Fogadalmi szentmisét tartottak Szent Sebestyén napján
Írta: Torma Kinga Regina   
2020. január 20.
A hagyományokhoz hűen január 20-án fogadalmi misével emlékezett meg a fehérvári lakosság az 1739-ben pusztító pestisjárványtól való megszabadulásról a Szent Sebestyén-templomban. Az idei szentmise előtt, amelyet Spányi Antal megyés püspök celebrált, a Felsővárosi Általános Iskolások szokásosan „megölelték” a városrész templomát, ezzel is kifejezve tiszteletüket az ősök felé.

 

 

A fogadalmi mise után a Felsővárosi Közösségi Házban forralt borral és fánkkal várták a vendégeket, ahol dr. Cser-Palkovics András polgármester köszöntötte a résztvevőket. 

 

Január 20., Szent Sebestyén napja fontos ünnep Székesfehérvár, és kiemelkedően Felsőváros életében. 1739-ben, a pestisjárvány idején a felsővárosiak böjtöt tartottak és körmeneteken kérték Szent Sebestyén közbenjárásával Istent, hogy menekítse meg őket a kórtól. Miután a helyiek szerencsésen megmenekültek, fogadalmuk részeként először kápolnát, majd templomot emeltek Szent Sebestyénnek. A jeles napon ezután évszázadokig nem dolgoztak a felsővárosiak: részt vettek a püspöki szentmisén, majd ünnepi ebéden látták vendégül a családtagokat, rokonokat. A menü hagyományosan húsleves, malacsült, párolt káposzta és fánk volt, ami a Felsővárosban élő családok többségénél a szombati búcsún került az ünnepi asztalra.

Az 1739-ben tett örökké szóló fogadalmat a városban élők 281 év után is betartják: ma 10 órától hagyományosan Spányi Antal megyés püspök celebrálta a fogadalmi szentmisét, amelyen a hűség fontosságáról és az Istenben bízó emberekről beszélt, akik hitükkel történelmet formáltak: „Amikor a hűség sokszor már csak olyan ritka vendég lesz az emberek életében, itt azt látjuk, hogy emberöltőkön keresztül valamit következetesen és állhatatosan megtartunk – 281 éve, szakadatlanul. Pedig hányszor voltak ez idő alatt olyan történelmi helyzetek, amikor lehetett volna talán azt mondani, hogy az Isten sem kívánja tőlünk a fogadalom megtartását. Az őseink tudták, hogy a szó elszáll, de az írás megmarad, ezért, amit elhatároztak, írásba is foglalták, amely a mai napig felkutatható a Városi Levéltárban. Elődeink, amikor megtapasztalták, nincs emberi segítség, földi erő, amely megmenthetné őket, akkor erős fogadalmat tettek. Istenhez fohászkodtak, és a kor népszerű szentjét, Szent Sebestyént kérték, járjon közben értük, a városért. Később kápolnát, majd templomot építettek, hogy a szent hálaimáikat vigye Isten elé, és minden kor fehérvári polgára számára könyörögje ki mindazt a kegyelmet, amelyre szüksége van.” A főpásztor a szentmise végén imádkozott a városért a templomban elhelyezett Szent Sebestyén-ereklye előtt.

A búcsú programjai a Felsővárosi Közösségi Házban folytatódtak, ahol az összegyűlt ünneplőket fánkkal és meleg teával várták. Dr. Cser-Palkovics András polgármester beszédében elmondta: városvezetőként különös büszkeséggel tölti el, hogy a XXI. század rohanó forgatagában, ahol számos esemény megünneplése elsikkadt már, az ezeréves Székesfehérvár 281 év után is hűen tartja magát fogadalmához, és megemlékezik elődei cselekedeteiről.

A Szent Sebestyén-napról a Felsővárosi Általános Iskola sem feledkezett meg: Földi Zoltán igazgató vezetésével a gyerekek hagyományosan körbeölelték a templomot, majd programjaik az iskolában folytatódtak. A szimbolikus öleléssel a diákok a város, a hit és a hagyományok iránti elkötelezettségüket a fejezték ki.