A park egyik meghatározó épületében, a székely ácsmesterek által épített, Hungária Pavilonban, délelőtt 11 órai kezdettel, a Magyar Honvédség Légierő Fúvószenekara nyitotta meg a rendezvényt, majd Soós Andrea előadásában, a magyar költészet talán legmegrázóbb Trianon-verse, a Psalmus Hungaricus hangzott el, Róka Szabolcs lant- és kobozművész pedig kuruc-dalokat énekelt. Ünnepi beszédet mondott Törő Gábor, a térség országgyűlési képviselője, aki ezt követően felavatta a Park új Világnak Virága Kárpát-medencei Illat- és Virágúttal övezett Millenniumi Szoborkertet.

A Nagy-Magyarország Parkban felavatott Millenniumi Szoborkertben, száz év után először újra együtt látható az 1896-ban felállított, Magyarország ezeréves fennállását hirdető alkotások közül Nyitra, Zimony, Munkács, Brassó, Dévény, Pusztaszer és Pannonhalma ezredévi emlékműve. Az eredeti alkotások kicsinyített másolatait a történelmi Magyarország arányosan megrajzolt határain belül, az eredeti helyeknek megfelelő pontokon helyezték el. A hét emlékmű közül ma már csak a pusztaszeri és részben a pannonhalmi látható, a többi az elszakított területeken maradt, ahol az utódállamok lerombolták. A szoborkertet övező Kárpát-medencei Illat- és Virágútat, a történelmi országhatárt követő, 239 féle, Kárpát-medencében őshonos virág, dísz- és fűszernövény fajtából ültetett virágsáv elnevezését jelenti. A növények nevét megjelenítő tájékoztató táblákat stilizált katona-szobrok tartják, mintha Magyarország határait, az ezredévi emlékműveket virágkatonák őriznék. A növények nevezéstanát a sárospataki Magyar Nyelv Múzeuma készíti el. A szoborpark tervezője és kivitelezője, Tóth Kázmér elismert szegedi belsőépítész, a virágutat pedig Németh Anikó botanikus, tervezte és hozta létre.

Az ünnepi rendezvény után a Park étterme és terasza, valamint falatozója ebéddel várta a közönséget. Az Erdély Vadászkastélyban található étterem egyedi belső tere, a boldog békeidőkre emlékeztet. Az étlap Kárpát-medencei ihletésű, az ételek ízharmóniájában az elcsatolt nemzetrészek gasztronómiai hagyományait idézi. A szép ívű poharakat, az igényes evőeszközöket gravírozott Szent Korona és Nagy-Magyarország Park felirat díszíti. Az étterem bortékája, a Kárpát-medence történelmi borvidékeinek Magyarországon egyedülálló választékát mutatja be. Az otthonos kerthelységgel övezett Nemfelejtünk falatozó étlapján a Kárpát-medence népszerű gyorsételei szerepelnek, többek között az erdélyi kerti sütögetésekről sohasem hiányzó miccs és flekken, amit általában a Csíki Sör követ.

10 KÖNYV TRIANON 100. ÉVÉBEN AZ 1000 ÉVES MAGYARORSZÁGON ez volt a címe annak a mini konferenciának, amin Juhász Balázs történész bemutatta Herczeg Ferenc: Napkelte előtt! című kiadványát, Hamerli Petra pedig Horváth Jenő: Magyar diplomácia, 1815-1918 című kiadványáról beszélt, és Holczer Gábor a Trianon Múzeum vezető történésze is tartott előadást.

A délutáni program a Felvidék-teraszon folytatódott, ahol külhoni borászok mutatták be boraikat, a terasz körül felállított hat pavilonban pedig Erdély-Partium, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja, Őrvidék és Belső-Magyarország könyvkiadóinak újdonságait, borvidékeinek legjobb borait kínálják egész hétvégén a könyv- és borkultúra iránt érdeklődőknek.

Pontban 20,21 perckor a Trianon kertben fellobbant a tűz, jelezve, hogy az esemény résztvevői csatlakoztak a nemzeti összetartozást jelképező, Összetartozásunk tüze világméretű Trianon-megemlékezéshez, amelynek keretében a múlt év június 4-én, a világ magyarjai hat kontinens 73 országának 2551 településén 6137 tüzet gyújtottak.

A rendezvényt szervező várpalotai Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik. Rendezvényeinek, tudományos és kulturális tevékenységének célja. hogy bemutassa a Kárpát-medencében ezer éve együtt élő közösségek hagyatékát, hogy segítse és patronálja azon kezdeményezéseket, melyek a magyar nemzet fizikai és lelki széttagoltságát igyekeznek orvosolni. Gyűjteménye nem csak a nemzetvesztés tragikus eseményeit dokumentálja, de hozzá kíván járulni azoknak a kollektív lelki mechanizmusoknak az elindításához, amelyek a magyarság 20. századi tragédiáinak feldolgozásához, az össznemzeti sebek begyógyulásához vezetnek.

Jelenleg a Trianon Múzeumnak otthont adó várpalotai Zichy kastély teljeskörű felújítása zajlik, újra nyitásáig, munkatársai a Nagy-Magyarország Parkban folytatják munkájukat, múzeumpedagógiai tevékenységüket, ott szervezik rendezvényeiket. A két intézmény együttműködésének gyümölcse ez a rendezvény, és a felavatásra kerülő szoborkert és a virágút létrehozása, amely tovább gazdagítja a Nagy-Magyarország Park szellemiségét sugárzó történelmi szimbólumokat, amelyeket a monumentális Nemzeti áldozatkészség szobra, vagy a Magyar Négy Égtáj szoborcsoport, a Trianon Múzeum kiállítópavilonjában berendezett Magyar Kálvária 1918-20 címet viselő centenáriumi kiállítás jelenített meg.

A Bakony egyedülálló természeti környezetében, Mátyás király egyik kedvenc vadászterületén, Királyszálláson, elhelyezkedő Nagy-Magyarország Park mégsem emlékeztet egy elvont múzeumi térre, hanem nagyon is élő üdülő és konferenciaközpont benyomását kelti, amely változatos és színvonalas turisztikai szolgáltatásokat nyújt a látogatóknak: a közel száz szálláshely, a konferencia- és rendezvényterem, a Kárpátia étterem és kávézó, a Nemfelejtünk falatozó mellett változatos turisztikai szolgáltatások, rekreációs programok fogadják a vendégeket. A külvilágtól elszigetelt, de Budapesttől, Veszprémtől, Székesfehérvártól, a Balatontól könnyen elérhető távolságra lévő, korszerű kommunikációs eszközökkel felszerelt park, konferenciák, képzések, csapatépítőtréningek ideális helyszíne, de a családi összejövetelek, baráti találkozók, közös üdülések szervezői körében is népszerű, és egyre keresettebb kirándulási célpont, táborozási lehetőség az iskolás korosztály számára. Ebben az évben hagyományteremtő szándékkal itt rendezik meg a Kárpát-medencei bor- és néptáncfesztivált, így a fesztiválhelyszínek sorába is feliratkozik.

A Trianon Múzeum úgy vonult be a köztudatba, mint az hely, amit egyszer minden magyarnak látnia kell, a Nagy-Magyarország Park pedig egyre inkább olyan hellyé fejlődik, ahol a szellemiségében magukat otthon érző Kárpát-medencei magyarok úgy érzik, többször is el kell jönniük ide kikapcsolódni, pihenni, szórakozni, találkozni.