A fogadalmi szentmisét megelőzően A Magyar Szent Család (Szent István, Boldog Gizella, Szent Imre) ereklyéivel indult körmenet a Püspöki Palotából a székesegyházba.

A szentmise keretében Erdő Péter bíboros áldotta meg a felújított templomot és újította meg hazánk felajánlását Szűz Máriának, ahogy azt Szent István király tette 1038-ban a halála előtti napon, amikor trónörökös nélkül maradt az ország. A szentmise után körmenetben kísérték vissza az ereklyéket a palotába.

A fogadalmi szentmisén Spányi Antal püspök felidézte, hogy 1038. augusztus 14-én Szent István király az általa emelt Boldogasszony tiszteletére épített hatalmas templomban fia, Szent Imre sírjához térdelt és ott tépelődve kereste, mi az útja a magyarnak: az ég felé emelte tekintetét és országát, nemzetét a Szűzanya oltalmába ajánlotta.

Spányi Antal püspök háláját fejezte ki, hogy az egyházmegye székesegyháza végre újra a hívek rendelkezésére áll és teljes szépségében, pompájában újra az imádság háza lehet.

Felidézte, hogy 2014-ben történt az a baleset - a tetőszerkezet megroppanása - amely az egész templomot veszélybe sodorta. "A kormány és az önkormányzat segítségével ezt a veszélyt sikerült elhárítani és külsőleg megújult a templom, majd 2018 húsvétján bezárultak a templom kapui, hogy a templom belsejét is rendbe tudjuk hozni." - emlékezett a megyéspüspök, kiemelve azt is, hogy a templomban a barokk szépséget, az eredeti barokkot kellett helyreállítani és ezt köszönik a kiváló szakembereknek.

Jeszeniczky Ildikó Munkácsy-díjas festő-restaurátor művész vezetésével elkészült 2000 m2 falkép tisztítása és konzerválása, esztétikai helyreállítása, valamint a főoltárképpel együtt 66 m2 vászonkép, illetve az altemplomban 136 sírtábla restaurálása.

Elkészült közel 1500 m2 műmárvány és stukkó felület, valamint a szószék és minden fém berendezési tárgy helyreállítása. Bodnár Gyula tárgyrestaurátor művész vezetésével az összes fából készült barokk szobor, az oltárképek keretei, sekrestyebútorok és egyéb fa berendezési tárgyak restaurálása is megtörtént. A munkák során 424 m2 felületet aranyoztak be a szakemberek, közel 1,4 kg arany felhasználásával. Az orgonakarzat feletti többször átfestett 19. századi Szent Cecíliát ábrázoló festmény helyére a barokk dekoráció egységéhez illeszkedő új falkép készült a Magyar Képzőművészeti Egyetem emeritus rektora, Kőnig Frigyes Munkácsy Mihály-díjas festőművész tervei szerint. A középkor óta álló, mai megjelenésében barokk stílusú székesegyház teljes restaurálása mellett egy kortárs műalkotással is gazdagodott 2022-ben. A műtárgyak restaurálása mellett korszerű audió-vizuális rendszer telepítése, épületgépészeti és vagyonbiztonsági korszerűsítés és a szükséges építőmesteri munkák kivitelezése is megtörtént. A kutatást és kivitelezést is magában foglaló, 6 évig tartó projektben több mint 150 közreműködő vett részt.

Dr. Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek áldotta meg a felújított székesegyházat, arra kérve az Istent, hogy fogadja kegyébe az elvégzett munkát, mint az emberi hódolat jelét.

A bíboros-prímás szentbeszédében kiemelte, hogy bár a templom névadója Szent István, de az egyházmegye védőszentje a Nagyboldogasszony: "Ennek komoly történelmi oka van. Hiszen ebben a városban állt az a bazilika, amelynek különleges szerepe volt Egyházunk és hazánk életében. Ide temetkeztek a magyar királyok az egész középkor folyamán. Ezt az ősi bazilikát pedig Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték."

„Magasztalja lelkem az Urat” – kiáltja a Szűzanya. Miért is? Az Isten képére teremtett ember számára botrány és szörnyűség lenne, ami az állatok számára egyszerű és természetes. Értelmünkből, szabadságunkból, szellemünkből kell maradnia valaminek. Ezt érezték már a pogányok is, ezután sóvárogtak a természeti népek, amikor a halottak ősi kultuszát és tiszteletét gyakorolták - folytatta szentbeszédét Dr. Erdő Péter bíboros-prímás, aki szólt arról is, hogy az igazi választ Krisztus feltámadása adja meg számunkra: "Ő az elsőszülött a halottak közül. Először Krisztus támadt fel, azután azok is feltámadnak, akik Krisztushoz tartoztak (1Kor 15,20-27)." De nekünk, egyszerű halandóknak át kell mennünk a halál kapuján, és – ahogyan Szent Pál írja – akkorra várjuk és reméljük feltámadásunkat, amikor majd Krisztus (újra) eljön. Ezért próbatétel a halál hitünk és reménységünk számára. De ez hitünk lényege: Krisztus érdeméből hiszünk benne, hogy mi is feltámadunk az örök boldogságra. Ez nem csupán jámbor vigasz a gyászoló családok számára. Ebben mi valóban hiszünk. S ennek a hitnek meg kell látszania életünkön. De Szűz Mária saját magáért, a vele történtekért ad először hálát Istennek. Ő mentes volt az áteredő bűntől – neki nem kellett viselnie a halál terhét és örökségét. Ő olyan szorosan kapcsolódott Szent Fia életéhez, hogy a halálnak nem volt hatalma rajta: testestől-lelkestől vétetett fel a dicsőségbe..."

A város fogadalmi szentmiséjét követően a hívek körmenetben kísérték vissza az ereklyéket a Püspöki Palotába.