A Sapa Fehérvár AV19 elképesztően izgalmas mérkőzést játszott a Vienna Capitalsszal. A bécsiek vezettek, aztán nekünk volt háromgólos előnyünk, végül innen lett hosszabbítás. A ráadásban Ladányi bombájával végül a miénk lett a két pont. - Érezték a szurkolók is, hogy nagy szüksége van a Sapa Fehérvár AV19 jégkorongozóinak a lelátói támogatásra, a kezdésre ugyanis teljesen megteltek a szektorok. Ismételten táblás ház várta tehát a küzdõ feleket. Klubunk számára nagy megtiszteltetést jelentett, hogy a kezdõ bedobást Spányi Antal megyés püspök végezte el.

Óriási iramban indult a találkozó, a bécsiek szemmel láthatóan azt a taktikát választották, hogy lerohanják a mieinket. A Sapa Fehérvár is felvette a kesztyût, ám a sietõs tempó óhatatlanul is magával hozta a szabálytalanságokat. Egymás után küldte ki mindkét csapat tagjait a szigorú játékvezetõ, az elsõ négy percben nyolc percnyi büntetést osztott ki. A nagyobb helyzetek a hazaiak elõtt alakultak ki, Palkovics szólója, majd Alén és Vas János mellé menõ lövése kecsegtetett a vezetés megszerzésével. Mégis a vendégek jutottak elõnyhöz: Satosaari kiejtett a kezébõl egy oldalról érkezõ lövést, Selmser pedig ott termett, és kihasználta az esélyt (0-1).

Hamarosan emberelõnybe került a Vienna, nehéz perceket éltünk át, de Satosaari fontos védéseket mutatott be. A játékrész végére egyre jobban megtaláltuk a ritmust, bár egy fórt kihagytunk, mégis benne volt a levegõben az egyenlítés. Szerencsére ez még a dudaszó elõtt be is következett: Kovács a jobb oldalról centerezett, a kiváló ütemben érkezõ Palkovics pedig jókor volt jó helyen (1-1). A második húsz perc nem kezdõdött valami jól, hamar kiszórta ugyanis Martzot a bíró. A bécsiek nem sokat tudtak kezdeni a létszámfölényükkel, sõt, Vas János és Kovács egy védõre vezethették a játékszert. Elõbbi lõtt - kevéssel a rövid fölsõ sarok mellé.

Aztán amint betoppant a jégre a büntetõpadról Martz, remek indítást kapott Mihálytól. Egészen a kapuig korcsolyázott, majd hihetetlen önzetlen és okos megoldást választva az akciót kísérõ Palkovics elé tálalt, aki kíméletlenül bevarrta a ziccert (2-1). Nehéz idõszak következett, hiszen egymás után kaptuk a kiállításokat. Az elsõ hátrányt még kivédekeztük, a másodikat azonban már nem sikerült: egy kapu mögüli feladást David Rodman váltott gólra (2-2). Nem sokon múlt, hgoy vissza ne vegyék a vezetést, a kapunk elõtt akkora kavarodás alakult ki a harmad derekán, hogy a nézõk egy része már gólt látott.

Ám valahogy átvészeltük ezt a helyzetet, és egyre jobban kezdtünk játszani. Olyannyira, hogy a hajrá már vitán felül a miénk volt. Sofron egyéni akciója is felettébb ígéretes volt, aztán Kranjc szabálytalansága tovább fokozta a reményeinket. A fórban felálltunk, Ackeström a bal oldalról szépen a kapuelõtér irányába passzolt, ahol érkezett Mihály, és bravúros mozdulattal kapura terelte a pakkot, majd a kipattanót betuszkolta a gólvonal mögé (3-2). És még nem volt vége: alig egy perc múlva, a szünet elõtt fél perccel Ackeström elképesztõen nagy gólt ragasztott Cassivi hálójába (4-2). Nagyszerû teljesítményt nyújtott a Sapa Fehérvár ebben a harmadban, teljesen megérdemelten épített ki tekintélyes elõnyt. A Vienna Capitals a kétgólos hátránya dacára sem tett le arról, hogy visszakapaszkodjon.

David Rodman kugrásánál Horváth csak szabálytalanul tudott közbeavatkozni - így újra elõvehették az emberelõnyös figuráikat a sárga-feketék. Szerencsénkre csak kapuvasig jutottak ez alatt a két perc alatt. Enyhe mezõnyfölényben voltak az osztrákok, mi elsõsorban a biztonságos védekezésre koncentráltunk, amikor pedig lehetett, ellentámadásokat vezettünk. Mindkét kapusnak volt dolga, Satosaari Sarault tiszta helyzetbõl leadott lövését kapta le magabiztosan, Cassivi pedig Kovács próbálkozásánál és Palkovics újabb szólójánál tett ki magáért.

