Az Iváncsa 0-3-as veresége nagy csalódás az első találkozó eredményének tükrében, azonban az összképen nézve Márton Gábor rutinosabb csapatának sikere teljesen megérdemelt volt, a mai meccsen megmutatkozott a különbség az NB II és NB III között. Az iváncsaiak most átkozhatják sorsukat, hogy két szezonnal korábban, amikor osztályozó nélkül feljuthatott volna, még nem voltak adottak a feltételek a magasabb osztályhoz, s láthatjuk, hogy a visszalépésük okán feljebb lépő Kecskemét a „tartalékpályáról” mára hová jutott.

Lehet, hogy furcsán hangzik, de igaz: ha akkor nem lép hátra a Fejér (vár)megyei alakulat a KTE javára, akkor most nem NB I-es ezüstöt ünnepeltek volna a kecskemétiek, hanem legjobb esetben is csak a feljutásukat, de reálisabb, hogy maximum a második vonalig juthattak volna mostanáig…

Nincs mese, jövőre újra meg kell próbálni, mivel egy igazán masszív, jó csapat alakult ki Iváncsán az elmúlt években, amely lehet, hogy még nem mindenben áll másodosztályú szinten, de nagyon megérdemelnék már a feljebb jutást.