Bonitásvizsgálattal jelentős pénzösszegeket takaríthatnak meg a cégek |
Írta: Károly Róbert | |||||
2024. november 30. | |||||
A bonitásvizsgálat egy speciális pénzügyi elemzési folyamat, aminek keretén belül a szakértők átfogó képet adnak egy személy, egy vállalkozás, de akár egy komplett ország pénzügyi megbízhatóságáról. Gyakran alkalmazzák hitelfelvétel előtt, egy állam gazdasági helyzetének elemzésekor, de egy új céges partnerség létrejöttét megelőzően is sok gondtól megkímélheti a vállalatokat.
A bontitás kifejezés önmagában egy kereskedelmi szakszó, leegyszerűsítve a gazdasági szereplők hitelképességét jelenti. A bontásvizsgálat alatt pedig a hitelképesség, vagy fizetőképesség megvizsgálását érthetjük. Magánszemélyek bonitásvizsgálatára legtöbbször hitelfelvétel esetén kerülhet sor, országok tanulmányozása pedig elsősorban a befektetők számára nyújthat támpontot.
„Bonitásvizsgálatra számos eljárás létezik, amelyek célja közös. Mégpedig a vizsgált fél fizetőképességének elemzése. Ez hasznos lehet hitelfelvételkor a pénzfolyósítást megelőzően, de olyan esetekben is, ha például az üzleti életben egy új partnerrel szeretnénk leszerződni. A vizsgálat lefolytatásából ugyanis olyan adatokat nyerhetünk ki, amelyek szemléltethetik, hogy a jövőbeni ügyfelünk valóban képes lesz fizetési kötelezettségeit időben rendezni” – mondta Doór Zalán magánnyomozó, az X-Rock Magánnyomozó Iroda ügyvezetője.
A vállalati bonitásvizsgálat segít elkerülni a pénzügyi kockázatokkal, likviditási gondokkal, csődhelyzettel küzdő cégeket, vállalkozásokat
A bonitásvizsgálati szempontok sokfélék lehetnek nemcsak magánszemélyek, hanem vállalkozások elelemzésekor is. A szakértők ugyanis ilyenkor több mindent is figyelembe vesznek a precíz kiértékelés érdekében. Ilyen lehet a bevételek és kiadások aránya, az adósságállomány vizsgálata, a likviditási mutatók elemzése, a pénzforgalom áttekintése, a pénzügyi tartalékok számbavétele, a hitelmúlt áttekintése, valamint az eszközök és források szerkezetének kivizsgálása is. Egy magánnyomozó által végzett bonitásvizsgálat ráadásul komplexebb eredményeket hozhat. Túlmutathat a könyvelők által végzett vizsgálatokon, hiszen ez esetben nemcsak a könyvelés kerül vizsgálat alá, hanem a számok mögötti valóságtartalomra is fény derülhet. Vannak ugyanis olyan részei egy-egy átvilágításnak, amit csak egy szakavatott magánnyomozó lát át, azonban mégis döntően ezen múlhat, hogy kár éri a céget, avagy sem.
„A bonitásvizsgálati cégek változatos képet mutatnak, ugyanis számos pénzügyi tanácsadó és hitelminősítő cég végez pénzügyi helyzet- és fizetőképesség elemzést. Sokszor azonban érdemes lehet részletesebb vizsgálatot is lefolytatni annak érdekében, hogy megelőzzük a pénzügyi csalásokra szakosodott bűnszervezetek károkozását” – mutatott rá Doór Zalán magánnyomozó, aki azt is kiemelte, hogy mindezzel hosszú távon jelentős pénzösszegeket takaríthatnak meg a cégek.
A fizetési hajlandóság egy vállalkozás vagy egyén azon képessége, illetve szándéka, hogy időben és teljes mértékben teljesítse a pénzügyi kötelezettségeit. Ez a fogalom magában foglalja mind a fizetési készséget, mind a fizetési képességet, tehát, hogy tud és akar is teljesíteni. Erre pedig egy olyan üzleti partner megválasztásakor nagy szükség lehet, ahol érdemi pénzügyi mozgások várhatóak.
Akár 100 millió forintos károk is megelőzhetőek
„Vállalati ügyfeleink között említhetünk olyan példát is, amely során egy 100 millió forintos pénzügyi kárt sikerült megelőznünk azzal, hogy bonitásvizsgálatot végeztünk számukra. A konkrét esetben egy európai multinacionális vállalat partnereit kellett megvizsgálnunk. Az említett cégnél elméletileg egy pénzügyi tranzakció részeként nagy értékű munkagép adásvétele kellett volna, hogy megtörténjen. A nyomozásunk során azonban kiderült, hogy a háttérben egy csalásra szakosodott bűnszervezet áll. A csalók komplex rendszert építettek fel strómanokból, fiktív székhelyekből és termékekből, amelyekkel még állami pályázatokon is indultak. A nyomozás részeként az is kiderült, hogy nemcsak a pénzügyi tranzakcióra nem került sor, de sem az eladó személy, sem pedig a vevő nem volt valós személy, illetve a mögöttük álló cégek sem végeztek soha valós tevékenységet. Ráadásul annyira magabiztosak voltak a korábbi sikereik miatt az elkövetők, hogy az adásvétel jegyzőkönyvéhez becsatolt fényképeken nem is az elméletileg eladott gép volt, hanem egy teljesen másik” – mesélte az X-Rock Magánnyomozó Iroda ügyvezetője korábbi ügyük egy részletét.
A magánnyomozó azt is elárulta, hogy az is intő jel lehet a helytelen szervezetvezetésre, ha egy vállalkozás papíron jegyzett ügyvezetője a gyakorlati működésben nem vesz részt és egy olyan személy döntései irányítanak egy céget, akinek nevét a hivatalos dokumentumok nem is jegyzik.
„Nemrég az egyik ügyfelünknek egy potenciális alvállalkozót világítottunk át, habár ajánlás útján érkezett hozzá leendő partnere. Vizsgálatunkból kiderült, hogy egy közel 40 cégből álló, csalásokra szakosodott elkövetői láncolatnak az egyik láncszeme a vállalat. Ráadásul arra is fény derült, hogy itt sem az irányította a valóságban a vállalkozást, aki a cégjegyzékben szerepelt” – hangsúlyozta Doór Zalán magánnyomozó.
Az ilyen esetek felderítése és elkerülése érdekében minden jelentősnek ítélt szerződéskötés előtt érdemes lehet átvilágítani egy-egy jövőbeni potenciális partnert, sőt indokolt esetben pedig akár még a meglévőket is.
Az X-Rock Magánnyomozó Irodáról: Az X-Rock Magánnyomozó Iroda elsősorban magánnyomozással, üzleti hírszerzéssel és elhárítással foglalkozik, azonban komplex tanácsadást is nyújt biztonsági, jogi és gazdasági kérdésekben. Székhelye Budapesten található, de szolgáltatáskínálata az ország egész területére kiterjed. Tulajdonosa Doór Zalán, aki korábban hivatásos állományban volt, mint felderítő hírszerző tiszt és Dr. Hódos Attila, aki régebben gazdasági bűnözés elleni kiemelt főnyomozóként, valamint nyomozásvezető parancsnokként dolgozott a legnagyobb ügyekben a Nemzeti Nyomozó Irodánál. (www.x-rockuzletihirszerzes.hu)
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
Powered by !JoomlaComment 3.21
3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |