A Józsa Judit Művészeti Alapítvány nemzeti imádságunk születésének 200. évfordulója tiszteletére, Magyar Himnusz címmel hirdetett képző-, nép- és iparművészeti pályázatot, amelyen a Kárpát-medencében alkotó kortárs magyar művészek vettek részt. A tárlatnyitón Spányi Antal püspök köszöntötte a résztvevőket, kiemelve, hogy „a magyar lélek olyan gazdag, hogy abból csodálatos alkotások, lelki-szellemi gazdagságok jönnek elő.”

„A magyar ember teremtő ember, szépet és jót teremt magának, és ezt át akarja adni az utána következő nemzedékeknek. Ez nem csak az egyén szívéből és lelkéből forrásozik, hanem abból a gyökérből, amely visszamegy évszázadok és évezredek múltjába. Onnan jön az a gazdagság, amely egyre inkább erősödik, egyre több, egyre szebb, egyre nagyobb és teljesebb lesz. Így dobban a szívünk a magyar ritmusra, így érezzük megszólítva magunkat a magyar verseket hallgatva, és így érezzük közel lelkünkhöz a festményeket, szobrokat, alkotásokat.” - fogalmazott a megyéspüspök, hozzátéve, hogy „Isten ajándéka, hogy kik vagyunk, Isten ajándéka, hogy vagyunk, de nem csak a múlt őrzéséről van szó, hiszen a magyar kultúra mindig élő, eleven, ami folyamatosan gazdagszik, gyarapodik, nő és erősödik.”

„A Himnusz a magyar nemzeti identitás, a közösségi emlékezet, a hazaszeretet, a hazafiság, a hősiesség, az önfeláldozás és az összetartozás erejének megtestesülése” – hangsúlyozta a Magyar Himnusz című kiállítás megnyitóján Józsa Judit kurátor.

Józsa Judit kerámiaszobrász, művészettörténész, a tárlat kurátora szerintméltó és igazságos, hogy Himnuszunk születésnapját ünnepeljük a Magyar KultúraNapja közeledtével. „Kölcsey Ferenc Himnuszának szövege és Erkel korálokra emlékeztető dallama közös remekmű, nemzeti imánk a közösségi identitás, a közösségi emlékezet, a hazaszeretet, a hazafiság és az összetartozás erejének megtestesülése. Államiságunk, nemzeti létünk, szabadság- és függetlenségvágyunk felségjelvényei, a SzentKorona, az Országzászló és a Magyar Címer mellett a Himnusz fejezi ki leginkább nemzetünk egységét, küzdelmes múltját, jelenét.” - fogalmazott a tárlat ötletgazdája és kurátora.

Józsa Judit  a kiállítás kapcsán szólt arról is, hogy hiánypótló tárlatról van szó, hiszen Magyarországon még nem szerveztek ilyen témájú, az anyaország határain túl élő művészeket is aktívan bevonó, Kárpát-medencei magyar testvéreinket magához ölelő, magas színvonalú tárlatot a 200. évforduló alkalmából. A célja megmutatni, hogy mit üzen napjainkban Kölcsey Ferenc legnagyobb hatású költeménye, a kiállított műalkotásokon keresztül.

Jakubek Tiborné, a házigazda Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház igazgatójaköszöntőjében a magyarságtudat kialakulásának lépcsőfokairól szólt, amik végigkísérik az embert csecsemőkorától öregkoráig. „Amikor elkezdjük hallani édesanyáktól az első szavakat, énekeket, az anyanyelvünket kezdjük megtanulni, amikor cseperedünk és elkezdjük hallgatni a magyar népmeséket, szép magyar nyelvünk kifejező gazdagságát ismerhetjük meg.” Hozzátette, hogy amikor megnövünk és elkezdjük tanulni a magyar Himnusz szövegét, addigra már kialakul a lelkünkben az a fajta magyarságérzés, ami szükséges ahhoz, hogy magyarnak tudjuk vallani magunkat.

A tárlatnyitón Székesfehérvár Önkormányzatát Lehrner Zsolt alpolgármester képviselte. A kiállítás megnyitása előtt a MusiColore Énekegyüttes műsorát hallhatta a közönség Radics Éva vezetésével.