Kétnapos szakképzési tanácskozás kezdődött a Fejér TISZK rendezésében tegnap a Megyeházán. Az előadók meglehetős kritikával beszéltek a pillanatnyi helyzetről, és nem győzték sorolni a tennivalókat... Az ülést Dr. Balogh Ibolya, Fejér megye közgyűlési elnöke nyitotta meg, aki arról szólt, hogy ha a szakképző intézmények fenntartói fejleszteni akarnak, használható tudást adni a végzősök kezébe, nincs más lehetőségük, mint előremenekülni.

A szakképzési társulásokat a kényszerűség és az ésszerűség hívja életre és tartja fenn, mivel magában senkinek nincs elég forrása a fenntartásra, az Unió pedig csak az eredményeket ígérő társulásokat támogatja igazán. Szövetkezni kell tehát az oktatásban, szakképzésben, sőt bevonni más, külső szervezeteket, cégeket, hivatalokat, hatóságokat is, hiszen sokak érdeke a hatékony, célszerű szakképzés megléte.

Ezután Klinghammer István egyetemi tanár tartott előadást, aki a magyar Bolognai-rendszert igazi Hungarikumnak tartja. Mint mondta, míg boldogabb vidékeken inkább a haszna mutatkozott meg a rendszernek, nálunk egyáltalán nem örvendetes változásokat hozott. Intézmény összevonásokat, az oktatás tömegtermeléssé válását, a felvételi rendszer változása pedig oda hatott, hogy a tanulás a „minimumon maximalizálható” felvételi esélyek mentén folyik, azaz műveletlen, néhány tantárgyon kívül képzetlen diákok jutnak be az egyetemekre, aminek a végzettek használhatatlansága, a diplomák elértéktelenedése a vége.

.

Az intézmények egyenlőtlen pályázati lehetőségei kontraszelekcióhoz vezetnek, az állami normatívák pedig nem díjazzák a minőségi oktatást. A magyar felsőoktatás – egyetemistáink – számára így a Bolognai-rendszer elvi átjárhatósága – például valamelyik kisebb egyetemünkről Oxfordba, Cambridge-be, a Sorbonne-ra – álom marad. Külön kiemelte a professzor a manuális tehetség társadalmi alábecsültségét, amit az általános- és középiskolai oktatás csak megerősít a fiatalokban, pedig az utolérni kívánt Európában a jó szakembernek, a mesternek nagy respektje van.

A professzor szerint gyakorlatilag az egész oktatási rendszer reformra szorul. Hasonlóan kritikus, sőt helyenként rokonszenvesen önkritikus hangot ütött meg Pölöskei Gáborné, a Közép-magyarországi RFKB elnöke, aki szerint – bár igyekeznek munkájukat folyamatosan javítani – nem biztos, hogy mindig a kellő mennyiségű és minőségű információ birtokában vannak, amikor a régiót érintő szakképzési javaslatokat, döntéseket – képzési irányokról, arányokról és létszámokról – meghozzák.

L. Simon László, a megyei önkormányzat OKB elnöke, a Fejér TISZK társulási tanácsának elnöke főképp az oktatás nevelési részének hiányát, illetve a jelen rossz nevelési preferencia-megadásait bírálta. A puszta ismeretátadás nem elégséges – mondta -, erkölcsöt, a jövőbe vetett hitet, a munka tiszteletét kell az iskolában tanítani, nem csupán szakmát.

Ehhez a mai szisztémában sok mindennek meg kellene változnia, mert az iskolaalapítás szabadságától a tankönyvkiadás átláthatatlanságán át a fegyelmezés lehetetlenségéig, az intézmények „fejpénz éhségéig” vagy az alapfokú-középfokú oktatás egymásra épülésének zűrzavaráig számos gátló tényező működik.

A társadalom az oktatás válságjeleinek értékelését, a válság kezelését várja a következő kormánytól – fejezte be. A nap további szakmai előadásokkal folytatódott, majd ma munkaértekezlettel fejeződik be.