|
A székesfehérvári Gellén-Miklós Gábor volt tegnap az Élő Költők Társaságának a vendége. A stúdióbeszélgetésben szó volt a költői név brand-jéről, Ady és a Depeche Mode szerepéről az indulásban, parafrázisokról, a szabadversformáról és az iskolai versírás, a szépirodalom lehetséges szerepéről is. A költészetnapi különkiadásban diákköltők is bemutatkoztak egy-egy verssel. A beszélgetést a Táska Rádió közösségi oldalán lehet visszanézni.
„Minden reggel hideg vizben fürdetem gondolataimat, igy lesznek frissek és épek (…)” – a József Attila című verssel kezdődött tegnap az Élő Költők Társasága költészetnapi különkiadása. A Táska Rádió stúdiójában Miklós Gábor, a Lánczos Kornél Gimnázium tanára, írói nevén Gellén-Miklós Gábor volt a vendég, az ő választása volt a József Attila avantgárd korszakához kapcsolódó költemény.
A fehérvári kortárs szerzőnek beküldött olvasói kérdések alapján kiderült, hogy a költői név egy dédnagyanya nevéből ered, és prózai oka pusztán egy újságíróval való névazonosság. Az alkotót 18 évesen találta meg az irodalom: a középiskolában Baráth István magyartanár Adyval, Ady verseivel hozta közel a tantárgyat, magát az olvasást és az írást, ami tulajdonképpen dalszövegekkel kezdődött a Depeche Mode különleges világának a jegyében, a versírásban pedig eleinte Ady-epigonként üzemelt, árulta el Gellén-Miklós Gábor.
A költői pálya fontosabb epizódjai, állomásai között megemlítette az 1992 végén nyomtatásban megjelent első verset a hírlap egyik szombati mellékletében, az Élet és Irodalom közléseit, az első kötetet (Rossz alvó), a beválogatást a Szép versek antológiába, illetve minden szép vers megszületését annak tekinti, tette hozzá. És hogy ki lehet költő? Akit az olvasók annak tartanak, mint ahogy irodalom az, amit akként olvasnak. A versek keletkezése pedig – fogalmazott – ahhoz köthető, amikor a világ, a világhoz való viszony képlékeny formája egyszer csak megtalálja a maga nyelvét az emberben.
A beszélgetés során megidézték többek között Kosztolányi Dezsőt, Berzsenyi Dánielt, Kormos Istvánt, Háy Jánost, Esterházy Pétert, Weöres Sándort és Darvasi Lászlót, illetve a különkiadásban középiskolás diákok versei is elhangzottak. Az irodalmi programot Schneider Beáta és Hanti Márton moderálták.
Akik nem tudták élőben követni az adást, és kíváncsiak, hogy a tartalom vagy a forma születik-e meg előbb a költészetben, hogy mit jelent a költői név brand-je, miért jók az iskolai versírós feladatok, és van-e szerepe a szépirodalomnak a kütyüs és elidegenedett világban – az adást visszanézhetik a Táska Rádió közösségi oldalán.
|