A Városház téren tartott ünnepség Zádori Gábor: Limanowa, a sikolyok völgye című versével kezdődött, amelyet a Vasvári Pál Általános Iskola diákjai szavaltak el. A megemlékezésen Sándor Zsolt dandártábornok, Székesfehérvár Helyőrség parancsnoka mondott beszédet, amelyben a küzdelmes történelmi eseményeket felelevenítve méltatta a huszárok emberfeletti helytállását. „Meggyőződésem, hogy egy nemzet nagyságát az is mutatja, hogyan ápolja hősei emlékét. Minden nemzet büszke a maga történelmére, s mi, magyarok is méltán lehetünk a mienkre. Ez a büszkeség már magában véve is nemzeti kincs. A nemzetek nagy küzdelmeiben, a nagy válságokban csak azok a nemzetek állták meg helyüket, amelyek meg tudták őrizni hagyományaikat, nemzeti történelmüket. A 80 évvel ezelőtt felavatott Pátzay-féle lovasszobor méltón állít emléket nemcsak a 10-es huszárok, hanem valamennyi huszár történelmi cselekedetének, hősies helytállásának.” A dandártábornok hozzátette: az emlékezés, a tisztelgés, és az, hogy a hősök tettei soha ne merüljenek feledésbe, a ma élők feladata, hiszen „annyit várhatunk utódainktól, amit mi adunk elődeinknek!” – zárta beszédét Sándor Zsolt.

A limanowai csata 105. évfordulója tiszteletére rendezett megemlékezés koszorúzással folytatódott. Az emlékezés virágait a Fejér Megyei Közgyűlés és Székesfehérvár Önkormányzata nevében dr. Molnár Krisztián elnök és Róth Péter alpolgármester helyezte el. A székesfehérvári helyőrségben állomásozó katonai alakulatok nevében Sándor Zsolt dandártábornok, Miklovich János ezredes és Benda László ezredes, valamint Limanowa város nevében a helyi hagyományőrzők delegációja tisztelgett a hősök emléke előtt. Koszorút helyeztek még el a Katonai Emlékpark Pákozd, a Krajczáros Alapítvány, a Magyar Királyi "Szent István" 3. Honvéd Gyalogezred Hagyományőrző Egyesület, a Magyar Tartalékosok Szövetsége, a Somogyi Huszárok Egyesülete és szervezőkét legvégül a Fehérvári Huszárok Egyesülete képviselői.

Az ünnepség ágyúdörrenéssel zárult Szent Borbála és a hősök tiszteletére.