Jövőbe mutató döntések születtek a COP29 konferencián |
Írta: Farkas-Kertész Judit | |||||
2024. november 30. | |||||
Az ENSZ Éghajlatváltozási konferenciája, a United Nations Climate Change Conference november 11-22 között, Bakuban került megrendezésre. A világ vezetőinek klímavédelmi csúcstalálkozóján a legkevésbé fejlett országok megsegítését célzó összefogás állt a közzéppontban, melynek elérése érdekében 1300 milliárd dollár mozgósításáról született döntés.
A közel kéthetes COP29 célja az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, a klímaváltozás elleni intézkedésekről és a Párizsi Megállapodás céljainak teljesítéséről szóló globális tárgyalások folytatása. A nagyszabású eseményt megelőző, szintén Bakuban megrendezett októberi előkészítő kerekasztal beszélgetésen magas szintű delegáció képviselte hazánkat. Az előkészítő tárgyaláson olyan kulcsfontosságú témákra összpontosítottak, mint a hosszútávú klímastratégia, a kiszolgáltatott közösségek pénzügyi és technológiai támogatása, az új, számszerűsített vállalások meghatározása és végrehajtó intézkedések felgyorsítása. A COP29 eseményen a világ minden részéről, 198 ország (ez magában foglalja az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének (UNFCCC) tagállamait és megfigyelő államait is) képviselőinek részvételével zajlott a klímapolitikai csúcstalálkozó, melyen a döntéshozók együttesen dolgoztak és dolgoznak azon, hogy a Párizsi Megállapodás szerinti, legfeljebb 1,5 °C mértékű globális felmelegedésre vonatkozó célkitűzés, valamit az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének végrehajtására irányuló intézkedések megvalósuljanak. A COP29 klímacsúcs sikeresen zárult, hiszen megszületett az a megállapodás, melynek értelmében a fejlett országok vállalták, hogy 2035-ig évente legalább 300 milliárd dollárt bocsájtanak a fejlődő országok rendelkezésére, a fennmaradó összeget magánbefektetők biztosítják. Ezzel összefüggésben a résztvevő országok képviselői megállapodtak abban is, hogy már 2025-ben hozzáférhető lesz a klímaváltozással összefüggő veszteségek és károk fedezésére szolgáló ENSZ-alap, amelynek óriási jelentősége van a legkevésbé fejlett országok felzárkóztatásában. Mérföldkőhöz érkeztünk azzal, hogy a klímaváltozás hatásainak kezelésére és enyhítésére, a tiszta energiaforrások fejlesztése és a szén-dioxid-kibocsátás nagymértékű csökkentésére nagyösszegű támogatást biztosítanak a gazdag országok a fejlődő világ számára - mondja Dr. Gremsperger Gábor (Alapító vezérigazgató, Climate Action Kft.), aki az októberi előkészítő ülésen résztvevő magyar delegáció tagja volt. Az Európai Unió jó úton halad, hogy nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátását 2030-ig legalább 55%-kal csökkentse, és 2050-ig elérje a klímasemlegességet, amelyet a jelenleg hatályos uniós éghajlat- és energiapolitikai szabályozásnak köszönhetünk. Az Európai Bizottság ezen felül új javaslatot tervez, amelynek értelmében a nettó ÜHG-kibocsátást 90%-kal fogja visszaszorítani. Ez a kezdeményezés komoly sikereket érhet el a zöld átállás terén, és kulcsfontosságú szerepet játszik abban, hogy a fenntartható és zöld finanszírozásban rejlő lehetőségeket maximálisan kiaknázzuk. A fenntartható finanszírozás olyan eszköz, amely nemcsak a környezeti célok elérését támogatja, hanem gazdasági növekedési lehetőségeket is kínál – teszi hozzá a környezetvédelmi tanácsadással és kutatással foglalkozó cég vezetője.
További információ: www.climaaction.com/rolunk/
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!
Powered by !JoomlaComment 3.21
3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved." |