Árzuhanásról még szó sincs a fehérvári ingatlanpiacon
Írta: Szász Tünde   
2019. november 26.
Hiába csökkentek az ingatlanpiaci árak az egyes – főként a nyári – hónapokban, éves szinten drágulás fedezhető fel sok nagyváros ingatlanpiaci áraiban. Habár az emelkedés mértéke gyakran ugyan csak 10 százalék körül mozog, vagy csak stagnál, olcsóbbá válásról még koránt sem beszélhetünk.
 
---Éves szinten tovább drágultak a fehérvári ingatlanárak
 
Székesfehérváron az elmúlt egy évben nem változtak sokat az eladásra kínált ingatlanok árai. Míg a téglalakások árai folyamatosan növekedtek az elmúlt kilenc hónapban, addig a panelek és házak átlagárai fel-le ingadoztak egészen nyár végéig.
 
Az augusztust követően mindegyik ingatlantípus esetében kisebb növekedés vagy stagnálás figyelhető meg, de az őszi hónapokra az árak csökkenése már semmiképp sem jellemző. Éves szinten pedig mintegy 10 százalékos emelkedést figyelhetünk meg.
 
Az árak nemcsak az év különböző szakaszaiban, hanem ingatlantípusonként is eltérnek. Októberben Székesfehérváron a téglalakások kínálati ára volt a legmagasabb, átlagosan 500 ezer forint négyzetméterenként. Az árak rangsorában őket követték a panellakások 430 ezer Ft/m² átlagárral. Idén októberben a legalacsonyabb, átlagosan 350 ezer forintos négyzetméter áron pedig a családi házakhoz lehetett hozzájutni Fehérváron.
 
 
---A környező megyeszékhelyek is még mindig drágulnak
 
Székesfehérvár környező megyeszékhelyein sem történt túl nagy változás az ingatlanpiaci árakban. Ez alól kivételt képeznek a szekszárdi családi házak és a tatabányai téglalakások, mely esetekben 40-50 százalékos drágulás ment végbe az átlagárakban.
 
A családi házak tekintetében tíz százalék felett a kaposvári, székesfehérvári és budapesti átlagárak emelkedtek eddig az idén. Így októberben Kaposváron 170 ezer Ft/m², Székesfehérváron 350 ezer Ft/m², Budapesten pedig kiugróan magas 530 ezer Ft/m² volt a házak kínálati ára. A tíz százalék alatt dráguló megyeszékhelyek közé pedig a kecskeméti és veszprémi házak sorolhatók. Mindkét településen 350 ezer forintos volt a családi házak átlagos négyzetméter ára.
 
A téglalakásokat fókuszba helyezve, megfigyelhetjük, hogy az összes vizsgált megyeszékhely közül egyedül a Szekszárdon eladásra kínált lakások ára csökkent január és október között, méghozzá 400 ezer Ft/m²-ről 330 ezer Ft/m²-re.
 
A többi megyeszékhelyen: Kecskeméten, Székesfehérváron, Veszprémen és Budapesten jellemzően 10 százalék volt a téglalakások drágulásának mértéke. Több mint 20 százalékkal pedig egyedül a kaposvári téglalakások átlagárai lettek magasabbak az idei évben.
 
 
---Az új illetéktervezet még nagyobbat dobhat a telek vételárán
 
Az elmúlt néhány évre jellemző ingatlanpiaci árrobbanás százezreket vonzott a fővárosba, megyeszékhelyekre, illetve azok agglomerációjába. Mivel megugrott az építkezési kedv, egyre nagyobb kereslet volt az új telkekre, emiatt pedig megfogyatkozott a beépíthető területek száma. Régi törekvés, hogy bizonyos kiemelt területeken ne növekedjen jelentősen a beépített területek nagysága.
 
Az új szabályozás márpedig ezek növelését korlátozza. A napokban Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat új illetéket vetne ki a belterületbe vont ingatlanok eladására. Ez annyit jelenti, hogy egy korábban nem beépítésre szánt terület – például mezőgazdasági vagy ipari ingatlan – építési telekké nyilvánítása után 90 százalékos illetéket vetnének ki jövő év februárjától.
 
Az biztos, hogy a szabálytervezet érvényesítése után már nem lehet újonnan jelentkező, nagymértékű telekkínálatra számítani, ami minden bizonnyal a már meglévő területek árát fogja tovább emelni.
Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."