Az EBEL negyeddöntőjének második mérkőzésén a Sapa Fehérvár AV19 ismét hosszabbítást harcolt ki a Vienna Capitals ellen. Ám ezúttal a szerencse a sárga-feketék oldalára állt, és egy jól eltalált lövéssel kiegyenlítették a párharc állását. - Zsúfolásig megteltek az Ifj. Ocskay Gábor Jégcsarnok lelátói, valóságos hokiláz tört ki a városban ezekben a napokban. A látványos bevonuló ceremóniát követõen az Aranyalma-díjak átadására került sor, majd megkezdõdött a mérkõzés.

Elképesztõ iramban estek egymásnak a felek, a Vienna Capitals játékosain látszott, hogy minden erejükkel azon vannak: kiegyenlítsék a párharc állását. A mieink is felvették a ritmust, bár az elsõ hatalmas helyzet a vendégek elõtt adódott. Sofron veszített korongot, ebbõl bécsi szóló bontakozott ki, de Tommi Satosaari gyönyörûen védett lábbal. Négy perc múlva egy 4-4 elleni játékhelyzetnél Fekete szerzett harcosan pakkot a támadóharmadban, az utolsó pillanatban állították meg, ráadásul szabálytalanul.

Az emberelõnyben felállt a Sapa Fehérvár, Ackeström szánta el magát lövésre - ez még kijött Cassivirõl, Palkovics azonban gyorsan kapcsolt, és vezetéshez juttatta a Sapa Fehérvárt(1-0). Sajnos hamar kettõs emberhátrányban találtuk magunkat. Történt, hogy Alén térdhasználatért kapott két percet, a hátrány alatt pedig Bornhammar érthetetlen módon egy ártalmatlan helyzetben a lelátóra emelte a játékszert a védõharmadból, ahelyett, hogy egyenesen kiütötte volna a semleges sarokba.

A bécsiek nem követték el ugyanazt a hibát, amit vasárnap, gyorsan megjáratták a korongot, és Gratton révén egyenlítettek (1-1). A csapatkapitánynak nem volt nehéz dolga, egy lépésrõl emelte az üres kapuba a kapuvasról elé hulló pakkot. A játékrész végéig egy-egy kihagyott emberelõnyt szemlélhettünk mindkét oldalon, így összességében a játék képének megfelelõ állással érte a szünet a feleket. A második felvonás elején több esély is kínálkozott a Sapa Fehérvár elõtt, hogy visszavegye a vezetést, hiszen gyors egymásutánban három emberelõnyt is kaptunk.

Sajnos egyik alkalmával sem mûködtek olajozottan a figurák, így komoly gólhelyzetet nem tudtunk kialakítani. A harmad derekára egyre nagyobb mezõnyfölénybe került a Vienna, a játékosaik gyorsabban korcsolyáztak és reagáltak a mieinknél. Beszorultunk a védõharmadunkba, nehéz pillanatokat éltünk át. Nem is tudtuk kihúzni a szünetig: a 35. percben Rotter megkeverte a védelmünket, majd a kapu mögül befordult, és pontos átadással találta meg Bjornliet, aki nem hibázott (1-2). A Capitals elõnye tovább is nõhetett volna a folytatásban, hiszen kétszer is emberfórba kerültek, de az állás már nem változott a dudaszóig. Jól jött a pihenõ a mieinknek, úgy tûnt, kisebb hullámvölgy érte el a fiúkat ebben a harmadban.

Úgy kezdõdött a harmadik húsz perc, ahogy az elõzõ abbamaradt: fehérvári kiállítással. Ám ezt is kivédekeztük, és ebbõl erõt merítettünk. Egyre többet tûntünk fel Cassivi kapuja elõtt, egy késleltetett kiállítás alkalmával Bornhammar és Ladányi is remek lövéssel jelentkezett. A fór kisvártatva kettõssé vált, így nagy lehetõség kapujába értünk. Ám nem tudtunk vele élni, valahogy kihúzta kapott gól nélkül a Capitals. De nem sokáig: immáron 5-5 ellen Vas János tört elõre a bal oldalon, pazar centerezésébe Kovács ragyogóan tette bele az ütõjét, Cassivi nem foghatta a korongot (2-2).

Egyértelmûen magára talált a Sapa Fehérvár, felettébb élvezetes, magas színvonalú és hihetetlenül nagy iramú volt a meccs. A bécsiek mind többször csak szabálytalanul tudták megakadályozni a támadásainkat. Idegesnek, feszültnek tûntek, több alkalommal Satosaariba is belekötöttek - ezeknek rendre kisbüntetés volt az ára. De sajnos egyik emberelõnyünket sem tudtuk gólra váltani, így újfent következhetett a hosszabbítás. A ráadást a mieink kezdték jobban, Ackeström bal oldalról leadott lövésénél résen kellett lennie Cassivinek. Nem sokkal késõbb a szerencsére is szüksége volt, amikor Andersson emelése már átperdült rajta, de estében valahogy le tudta kapni a levegõbõl a pakkot.

Elképesztõen nagy helyzet volt. Fortuna a bécsiek kezét a másik kapu elõtt sem engedte el: Lebeau a kék vonalról tüzelt, a semmit sem látó Satosaari mellett a kapuvasról vágódott a kapunkba a korong (2-3). A Sapa Fehérvár óriásit küzdött ma este is; egy végsőkig harcoló, remek játékerőt képviselő Vienna ellen nagyon közel állt az újabb gyõzelemhez. Ám a Vienna Capitals - nem érdemtelenül - kiegyenlítette a párharcot, amely összesítésben 1-1. Folytatás csütörtökön, Bécsben.

Mestermérleg, Jarmo Tolvanen:

Ahogy már mondtam, a rájátszásban az apróságok döntenek. Az, hogy a jégen az egyszerû problémákat ki hogyan oldja meg. Ebben azt hiszem, ma a Vienna volt a jobb. Az elsõ harmadban jól játszottunk, a másodikban azonban kissé elveszítettük a fókuszt. A harmadik húsz percre visszajöttünk a játékba. Akárcsak Bécsben, most is a hosszabbításban esett jó lövés döntött - ezúttal az ellenfél javára.

Mestermérleg, Martin Satorina (Vienna Capitals, pályaedzõ):

Nagyon izgalmas és nehéz mérkõzés volt. Érdekes, hogy megint 2-2 volt a rendes játékidõ után az eredmény. Ezúttal viszont a szerencse mellénk állt a hosszabbításban. Elismerésem a Sapa Fehérvárnak, újfent remekül játszottak. Satosaari teljesítménye ma is kiemelkedõ volt.

Sapa Fehérvár AV19 - Vienna Capitals 2-3 h. u. (1-1, 0-1, 1-0, 0-1)
Székesfehérvár, 3500 néző, vezette: Fussi, Trilar, Erd, Rambausek.

Sapa Fehérvár: Satosaari - Ackeström, Andersson, Palkovics, Fekete, Mihály, Horváth, Tokaji, Vas J., Martz, Kovács, Alén, Bornhammar, Sofron, Vas M., Ladányi, Vaszjunyin, Jobb, Benk, Nagy, Kóger. Vezetőedző: Jarmo Tolvanen.

Vienna Capitals: Cassivi - Bjornlie, Casparsson, Rotter, Gratton, Lebeau, Kranjc, Lakos, Ofner, D. Rodman, M. Rodman, Bouchard, Sarault, Bootland, Selmser, Lemieux, Riener, Negeler, Drachkowitz, Kraxner. Vezetőedző: Kevit Gaudet.