik a földre, hogy majd a talajban bebábozódjon, és nyugalomban vészelje át a telet. Természetesen ezt nem szabad megengednünk neki, mert akkor a következő évben egyre több és több nyű fog a gyümölcsünkbe költözni!
Terítsünk hát le egy ponyvát a fa alá, és nagy eséllyel jópár „kukacot” és megtámadott cseresznyét össze tudunk gyűjteni. Hatásos lehet még a fa alatt vastagon szétterített mulcs is, mert akadályozza, hogy a kártevők bejussanak a talajba. Talán egyértelmű, de azért megjegyzem, hogy nemcsak a törzshöz kell rakni a mulcsot, hanem olyan széles körben, amíg a fa lombozata elterjeszkedik.
A cikk folytatása elérhető az alábbi linkre kattintva:
https://www.fmc.hu/2019/06/29/a-kukacmentes-cseresznye-titka-ne-nezz-bele/
| Hozzászólások |
|