FIZETÉSEK ÉS JUTTATÁSOK AZ ÁLLAMI- ÉS KÖZSZFÉRÁBAN
Írta: Temesvári Márta   
2010. június 03.

ImageMagyarországon fokozott közérdeklődés kíséri a több százezer állami alkalmazott és köztisztségviselő sorsát, a kinevezéseket és elbocsátásokat, a pályakorrekciókat, és természetesen az egyes pozíciókban elérhető jövedelmi viszonyokat. Az állami és közszférában megszerezhető átlagfizetések, a jutalmak és béren kívüli juttatások éppúgy érdeklik az embereket, mint a gyakorta sokmilliós végkielégítések. A Workania fizetési felmérésében legutóbb azt vizsgálta, hogy 2010 első felében milyenek voltak a fizetések és az egyes juttatások az állami- és közszférában.

 

Varga Mihály, PR Herald munkatársa a kutatás kapcsán elmondta, hogy a felmérésből kiderül, hogy az állami tulajdonú cégek 192.500 forintos átlagjövedelméhez képest lényegesen magasabb a bérszínvonal az államigazgatási szervek dolgozói körében (224.000 Ft), de a közigazgatási szervek 202.400 forintos átlagjövedelme is magasabb.

- A pozíciók szerinti összehasonlítás során azonban már lényegesen árnyaltabb a kép, hiszen nem mindegy, hogy főosztályvezetői székben ülünk-e átlagosan havonta 492.000 forintért, vagy ügykezelők vagyunk mindössze 136.000-ért.

- Az utóbbi hetekben sokak által tapasztalt könyöklést az egyes osztályvezetői státuszokért jobban megértjük, ha arra gondolunk, hogy osztályvezetőként a közszférában akár 378.000 Ft-ot is meg lehet keresni.

- De nem panaszkodhatnak a főtanácsosok sem, hiszen az ő átlagos alapbérük eléri a 288.000 forintot.

- Még jobb persze, ha az új kormányzati ciklusban az embert vezető főtanácsosnak nevezik ki, mert ebben az esetben akár 320.000 is lehet a havonta borítékban, vagy a számlánkon. Jól hangzik a főmunkatársi státusz, sőt jól is lehet vele keresni: átlagosan havonta 222.000-et.

- A Merces kutatói azt is megvizsgálták, hogy az állami és közszférában dolgozók hány százaléka részesül továbbképzésben, hétvégi cégrendezvényen történő ingyenes részvételi lehetőségben. Arra is kíváncsiak voltak, hogy kiknek jár flexibilis munkaidő, foglalkozás-egészségügyi ellátás, magáncélú mobiltelefon, laptop és szolgálati személygépkocsi használat, munkahelyi ingyenes italellátás, nyugdíjbiztosítási vagy élet- és balesetbiztosítási hozzájárulás, meghatározott kereten felüli étkezési hozzájárulás, mértéken felüli szabadság, a munkába járási költségek megtérítése, esetleg sport- és kulturális juttatás?

 - A meglepő kutatási eredmények itt is nagy szélsőségeket jeleznek.

- A valamennyi válaszadó adatát figyelembe véve, a közigazgatásban dolgozók 37,6%-a fentebb felsorolt juttatások egyikére sem jogosult.

 - Az államigazgatási alkalmazottak és a közigazgatási dolgozók mindössze egyharmada élvezi a munkába járási költségek megtérítésének áldásait. Érdekes adat, hogy a közszférában dolgozók közül minden tízedik ember jogosult a céges telefont magáncéljaira is használni.

 Fogalommagyarázat: A közigazgatási szervek általában költségvetési intézmények, azaz az állami költségvetés által megszabott keretek, gyakran az állami költségvetésből juttatott vagy átengedett eszközök felhasználásával működnek. Bár nem kizárt, hogy a költségvetési szervek bevételeik egy részét vállalkozásból szerzik, alapvetően nem nyereségorientált szervezetek. (A költségvetési szervek ugyanis nem „nonprofit szervezetek”, mivel ez a kifejezés a civil szféra szervezetei számára van fenntartva.) Ugyancsak kívül esnek ezen a körön az önkormányzatok.

Hozzászólások
Hozzászólást csupán a bejegyzett felhasználó tehet hozzá!

3.21 Copyright (C) 2007 Alain Georgette / Copyright (C) 2006 Frantisek Hliva. All rights reserved."