Barlay Ö. Szabolcs egy zenés, irodalmi estre invitálta a verskedvelőket és a híveket nemrég a Hermann László Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskolába. A program az „Ady istene” címet kapta, hiszen Szabolcs atya az Ady Endréről kialakult téves képet szerette volna megváltoztatni az emberekben. Bebizonyítani, hogy e költő egyáltalán nem állt olyan távol Istentől és a tisztaságtól, mint ahogyan azt sokan gondolják. A zenével és vers-felolvasásokkal átszőtt előadás alapját Barlay Ö. Szabolcs legújabb Ady-kötete képezte, amelyet írója be is mutatott a közönségnek.
Prohászka Ottokár, Székesfehérvár legendás püspöke (Szabolcs atya példaképe) rendkívül nyitott ember volt. Minden érdekelte és abban a korban ez nagyon nagy dolognak számított. Mindig azt hangoztatta: „Meg akarom érteni a modern ember kérdőjeleit.” (Ekkor írta A diadalmas világnézet című könyvet is.)
„Ha valaki nem szerette Adyt, akkor az Prohászka volt.” – tudtuk meg a népszerű Prohászka-kutatótól – „Előtte még kiejteni se volt szabad e költő nevét, mert nem bírta elviselni a szennyet, s azt mondta: „Hogyan lehet valaki nagy, aki nem tiszta?” Prohászka pedig maga volt az életszentség és tisztaság. A mai este bebizonyítom, hogy igenis lehet „nagy” egy „tisztátalannak” tartott, valójában közel sem olyan bűnös ember, mint amilyen Ady is volt. Ebben Dr. Czeizel Endre kutatásait hívom segítségül. Ő ugyanis most végre belepillanthatott azokba a dossziékba, amelyek eddig titkosítva voltak: a vérbajos, nemibeteg és pszichológiailag betegnek tartott irodalmárok és művészek aktáiba.”
Az eredmény pedig megdöbbentette Szabolcs atyát is, akinek végre sikerült helyreállítania a benne élő Ady-képet. Megtudta ugyanis, hogy bizonyos betegségek és cselekvések eredete a génállományban keresendő. Erről pedig nem tehet a szenvedő alany. (Jelen esetben Ady Endre.) Ezen kívül végre választ kapott arra a kérdésére, amin már hosszú évek óta gondolkozott. Hogy miért írta azt Ady Endre: „Akit én csókolok, elsápad, / Nem merem megcsókolni / Az anyámat.” Azért, mert attól félt, hogy az általa szentnek tartott nőt megfertőzi a vérbajjal.
Az Esten ezen kívül több más érdekes dolgot is megtudhatott a hallgatóság Ady Endréről és félreértelmezett életéről. Sőt, a program során fellépett a Tókióból hazalátogató Lantos István, a Zeneakadémia tanára, Sztankay Klára zongoraművésznő, Gajda Kornélia hegedűjátékával varázsolta el a közönséget, Kiss Norbert pedig verseket szavalt.
Azok, akik nem vettek részt az Esten, illetve, akik fel akarják eleveníteni az elhangzott gondolatokat, olvassák el Barlay Ö. Szabolcs e témában írt, Ady Istene című könyvét.
| Hozzászólások |
|