Az 53. percben már õ is tehetetlennek bizonyult: Sofron indította Feketét, õ betört a támadóharmadba, majd remekül vette észre a felzárkózó Kógert, aki a legjobb megoldást választotta (5-2). Úgy tûnhetett, hogy eldõlt a találkozó, ám az este még tartogatott egyet-mást. Kétségbeesett rohamozásba kezdett a Vienna, Satosaari egyik kapuvastól a másikig repkedett. Egyre idegesebbek lettek a vendégek, Selmser addig reklamált a vonalbírónál, ameddig fegyelmit nem kapott. Az ezutáni - védõharmadunkbeli - bulinál azonban mégis jobban koncentráltak a Capitals-játékosok, mert elhozták, és két passz után máris a kapunkban táncolt a korong (5-3).

Gyorsan válaszolhattunk volna, ám Palkovics hiába vezethette egyedül Cassivire a pakkot, ezúttal sem tudta becsapni a kapust. Nagy nyomás alá kerültünk, vérszemet kapott a Vienna. 4-4 elleni játékhelyzetnél is úgy beszorultunk, mintha emberhátrányban lettünk volna, nem is bírtuk sokáig: David Rodman kapu mögüli feladását Marcel Rodman lõtte a hosszú oldalra (5-4). Az izgalmak kezdtek fokozhatatlanná válni, pláne, Mihály Árpád szabálytalankodása után.

Az utolsó két percet gyakorlatilag emberelõnyben tölthette a vendégcsapat, lehozták kapusukat, és 6-4 ellen támadtak. Peregtek a másodpercek, a nézõk pulzusa pedig az egekbe szökött. Sajnos nem tudtuk kihúzni a végéig: 14 másodpercel a végsõ dudasó elõtt Sarault bombázta Satosaari kapujába a korongot (5-5). Döbbenetes módon visszakapaszkodott az ellenfél, és kiharcolta a ráadást. A hosszabbításban nem vállalt túl sok kockázatot egyik fél sem, már-már úgy tûnt, hogy büntetõk fognak dönteni.

Ám Ladányi ezt másképp gondolta: a jobb oldalról nagy erejû lövést eresztett meg, amely Cassivi lábai közt a gólvonalon túlra csúszott (6-5)! Ezzel eldõlt: a bónuszpont a Sapa Fehérváré lett. Érdekes, fordulatos összecsapás volt a ma esti, amely a jégkorong minden szépségét felvonultatta. Majdnem kiengedtük a kezünkbõl a gyõzelmet, de végül nem így történt - és ez a legfontosabb.

Mestermérleg, Jarmo Tolvanen:

A lényeg, hogy két pontot szereztünk, ígaz, nem olyan módon, ahogyan szerettük volna. De néha ilyen mérkõzések is vannak. Az utolsó 10 percben kissé passzívvá váltunk, ez nem elõször történik meg velünk elõnyünk birtokában. Ami örömteli, hogy végre háromnál több gólt tudtunk szerezni, ez jót tesz a játékosok önbizalmának. Ahogy most a fiúkon végignézek, meglehetõsen kritikusak önmagukkal szemben, ez pozitívum. De - és ezt mondtam nekik is - a szezon végén a pontok száma fog rangsorolni, ma este pedig szereztünk újabb kettõt, elsõsorban ez számít. Természetesen mindannyian azon dolgozunk, hogy a játékunk egyre jobb legyen, a jövõ héten lesz lehetõségünk tovább csiszolni a dolgokat, és fogjuk is.

Mestermérleg:

Martin Satorina (pályaedzõ): Mindig hihetetlen élmény Székesfehérváron játszani, az egész ligában itt az egyik legjobb a szurkolótábor. Egy fantasztikus hangulatú, nagyszerû mérkõzésen sikerült visszajönnünk három gólos hátrányról, aztán egy balszerencsés góllal kikaptunk. Satosaari elképesztõen védett, a kihagyott helyzeteink pedig megbosszulták magukat. Mindig szoros meccseket játszunk a Sapa Fehérvár ellen, a mai sem volt kivétel.

Sapa Fehérvár AV19 - Vienna Capitals 6-5 h.u.  (0-1, 3-1, 1-3, 1-0)
Székesfehérvár, 3500 néző, vezette: B. Lesniak, Hribar, Rakovic.

Sapa Fehérvár: Satosaari - Tokaji, Alén, Mihály, Martz, Palkovics, Ackeström, Jobb, Kovács, Fekete, Vas J., Bornhammar, Horváth, Peterdi, Ladányi, Sofron, Benk, Kóger, Nagy, Vaszjunyin.

Vienna Capitals: Cassivi - Bjornlie, Bouchard, Sarault, Gratton, Ofner, A. Kranjc, Lakos, Nageler, M. Rodman, D. Rodman, Casparsson, Riener, Rotter, Selmser, Kraxner, Teppert. Vezetőedző: Kevin Gaudet.