Archív Csoóri Sándor-összeállítással kezdődött a Csoóri Sándor Társaság alakuló közgyűlése, felidézve az alkotó irodalomról, kultúráról, a szellem működéséről vallott néhány gondolatát, majd a Nekem most elég, hogy süt a nap című vers hangzott fel. A közgyűlés résztvevői egy perces néma felállással tisztelegtek a költő-író emléke előtt, halálának harmadik évfordulóján.

Köszöntőjét Spányi Antal megyéspüspök a Szent István teremben azzal kezdte, hogy felidézte, éppen azon a helyszínen alakul meg a társaság a hagyaték közkinccsé tételére, ahol Csoóri Sándor is sokszor megfordult. „A nemzetnek szüksége van nagyokra, s a nagyoknak szüksége van nemzetre. Ha a nemzetnek nincsenek nagy, tehetséges fiai, akkor a nemzet géniusza hangtalan lesz, formátlan lesz, láthatatlan lesz. Hogyha a géniusz nem tud kötődni valahova, nem lesz gyökere, gyökértelen lesz.” A különleges, Istentől kapott tehetséggel megáldott alkotóról azt fogalmazta meg, felelősen gondolkodott a nemzet jelenéről és a nemzet jövőjéről. A püspök kiemelte, hogy Csoóri különleges empátiával viseltetett a vidéki emberek sorsa iránt, tudta és érezte ezeknek az embereknek az értékét – és annak a fontosságát, amit be kell tölteniük a nemzet életében. Mint politikus következetesen készítette elő a rendszerváltást, ezért dolgozott, hangsúlyozta Spányi Antal, és a Magyarok Világszövetségének elnökeként, illetve a Duna Televízió létrehozásában végzett fontos, értékközvetítő szerepéről is szólt. Az életmű őrzéséhez, gondozásához, közkinccsé tételéhez jó munkát kívánt, és áldását adta a megalakuló társaságra.

Dr. Cser-Palkovics András polgármester az öröm és a köszönet szavait tolmácsolta beszédében. Az életmű munkájának tolmácsolására és a szellemi hagyaték felvállalására vállalkozó társaság létrehozását illetően azt fejezte ki, hogy a központi székhelyül választott Székesfehérvár számára megtisztelő a döntés. Az ezeréves történelmű város nagy alakokat tudhatott polgáraiként és vendégeiként – és ezt Székesfehérvár megbecsüli: „A nemzet tartozik nekik haláluk után is. Ők pedig haláluk után is üzennek nekünk: üzennek magyarságot, hazaszeretetet, egy város közösségének az erősítését, lokálpatrióta tudatot és sok mindent. De egyet egészen biztosan: nincs, és nem lehet olyan nehéz idő, ami okot adhat ezeknek az alapvető értékeknek az elfelejtésére.” – fogalmazta meg a polgármester a nemes felvállalásról, kezdeményezésről.

Az 1993-ban megjelent Senkid, barátod című kötet megjelenését elevenítette föl dr. Balogh Júlia, a költő özvegye. Sok esetben a képzelet fontosabb lehet a tudásnál, mert a tudásnak korlátai vannak, míg a képzelet képes az egész világot körülölelni – idézte föl Csoóri akkori gondolataiból. A Berzsenyitől származó „szent órákat” megélő ember számára az igazi létet az írás, az olvasás, a gondolkodás jelentette: „Hitte, ha a gondolat igazi, teremtő erővel bír: bizonyíték arra, hogy Istent nem lehet zárójelbe tenni."

Dr. Bakonyi István irodalomtörténész a szervezők nevében szólt a közgyűlés résztvevőihez. A Csoóri Sándorral közösen megélt programokból az 1984-es Tiszatáj-estet idézte fel, a Szent István teremben ünnepelt, köszöntött születésnapokat, továbbá azokat az összejöveteleket, amelyeken tiltott vendég volt azokban az időkben Székesfehérváron. Az életmű fontossága kapcsán a Vörösmarty Társaság által kiadott köteteket említette példaként, amelyek jelzik, hogy a város irodalmárai igyekeztek fenntartani a művek közvetítésének folytonosságát. A társaság megalakulásával kapcsolatban kifejezte: „Nemcsak egy íróról, költőről, gondolkodóról van szó, hanem a folklór, a népzene, a népművészet szerelmeséről, aki igen sokat tett a magyar népművészet, népköltészet érdekében.” – emelte ki például a témához kapcsolódó esszéket, és hozzátette, ezért szerepelnek zenészek, a társművészetek képviselői is az alapítók között. Dr. Bakonyi István elmondta, hogy a társaság ugyan kizárólag a Csoóri-életművel foglalkozik majd, de például a jövőre aktuális Csanádi-jubileum a zámolyi származás okán kitekintést is enged majd.

Az irodalmi és művelődési egyesület kulturális, tudományos és ismeretterjesztő tevékenységet végez, felvállal nevelési, oktatási, képességfejlesztési feladatokat, többek között konferenciákat, felolvasóesteket, vetélkedőket és kiállításokat szervez. A Szent István Művelődési Házban emlékszobát alakítanak ki, amelyet 2020-ban Csoóri Sándor 90. születésnapjának tiszteletére terveznek felavatni; továbbá ösztöndíjak, díjak és emlékérem létrehozását is tervezik. A közgyűlés megszavazta alakuló ülésén a hét tagú, négy évre választott ügyvezető elnökséget: a társaság elnöke dr. Bakonyi István lett, az alelnökök L. Simon László, Bencze Lajos, Sebők Melinda, Sebő Ferenc, az általános alelnök Vakler Anna, a titkári munkát pedig Jakubek Tiborné látja el. Szavaztak továbbá a 11 tagú elnökségről, illetve a tiszteletbeli tagokról – tiszteletbeli elnöknek dr. Balogh Júliát választották.

A közgyűlés után a művelődési házban könyvbemutatóval folytatódott a program: az In memoriam Csóri Sándor című kötetet Gróth Gáspár és Márkus Béla szerkesztőkkel és Sebestyén Ilonával, a Nap Kiadó vezetőjével L. Simon László, valamint a házigazda, dr. Bakonyi István irodalomtörténész mutatták be. A sorozat elsősorban a 20. századi magyar irodalom jelentős alkotóit és életműveiket mutatja be – esszékből, tanulmányokból, kritikákból, levelekből és egyéb személyes jellegű dokumentációból állnak össze a kötetek. A Csoóri Sándor életművét bemutató monográfiát 50 szerző írta, ezzel a kiadvánnyal zárult le a sorozat az EMMI-NKA támogatásával.