Kortárs művészeti alkotás, korhű ábrázolások, IV. Béla korából származó ékszerek, kardok, Szent Erzsébet botja, valamint egy gyermekeit mentő nő csontmaradványai is láthatóak a Hősök, Szentek, Hódítók - IV. Béla élete és uralkodása című nagyszabású kiállításon. A Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületében szombaton nyílt tárlatra nyolc intézményből több mint 70 műtárgy érkezett Székesfehérvárra, mondta el Pokrovenszki Krisztián. A múzeum intézményvezetője hozzátette, a kiállítási anyag mellett az installációk, a díszletek is olyan grafikai alkotások, amelyek önállóan is megállják a helyüket.

A kiállítás megnyitóján dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: „A Székesfehérvári Királyi Napokat annak idején úgy indítottuk útnak, hogy az összművészeti, kulturális fesztiválon - hűen a királyi koronázóváros múltjához - minden évben főszerepet kapjon a történelem. A 12 nap programja a kikapcsolódás mellett lehetőséget ad a lelki, szellemi feltöltődésre is. Ez a kiállítás is jó lehetőséget ad a tudás, az ismeretek átadására a magyar történelem, és abban kiemelten Székesfehérvár kapcsán. Ezzel is szeretnénk értéket közvetíteni, és bizonyítani azt, hogy a nemzet történelmi fővárosa jellegből fakadó felelősségét vallja és fel is vállalja a város. Ebből fakadó kötelezettségeinek eleget tesz.” Székesfehérvár polgármestere felhívta a figyelmet arra, hogy augusztus 20-ig a kiállítás ingyenesen látogatható.

Dr. Tomka Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményi főigazgató-helyettese a budapesti és a székesfehérvári múzeum közötti példamutató és fejlődő kapcsolatról szólt, valamint méltatta a kiállítás sokszínűségét, a régészeti leletek és a művészeti, modern installációk összhangját. Dr. Rosta Szabolcs, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója köszöntőjében a XIII. század közelmúltban fellelt leleteiről, a régészek elmúlt tíz évben végzett komoly kutatásairól beszélt, kiemelve, hogy a modern kor adta technika a régészek számára lehetőséget ad a tatárjárás időszakát kutatni. A tudomány halad előre az Árpád-kor tekintetében.

Belegrai Tamás, a kiállítás kurátora ismertetőjében elmondta, a történelmi utazás már a kiállítótérbe vezető lépcsőházban kezdetét veszi. Modern, letisztult idővonal fogadja itt a látogatókat, amely a lépcsőn felfelé haladva végigkíséri őket IV. Béla 1206-os születéstől egészen az uralkodó 1270-ben bekövetkezett haláláig. Az idővonal jelenti a kiállítás gerincét, mely kiegészülve a kiállítótérben kibontakoztatott életeseményekkel válik teljessé. A kiállításban megelevenedő történelmi karaktereknél kortárs alkotók voltak a múzeum segítségére, amely így élő kapocs múltunk és jelenünk között.

A tárlat végigkíséri a látogatókat a király életén, megjelenítve uralkodásának és életútjának legmeghatározóbb és legemblematikusabb pillanatait. A sort édesanyja, Meráni Gertrúd tragikus halála nyitja meg, és az uralkodó emlékezete zárja. A különböző tematikai egységeket eredeti tárgyak, installációk és gazdag grafikai tartalom színesíti.

A kiállítás zárásaként Kubik Anna színművész Szent Romanus VI. századi ókeresztény költő himnuszát szavalta el Szirtes Edina „Mókus” zenei kíséretében. A tárlat megnyitóján részt vett a Székesfehérvár testvérvárosából, Zadarból érkezett delegáció is, akiket dr. Cser-Palkovics András köszöntött a város nevében.