Hazánk egyik legnépszerűbb operaénekese, az erőteljes jobboldali értékrendjéről közismert Gulyás Dénes koncertezett tegnap a csákvári katolikus templomban. Legutóbb két évvel ezelőtt járt a Szent Mihály fõangyal plébánián hasonló célzattal, hiszen hívő emberként kötelességének érzi, hogy megossza hitét és az abban gyökerező erkölcsi normákat felebarátaival, amely egyik legkiválóbb eszköze a zene, az énekszó.
„Sajnos nem kaphattam gyermekkoromban keresztény neveltetést.” – mondja szomorúan – „1954-ben születtem Kőbányán, amely egy nagyon szörnyű környék volt ilyen szempontból (is). Amikor például hat éves lettem, kijött a helyi általános iskolából egy megbízott, aki kifejtette a szüleimnek, hogy „okos ember nem íratja hittanra a gyermekét”. Így egyetemista koromig nem volt lehetőségem arra, hogy a hitben elmerüljek.”
S mivel a Biblia nem került elé ifjú évei alatt, 20-25 éves korában kezdett csak el „öntudatra ébredni”. Rájött arra, hogy mi az, ami addig hiányzott az életéből, s rövid időn belül megtért. Jelenleg Nagykovácsiban jár egy „nagyszerű gyülekezetbe”, ahol a gyermekkel beszélget a zene és a Biblia kapcsolatáról: előadásokat tart nekik az egyházi muzsikáról, s kuriózumnak számító zenei felvételekkel is megörvendezteti őket.
Hisz abban, amit Márai Sándor ír a Füves könyvében: hogy a klasszikus Isten-ábrázolás komolytalan, s inkább a Szentlélek megjelenítése a hiteles. Mert, ha Isten olyan lenne, mint egy ember, akkor úgy is kéne cselekednie, holott Ő sokkal több annál. Isten egy „nagy, átfogó Értelem”, akivel szemben minden földi lény csupán egy porszem.
„Egy olyan világba születtünk, amely körülvesz minket minden széppel, jóval, s persze a rossz dolgokkal is - s mi választhatunk, hogy egyenes háttal élünk-e vagy sem.” - mondja – „A gerinces létet viszont Isten nélkül nem tudjuk megvalósítani. Az Ő segítsége nélkül nincsen elég erőnk ahhoz, hogy legyőzzük a Gonoszt.”
Gulyás Dénes – Rövid önéletrajz:
Honlapján így ír magáról:
1954. március 31-én születtem Budapesten. Nős vagyok, három gyermek édesapja. Lakatosipari szakmunkásképzőt végeztem, s közben énekeltem. Tizenkilenc évesen jutottam be a Zeneakadémiára, ahol 1978-ban szereztem operaénekesi és művésztanári diplomát. Énekesi pályafutásom kezdetén 1979-ben második díjat nyertem a pármai "Giovanni Cantanti Lirici" nemzetközi énekversenyen, majd 1982-ben megnyertem az első nemzetközi Luciano Pavarotti énekversenyt Philadelphiában. Ezek a sikerek lehetőséget teremtettek számomra, hogy énekeljek Európa, Amerika és Ázsia szinte minden színvonalas operaházában és koncerttermében. Világhíres rendezőkkel és énekesekkel dolgoztam együtt közös produkciókban.
A rendszerváltásig voltam a Magyar Állami Operaház tagja, majd 1990. után a Szegedi Nemzeti Színházban és a budapesti Nemzeti Színházban dolgoztam, miközben egy ideig a győri Kisfaludy Színház operatársulatát is vezettem. 1995. óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ének tanszékén tanítok, amely feladatnak országgyűlési képviselőként is szívesen teszek eleget. Pályám során számos dalkoncertet adtam, és ezek között immár jóval háromszáz fölött van a jótékony koncertek száma is. A '90-es évek végén megalapítottam Nagykovácsiban a Linum Művészeti Fesztivált, amelynek a legutóbbi évekig főszervezője voltam. Operaénekesi munkásságomat Liszt-díjjal, érdemes és kiváló művész kitüntetéssel, a Köztársaság Elnökének Érdemrendjével, Magyar Művészetért Díjjal, és számtalan nívódíjjal ismerték el.
2003-ig semmilyen pártnak nem voltam tagja. Ekkor azonban a Fidesz Szövetségi Kongresszusán beléptem a pártba. Orbán Viktor Elnök Úr 2004. januárjában nevezett ki a Pest megyei 10. számú választókerület választókerületi elnökének. A Fidesz Kulturális Tagozatának Pest megyei és a pátyi helyi szervezet elnöke vagyok. A 2006. évi országgyűlési választásokon Pest megye 10. számú választókerületében egyéni mandátumot szerzetem. 2006. május 30-tól a kulturális és sajtóbizottság tagja vagyok. Hobbim a borászat, vendéglátás, főzés és a lovaglás, vitorlázás. Angolul és olaszul beszélek.