„Bármivel fotózhatunk: a legolcsóbb kompakt gépektől a csúcskategóriás DSLR (digitális tükörreflexes) vagy MILC (digitális tükör nélküli) gépekig szinte minden eszközt használhatuk. A korlát csupán a pénztárcánk lehet.” – tudtam meg a Forma1 Magyar Nagydíj hivatalos fotósától, Murányi Gábortól – „A mai világban a digitális technikát ajánlom, hiszen ott azonnal látjuk az eredményt, így javítani is azonnal lehetséges. A kompakt fényképezőgépeknél objektívet általában nem lehet cserélni, de elég nagy zoom tartományban képesek dolgozni, így bőven megfelelnek a családi fotók elkészítésére. A hátrányuk az, hogy a minőségük nem épp top-kategóriás, gyengébb fényviszonyoknál elvéreznek. A tükrös és tükörnélküli gépek esetében már tudunk objektíveket cserélgetni. Itt az számít, hogy milyen távolságról szeretnénk elkészíteni a képeket.”

Gábor – bevallása szerint - a fix objektíveket kedveli és használja, de általánosságban a 35-105 mm közötti zoom tartományú objektíveket ajánlja mindenkinek. Természetesen minél jobb fényerejűt, de ez már tényleg attól függ, hogy mennyit akarunk áldozni a gépre. Vakut ő csak akkor használ, ha kevés a fény, vagy ha túl sok.

„Tudom, hogy ez nagyon furcsán hangzik, de megmagyarázom: A kevés fénynél gondolom nem kell ecsetelnem, hogy miért van szükség plusz fényre. Ha pedig sok a fény, akkor a zavaró árnyékokat lehet megszüntetni a vakuval. Ha nagyon süt a nap, akkor kellemetlen árnyékok jelennek meg a szem és az orr alatt. Ennek eltüntetésére tökéletes választás a vaku, illetve a lámpa használata. Ezek költsége 10.000 forinttól a csillagos égig terjed.”

A mobiltelefonok fantasztikus gyorsasággal fejlesztik a képrögzítő funkcióikat. Van pár prémium márka, melyek csodálatos képeket képesek rögzíteni, nem is rossz minőségben! Persze ezeknek az ára vetekszik a profibb fényképező gépek áraival. A mobiltelefonoknak nagy előnyük, hogy mindig kéznél vannak és azonnal tudjuk is szerkeszteni a képeket, tehetünk rá többféle „szépítő” réteget, és ami a mai online világban a legfontosabb: azonnal meg is tudjuk osztani a különféle social media felületeken. Az átlagos telefonokkal is lehet megfelelő képeket készíteni, de azért a „hagyományos fényképező” az igazi, ha fotózásról van szó. Amire nagyon figyeljük: a telefon kamerája mindig legyen tiszta, a zsebekben hamar elkoszolódik!

Murányi Gábor szerint a szabadtéri fotózáshoz a legideálisabb idő a meleg, de fátyolfelhős nap, hiszen ilyenkor nincsenek zavaró árnyékok. Ő a déli órákat kerüli, ha lehet. Szereti délutánra ütemezni a fotózásokat. Ilyenkor ugyanis sokkal melegebbek a fények. Ha mégis tűz a nap, akkor próbálja a fotó-alanyokat árnyékos helyre állítani.

„Ha tehetjük, ne fotózzunk úgy, hogy az alanyok fele árnyékban van, a másik fél pedig napfényben áll, mert elkeserítő lesz a végeredmény!” – tanácsolja a fotós – „A fények lehetőség szerint elölről jöjjenek. Az ellenfényes fotózás izgalmas, de ahhoz nagyobb tapasztalat szükséges.”

Mit fotózzunk először, a kísérleti fázisban? Gábor azt mondja, hogy alap szinten, technikailag nézve teljesen mindegy, hogy mivel kezdjük a sort. Próbálkozzunk meg mindent „lekattintani”, amit csak látunk: a szerelmünket, a kerékpárunkat, egy ugató kutyát, egy barátunkat edzés közben… Bármit. Így előbb-utóbb ki fog derülni, hogy mi megy jobban, mi az, ami a leginkább érdekel minket.

Van, akinek a természetfotózás jön be: ehhez inkább türelemre van szükség és eléggé magányos műfaj. Mást az emberábrázolást fogja előtérbe helyezni: itt sokkal több a kontaktus a „témával”, jobban kell figyelni, hogy el tudjunk kapni egy pillanatot. És még sok téma van: sport, épület, makro… A tapasztalatok szerint nagyon hamar rájön az ember arra, hogy mi az, ami örömet okoz neki, s utána azt fogja előtérbe helyezni fotózáskor.

