Ez és "az úgynevezett semleges világnézet, a nihilizmus" vezetett oda - folytatta -, hogy a diákok nem kaptak követendő mintákat, iránymutatást. A politikus szerint ahogy a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumban új világ kezdődött 1997-ben, amikor az intézmény majdnem ötven év után ismét egyházi fenntartás alá került, úgy most az ország életében is új időszámítás indult, s a közjó azt kívánja, hogy a fordulat kulturális, erkölcsi és mentalitásbeli változásokat hozzon. Mint mondta, ezért is szükséges az állami oktatási rendszer újraszervezése.

Tarlós István a kormány céljai közé sorolta a pedagógusi pálya tekintélyének visszaállítását, kiszámítható életpályamodell megalkotását, az egyházi iskolák hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését, az emelt szintű érettségi szerepének növelését és a nemzeti alaptanterv megújítását. A már meghozott intézkedések között említette a családi pótlék és az iskoláztatási támogatás folyósításának iskolába járáshoz kötését, illetve a tanárok fokozott büntetőjogi védelmét.

Az agresszió megfékezése minden iskolafenntartó feladata, nem állhat útjába "semmiféle sajátságos szabadságfelfogás" - tette hozzá Tarlós István. A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnáziumot és a tanári kart méltatva a politikus kiemelte: ebben az iskolában nagy hangsúlyt kap a nevelés, a keresztény világlátás és erkölcs, a tisztelet, a család megbecsülése valamint "a nemek közötti különbség tudatosítása".

A budapesti Szent Imre templomban rendezett tanévnyitón Tarlós István mellett részt vett Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára és a fideszes Kupper András, mindketten a XI. kerületben megválasztott országgyűlési képviselők