Akinek van tini lánya, tudja, hogy néha milyen nehéz rávenni őket arra, hogy kamera elé álljanak. (Legalábbis, ha szülői invitálásról van szó.) Ugyanilyen ellenállásba ütközhetünk olyan emberek fotózásakor (életkortól függetlenül), akik nem érzik magukat eléggé „fotogénnek”, és húzódnak a kamera elől. Mi a teendő ilyenkor?

„Ez egy nagyon nehéz kérdés, hiszen minden ember más és más. Egy kisgyermek örömmel áll oda egy családi fotóhoz, egy kamasz viszont már nem annyira.” – konstatálta Gábor az előbbi megállapítást – „A fotózáskor pedig a legfontosabb, hogy legyen hozzá kedve az alanynak is. Gyerekeknél nyugodtan megengedhetjük, hogy szaladgáljanak, játszanak, mert egyrész ilyenkor felszabadulnak, másrészt remek spontán pillanatokat lehet így megörökíteni. Egy családi csoportképnél is nyugodtan el lehet lazulni. Nem elég egy sorba rakni a családtagokat. Abban nem lesz semmi izgalom! Kérjük meg őket, hogy karolják át egymást, a testük egy picit forduljon egymás felé, látszódjon a bensőséges viszony. Ha a fotózás jó hangulatú, akkor jönni fog az őszinte mosoly is! Ha a szerelmünket szeretnénk lefotózni, az egy külön kategória, ott a bizalom a legfontosabb szempont.”

Ha a fotóalanyunk kedvetlen, akkor csalódás lesz a vége a fotós – és a modell részéről is az „akciónak”. A hölgyek kedvét többnyire meg lehet hozni egy szép sminkkel, szép ruhával, új frizurával.

„Ha nem értünk a sminkeléshez, akkor inkább ne próbálkozzunk vele fotózásra készülve!”  - tanácsolja a szakember – „Ha jól tudunk sminkelni, akkor is inkább visszafogott legyen, kivéve, ha pont az ellenkezőjét akarjuk, ha olyan képeket akarunk készíteni, ahol az erős smink a domináns. A sminkkel vigyázni kell, hiszen a melegben hamar elmaszatolódik! A smink mellett a ruha kiválasztása is nagyon fontos: olyan legyen, amiről azt gondoljuk, hogy jól áll és ami a tervezett kép stílusához / koncepciójához passzol. Például evidens, hogy ha elegáns képet szeretnénk magunkról, akkor ne farmer/póló legyen a kiválasztott szett! A lényeg, hogy jól érezze magát mindenki a fotózás alatt!”

Hogy milyen környezetet válasszunk a fotózáshoz, az attól függ, hogy mi a végső célunk. Ha magát a modellt akarjuk a középpontba helyezni, akkor a homogén háttér a legmegfelelőbb. A zavaró részletek elviszik az alanyról a tekintetet – ezért kerüljük a domináns környezetet!

Arra figyeljünk, hogy ha például a természetben fotózunk, akkor a modell ruhája lehetőleg ne ugyanolyan színű legyen, mint a környezet.

Nagyon fontos, hogy alaposan szemléljük meg a hátteret: ha például egy erdőt néztünk ki maguknak, akkor ne pont a fotózott személy feje mögött legyen egy nagy faág / pózna. (Ugyanez igaz egy városi környezetre is, csak ott több lehet a zavaró elem) Próbáljunk olyan helyet választani, ahol nem olyan nagy a nyüzsgés, mert elég sok embert feszélyez, ha mindenki látja, hogy őt fotózzák.

Próbáljuk elmosni a hátteret! Akiknek nagy fényerejű objektíve van, az könnyebben meg tudja ezt tenni. Ha tehetjük, ne állítsuk a modellt / családot közvetlenül egy bokor / fa elé! Jót tesz a képnek, ha pár lépéssel előrébb helyezkednek el. Minden hónapnak vannak kedvenc témái, használjuk ezeket! Például a tavasz vége a tulipánok, a nyár eleje a levendulák ideje. Kapcsoljuk össze a kellemest a hasznossal: egy jó kirándulás koronája lehet pár jól sikerült kép!

„Mindenkit arra bíztatok, hogy ragadjon fényképező gépet és fotózzon sokat!” – tanácsolja Gábor – „A memóriakártyák világában elfér a sok kép. A jók is és a rosszak is. Mert bizony lesz sok rossz is. Tanuljunk a hibákból, de utána ki kell törölni a rosszakat, azt a pár jót pedig, ami tetszik, meg el kell menteni, hogy bármikor megnézhessük. Nagyon szerencsés az, akinek olyan családja, társa, ismerőse van, aki szeret fotózkodni, hiszen így sok fajta stílust ki tud próbálni, és ez az az út, ami a fejlődéshez vezet.”

(A cikkben szereplő fotókat Murányi Gábor készítette.)